Marton László Liszt Ferenc szobrának avatása Szentpéterváron

2020. augusztus 14.

Európa és a világ számos pontján találkozhatunk olyan látványosságokkal, információkkal, többek között szobrokkal is, ahol egyértelműen kimutatható valamilyen, esetenként nagyon szoros magyar vonatkozás. Az utasok örömmel fogadják ezeket a tényeket és a legendákat, hiszen ezekben az esetekben hazánktól nagy távolságra, olykor többezer kilométerre is megjelenik a magyar kultúra valamelyik eleme, ezáltal büszkék lehetünk a magyarságunkra. Visszatérő utasaim már kifejezetten számítanak ezekre az információkra, látványosságokra, és arra, hogy ahol lehet, ott „bontsuk ki a magyar szálakat."

Például jó volt magyarnak lenni 2019. október 10-én Szentpéterváron, ahol egy zseniális magyar zenésznek egy ugyancsak zseniális magyar szobrász által alkotott szobrát avatták fel. Liszt Ferencről és a Kossuth-díjas Marton László szobrászművészről van szó. Ezen a napon a szentpétervári média a magyar zenekultúra és a magyar szobrászat eredményeiről és sikereiről volt mondhatni hangos. Az avatáson tucatnyi riporter volt jelen, az eseménynek a szentpétervári televízióban és rádióban volt visszhangja, illetve az avatásról újságcikk is született.

A kép forrása Wikipedia: Franz_Liszt_by_Nadar,_March_1886.png

A szentpétervári zeneértő közönség kiemelten kezeli Liszt Ferenc (1811-1886) életművét, alkotásai gyakorta csendülnek fel zenei rendezvényeken. Számos titulusa ismert: magyar zeneszerző, karmester, tanár, publicista, zongoravirtuóz. Liszt két alkalommal járt Szentpéterváron, 1842-ben és 1843-ban. Nyilvános előadásait elsősorban a Téli Palota koncerttermében, valamint a Nemességgyűlés épület (ma: a Sosztakovicsról elnevezett Szentpétervári Akadémiai Filharmónia) nagy- és kiscsarnokának koncerttermeiben tartották. Liszt koncertek helyszínei voltak az orosz arisztokrácia palotái, többek között a Gróf Szökőkút Háza (jelenleg a Szentpétervári Irodalmi és Technológiai Múzeum, „Seremetev palota" fióktelepe).

Külön érdemes néhány szót szólnunk az impozáns épületről, ahol az emléktábla és a mellszobor avatásra került. A Filharmónia épülete 1834 és 1839 között épült, eredetileg a „nemesurak egylete" számára, de már akkor is koncerteztek benne. A gyönyörű, fehér oszlopokkal díszített nagyteremben a karmesteri pult mögött állt és vezényelt többek között Pjotr Csajkovszkij és Johann Strauss is. A hivatalosan is Sosztakovicsról elnevezett Filharmónia ma Szentpétervár zenei életének központja.
Gyakran kerül sor zenei rendezvényekre az épület koncerttermeiben, olykor naponta két alkalommal is. A befogadóképesség 500 fő, rendszeres a telt ház, a belépőjegyek hetekkel, hónapokkal előre elkelnek. Tehát a Liszt Ferenc emléktáblát és szobrot érkezéskor, illetve a koncertek szüneteiben tízezrek csodálhatják meg.

A kép forrása Index: marton.jpg

Marton László 2008-ban hunyt el. Hagyatékát a Marton László Alapítvány és Marton Lászlóné Mariann, a művész özvegye ápolja rendkívüli elkötelezettséggel és agilitással. Mariannal nagyon jó kapcsolatot, mondhatni barátságot ápolok magam is, amely összefügg a művész életének egyik fontos szakaszával. Marton László a sümegi gimnáziumba járt, ahol már akkor felismerték rendkívüli tehetségét. 13 éves korában iratkozott be az Iparművészeti Főiskolára, a korabeli sajtó lelkes hangú cikkekben számolt be a csodagyerek munkáiról. Halálának 10. évfordulóján a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium előcsarnokában tablót állítottunk a művész emlékére. A tablót Kaiser Mihály idegenvezető, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke állíttatta, hogy példaképül szolgáljon az iskola diákjai részére.

De térjünk vissza a szentpétervári szoborhoz! A szobrot 2018 nyarán a művész özvegye ajánlotta fel a Marton László Alapítványon és a budapesti orosz nagykövetségen keresztül. Innentől gyorsan követték egymást a tárgyalások és egyeztetések. 2019. október 10-én került sor az ünnepélyes avatásra, a Filharmónia azon termében, ahol korábban Liszt Ferenc is koncertet adott. Az avatás során orosz zongoraművész tolmácsolásában természetesen Liszt szerzemény is felcsendült. Andrej Khutkov úr, a Szentpétervári Külkapcsolati Bizottság elnökhelyettese az avatóbeszédében arra is kitért, hogy Liszt Ferenc koncertjein I. Miklós orosz cár és Fedorovna Alexandra cárné, és híres zenekritikusok, Alexander Serov és Vladimir Stasov, valamint a híres orosz zeneszerző, Mihail Glinka is csodálhatta a zeneszerző virtuóz játékát. Meg kell jegyezni, folytatta Khlutkov, hogy a Szentpétervár és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok ma is magas szinten vannak, számos színházi projekt zajlik, a Szentpétervári Zenei Komédia Színház és a budapesti Operettszínház már 10 éve együttműködik. Az avatáson részt vett a magyar főkonzul, illetve a művész családja is.

A kép forrása Dialogorum: List-foto.jpeg

A Filharmónia épülete egyébként könnyen megközelíthető, járművel 5 percnyi távolságra található a Nyevszkij proszpekttől. Az épületben emléktábla utal egy másik híres koncertre is. Sosztakovics jól ismert VII. szimfóniáját mutatták itt be azok a zenészek, akik a leningrádi blokád legszörnyűbb telét túlélték. A zenekart a frontról, katonai szolgálatból visszavezényelt muzsikusok egészítették ki, és így adták elő 1942 augusztusában a „Leningrádi Szimfóniát", amelyet a város szülötte írt a város védőinek megrendítő, hősi harcáról. Amikor híre kelt ennek a koncertnek, állítólag Adolf Hitler dührohamot kapott.

A Filharmónia közelében a Kóbor Kutya pincében kulináris élmények is várnak bennünket, például a Volinszkij borscs leves, amely aszalt szilvával készül. Ide járt Majakovszkij is, provokatív színű sárga köpenyében, illetve Jeszenyin barna paraszt ingében.

Marton László egy másik szobra is megtalálható Oroszországban. 2005 februárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten járt, és ajándékba kapta a Népek Barátsága szoborcsoport 1 méter magas másolatát. A szobor eredetije Halléban, Németországban található és a német egységet jelképezi.

Azt beszélik, hogy... Itt olyan információk következnek, amelyek ugyan közszájon forognak, de a hitelességük nem igazolt, mondhatni pletykák, kitalált legendák. Az érdekesség kedvéért azért közölnék ezek közül két vitatható hitelességű történetet. Liszt Ferenc nagyon nem szerette, ha valaki bármilyen módon zavarta az előadását. Állítólag az egyik koncertjén a cár beszélgetni kezdett. Erre Liszt felállt a zongorától, és csak annyit mondott, hogy jön ő ahhoz, hogy a cár beszédét a zongorajátékával megzavarja és elvonult. Másnap kiutasították az országból, de azért a gázsiját megkapta.
Liszt osztrák családban született, de magyarrá vált és magyarként hunyt el. A másik történet szerint állítólag a szentpétervári honoráriumából jelentős összeget küldött Prágába Szmetanának a cseh nemzeti zeneiskola létrehozására. Így némi szócsavarással azt is mondhatjuk, hogy a cseh nemzeti zenét legalábbis részben, világhírű magyar lisztből gyúrták. Forrásmunkaként Wierdl Viktor „Moszkva és Szentpétervár" című útikönyvét használtam fel. Az útikönyv soron következő kiadásába ezen új információk is bekerülnek.

Kaiser Mihály
2011-ben a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségében az Év Idegenvezetője