2005. június 15. óta az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint az USA, Japán, Kanada, Izrael és Svájc állampolgárai 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vízummentesen utazhatnak be Grúzia területére. (2012. március 1. óta az orosz állampolgárok beutazása is vízummentes.) 

Időjárás

Grúzia klímája hasonló a magyarországihoz, azzal a különbséggel, hogy az átlaghőmérséklet néhány fokkal melegebb az otthoninál. A nyár általában forró, a tél enyhe.

Grúzia éghajlata területéhez mérten szinte szélsőségesen változatos. Két fő éghajlati zónája van, amelyek határa a Likhi-hegység. Ez osztja keleti és nyugati részre az országot. A Nagy-Kaukázus hegylánca fontos éghajlatalakító tényező, mert elzárja az országot a hideg északi légáramlatok elöl. A déli Kis-Kaukázus ugyanakkor az Ázsia felől érkező forró és száraz légtömegek hatásaitól óvja Grúziát.

Nyugat-Grúzia jelentős része a nedves szubtrópusi zóna északi határterülete, az éves csapadék itt 1000 és 4000 milliméter között van. A csapadék nagyjából egyenletesen oszlik el az évben, bár az ősz gyakran különösen esős. Az egyes területek klímája jelentősen függ a magasságtól, az alacsonyabban fekvő vidékek egész évben viszonylag melegek, a Nagy- és a Kis-Kaukázus lejtőin viszont hűvös, csapadékos nyarak és havas telek váltják egymást (sok helyen a hótakaró vastagsága gyakran a 2 métert is eléri). A Kaukázus legnedvesebb része Adzsária, ahol a Kobuletitől keletre elhelyezkedő Mtirala hegy évente 4500 milliméter csapadékot kap.

Kelet-Grúzia éghajlata átmenet a nedves szubtrópusi és a kontinentális klíma között. A Fekete-tenger felől érkező nedves légtömegek és Közép-Ázsia száraz légtömegei egyaránt befolyásolják. A nyugati hatásokat részben blokkolják a Likhi és a Mesketi hegyláncai. Az éves csapadék jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Grúziában, 400 és 1600 milliméter közt váltakozik, a régiótól függően. A legcsapadékosabb a tavasz és az ősz, a nyár és a tél száraz. Kelet-Grúzia jó részében a nyár forró (különösen az alacsonyan fekvő területeken), a tél pedig viszonylag hideg. A tengerszint feletti magasság itt is fontos szerepet játszik a hőmérsékleti viszonyok kialakításában. A 2000 méter feletti magasságokban még nyáron is gyakori a fagy.

Elektromosság

Az elektromos feszültség 220 volt.

Telefonálás

A Magyarországon használatos, előfizetéses mobiltelefonok Grúziában is működnek, de telefonhoz jutni helyben is igen egyszerű.

Vámszabályok

Valuta korlátozás nélkül bevihető, a grúziai fizetőeszköz kivitelét azonban korlátozzák. Művészeti, történelmi értékkel bíró tárgyak kivitele a Kulturális Minisztérium engedélyéhez kötött. Rendkívül szigorúak a kábítószerekre vonatkozó szabályok. Szabadságvesztéssel, súlyos pénzbírsággal szigorúan büntetik kis mennyiségű kábítószer birtoklását is.

Pénz

Nyomatékosan felhívjuk a Grúziába utazók figyelmét, hogy az útlevélben tartott készpénzüket az útlevél-ellenőrzés előtt vegyék ki, mert azt az útlevél-rendészeti szervek korrumpálásra irányuló cselekménynek tekintik. Hivatalos fizetőeszközként csak a grúziai larit (GEL) fogadják el, de az USA dollár és az euró átváltása a kijelölt váltóhelyeken problémamentes. A hitelkártyákat a legtöbb helyen elfogadják. 

Ivóvíz

Csapvíz fogyasztása nem javasolt, a boltokban kapható palackozott víz biztonságosnak tekinthető.

Látnivalók

Grúzia magas hegyi területei (elsősorban Svaneti, Khevsureti, Tusheti, valamint Kazbegi térsége) turisztikailag rendkívül érdekesek, sok egyedülálló élményt nyújtanak. Négykerék-meghajtású terepjáróval számos gyönyörű kirándulóhely biztonságosan megközelíthető. Biztonságos kirándulások tehetők a megfelelő infrastruktúrával ellátott nemzeti parkokban, amelyek országszerte megtalálhatók.

Grúzia természeti különlegességekben gazdag ország, a természetjárók és kirándulni vágyók részére rendkívül sok lehetőséget kínál. Ahhoz azonban, hogy a kirándulni vágyó el is jusson a természeti szépségek közelébe az utak rendkívül rossz minősége, elhanyagoltsága miatt az esetek többségében négy kerék meghajtású terepjáróval kell rendelkeznie. Az ország tengerpartja Batumi környékén kavicsos, Batumitól északabbra homokos. Ennek a homoknak az a különlegessége, hogy vastartalmú és mágneses, ezért alkalmas az ízületi bántalmak gyógyítására.

Grúziában a városi tömegközlekedés nem drága, de meglehetősen átláthatatlan és kaotikus. A tömegközlekedés igénybevételét nehezíti az is, hogy a járműveken elhelyezett útvonaltáblák georgiai nyelvűek. A szovjetrendszerből megmaradt az iránytaxik, „marshrutkák” hálózata. Az iránytaxik a megadott útvonalon gyakorlatilag bárhol megállíthatóak. A Tbiliszi metróhálózat két vonalból és 22 földalatti állomásból áll. A metró használata teljes mértékben biztonságos. A városi és a vidéki utak minősége, és a vidékre vezető utak mentén az út menti szolgáltatások színvonala igen sok kívánnivalót hagy maga után, a hegyi utak az esőzéseket, havazást követően hosszú időre járhatatlanná válhatnak. A közlekedési szabályokat a helyiek gyakran szabadosan értelmezik, sok helyütt hiányoznak az útburkolati jele.

Étkezés

Grúzia területe valóban nagyon sokszínű, legalább öt különböző éghajlati zónája van a szubtrópusitól a szinte sivatagosig. Ez a sokszínűség a konyhájukra is jellemző, minden régiónak megvannak a saját fogásai, sőt a nemzeti ételnek számító khachapuri (vagy hachapuri - a grúzoknak saját abc-jük van, így az ételek nevei latin betűkre átírva többfélék lehetnek) is minden régióban eltérő. Évszázadok óta fontos kereskedelmi csomópont lévén, konyhájukra egyaránt hatással volt a török, az azeri és az orosz szomszédság, izgalmas keverékét hozva létre a Közel-Keleti, a mediterrán és az orosz ízeknek.

A grúz étkezés elengedhetetlen eleme az előételnek fogyasztott khinkali (a hússal, krumplival vagy sajttal töltött vízben főtt tésztabatyu), az előbb említett khachapuri(a sajttal töltött lepénykenyér), a köretként tálalt pkhali (zöldségből, dióból és gránátalmából készült krémes saláták gyűjtőneve, amit leggyakrabban spenótból készítenek, de létezik céklás változata) és a tkemali (éretlen, még zöld szilvából készült szósz).