2017-es katalógus letöltés

A katalógus letölthető itt.

Csoportos utazás




Szállás ajánlatunk


Туристическая
компания
«1000 Дорог»

Ведущий туроператор по Венгрии

Antarktisz hagyományosan

A szuperlatívuszok földje: Antarktisz. A klasszikus antarktiszi programunk a legalapvetőbb élményekkel gazdagítja majd a világ legvadabb és legfantasztikusabb vidékéről.

Proram

1. Nap - Ushuaia

Élvezzük az Argentin bőrpiacot, a zamatos báránysülteket és ételeket, amik Patagóniát oly híressé teszik, miközben felfedezzük a világ legdélibb városát. Ushuaia látványosságai közül kiemelkedik egy díjnyertes múzeum, a közeli Tierra del Fuego Nemzeti Park, ahol emlékezetes kirándulásokat tehetünk valamint a népszerű „Világvége Vasút”is.

 

2. Nap - Kihajózás

Érkezés a hajóhoz délután, ahol az expedíciós csapatunk és a hajó tisztjei üdvözölnek mindenkit, majd rövid biztonsági és orientációs tájékoztatót tartanak, amit a Kapitány üdvözlővacsorája követ. Immár jóllakottan pihenhetünk a hegyvidéki tájak nyugalmában, miközben lehajózunk a Beagle-csatornán, Magellán-pingvinek, sziklai kárókatonák és oroszlánfókák kíséretében.

 

097.jpg 060.jpg

 

 

3. Nap - Átkelés a Drake-átjárón

Egyre délebbre hajózva a vadvilág lencsevégre kapása közben gyakran kísérőnknek szegődnek albatroszok és viharmadarak is. Az expedíciós csapatunk folyamatosan figyeli a fedélzetről a felbukkanó bálnákat és delfineket, akik szintén gyakori vendégek a hajó körül. Mindeközben a szakértőink nem hagyják unatkozni a csapatot: szórakoztató és informatív előadásokat és prezentációkat tartanak az Antarktisz vadvilágáról, történeleméről és geológiájáról. A környezetvédelmi előírások betartásáról illetve a biztonsági előírásokról szintén hasznos tájékoztatót kapunk a kényelmes lounge-ban. Az utazás hosszúsága nagyban függ a tenger és az időjárás körülményeitől, de a negyedik nap estéje környékén kell elérnünk a Déli-Shetland szigeteket.

 

023.jpg 025.jpg

 

 

5-9. Nap - Déli-Shetland szigetek és az Antarktiszi-félsziget

A szuperlatívuszok földje: Antarktisz. Az expedíció vezetője és a kapitány egy rugalmas útitervet vázol, ami minden esetben az időjárás, a jég és a lehetőségek körülményei alapján alakul. Az útvonalban nagy hangsúlyt kapnak a vidék legcsodálatosabb öblei és csatornái, a félsziget pingvintelepei, fókacsordái, madárkolóniái és a bálnák táplálkozási helyei, akár csak a történelmi és tudományos fontosságú helyszínek is. Az út során érinthetjük a festői Neko-öbölt, a fedett Paradise-öbölt, a hosszúszárnyú bálnák kedvelt pihenőhelyét a Wilhelmina-öbölt, a feltűnő Lemairecsatornát, a vadvilágában gazdag Penola csatornát és a fenséges Neumayer csatornát. Megállhatunk olyan aktív tudományos bázisokon mint a lengyel Arctowski, az ukrán Vernadskiy akár csak a történelmi bázisokon mint az Egyesült Királyság Port Lockroy vagy Wordi House bázisán.Láthatunk számos Adélie-, Állszíjas- és Szamár-pingvineket valamint Weddel- Rákevő- és az Elefántfókák is gyakran húzzák itt meg magukat hogy megpihenhessenek a gyilkos Leopárdfókáktól vagy az agresszív Antarktiszi Medvefókáktól. A Csukabálnák és Púpos bálnák gyakori vendégek a kései szezonban ugyan úgy mint az Orkák.

 

041.jpg 058.jpg

 

 

10-11 Nap - Drake-Átjáró

Folytatjuk a prezentációsorozatunkat és a vadvilág felderítését miközben hajózunk vissza Ushuaiába miközben a vízben tükrőződve búcsút intünk a csodálatos Antarktisznak és törékeny jövőjének. A 12. napon a korai órákban várható érkezésünk Ushuaiába.

 

12. Nap - Kikötés

Érkezés után indulás a repülőtérre és irány Buenos Aires vagy aki szeretné folytathatja a kalandokat0 Ushuaiában.

 

További hasonló utazásainkat ide kattintva érheti el!


 

 

ico06.png Figyelem! a 2016-os indulásokon 2014.december 31-ig 15-25%-os előfoglalási kedvezmények érhetők el!!



Indulás időpontjaIdőtartamHajóRészvételi díj kétágyas kabinban/fő-től
18 Dec - 29 Dec 2015 12 nap/ 11 éj Sea Explorer
8.885 USD
28 Dec - 08 Jan 2016 12 nap/ 11 éj Sea Spirit 8.885 USD
07 Jan - 18 Jan 2016 12 nap/ 11 éj
Sea Spirit

8.885 USD

17 Jan - 28 Jan 2016 12 nap/ 11 éj Sea Spirit

8.885 USD

27 Jan - 07 Feb 2016 12 nap/ 11 éj Sea Spirit Várólistás!
24 Nov - 05 Dec 2016 12 nap/ 11 éj Sea Spirit 5.995 USD
04 Dec - 16 Dec 2016 13 nap/ 12 éj Sea Spirit 6.295 USD
15 Dec - 27 Dec 2016 13 nap/ 12 éj Sea Spirit 6.395 USD
26 Dec - 06 Jan 2017 12 nap/ 11 éj Sea Spirit 6.495 USD
24 Jan - 05 Feb 2017 13 nap/ 12 éj Sea Spirit 7.595 USD
04 Feb - 15 Feb 2017 12 nap/ 11 éj Sea Spirit Várólistás!
14 Feb - 25 Feb 2017 12 nap/ 11 éj Sea Spirit 6.295 USD




 

 

A részvételi díjak a legkedvezőbb árfekvésű elhelyezésre vonatkoznak.

Egyágyas, háromágyas és magasabb kategóriájú kabinok díjaival kapcsolatban keressenek minket.

Térkép:

 

A részvételi díj tartalmazza:

  • a program indulása előtti 1 éj szállást reggelivel
  • kabinos elhelyezést
  • teljes panziós ellátást (kávé, tea és kakaó egész nap folyamán)
  • a napi partra szállási programokat
  • tapasztalt expedíciós személyzet vezetését és előadásait
  • ajándék fotó dvd az utazásról
  • gumicsizma a partra szállásokhoz (csak az utazás időtartamára)
  • hajszárító és fürdőköpeny a kabinokban
  • indulás előtti tájékoztató anyagok
  • transzfer a hajóról a repülőtérre
  • a hajóút során felmerülő kikötői illetékeket
  • veszélyhelyzet esetén történő kimenekítési biztosítás (100.000 USD/fő összeghatárig)

A részvételi díj nem tartalmazza:

  • repülőjegy és repülőtéri illeték Budapest – Ushuaia – Budapest útvonalon
  • útlemondási biztosítást
  • utasbiztosítást
  • mosodai szolgáltatás
  • bárban történő fogyasztás
  • személyes kiadások (telefonálás, stb.)
  • borravaló

Fizetési és lemondási feltételek

A részvételi díj 20%-a a foglaló, 90 nappal az indulás előtt a teljes részvételi díj fizetendő.

Kötbér:
120 nappal az indulás előtt: 5% kezelési költség térítendő
119 - 91 napon belül: 20% (vagyis a foglaló teljes értéke) kötbér fizetendő
90 napon belül: 100% kötbér és a charter repülőjegy 100%-a fizetendő, mint kötbér




Kabintípusok Sea Spirit
Owner’s Suite
  • 40 m2
  • külön nappali;
  • King méretű ágy és Sofa ágy (tinédzserek elhelyzhetők itt);
  • privát fedélzet;
  • fürdőkád.

Premium Suite
  • 33 m2;
  • 2 twin vagy egy  King méretű ágy;
  • privát erkély;
  • privát berendezés.

 


Deluxe Suite
  • 26 m2;
  • 2 twin vagy egy  King méretű ágy;
  • privát erkély;
  • privát berendezés

 


Superior Suite
  • 22 m2;
  • 2 twin vagy egy  King méretű ágy;
  • ablak a kinti folyosóra
  • privát berendezés

 


Classic Suite
  • 23 m2;
  • 2 twin vagy egy  King méretű ágy
  • picture window;
  • privát berendezés.

 


Main Deck Suite
  • 20 m2;
  • 2 twin vagy egy  King méretű ágy
  • minimum 2 kabinablak;
  • privát berendezés.

 


Triple Classic
  • 23 m2;
  • 2 twin (összetolható) és egy Sofa ágy;
  • picture window;
  • privát berendezés..

 

 

Isten Hozott a Fedélzeten!

Szeretnénk hozzájárulni a felkészüléshez, ezért összeállítottuk a legfontosabb dolgok listáját mielőtt elindulnál. Számunkra az a legfontosabb, hogy élvezd a biztonságos és felejthetetlen utazást.

Számíthatsz rá, hogy változatos egyéni utastársaid lesznek a hajóút során. Mivel egy sarki utazás különböző nemzetiségű embereket gyűjt össze a világ minden tájáról egy biztos közös lesz bennetek az utastársaiddal, mégpedig a komoly érdeklődés a világ legtávolibb, legérdekesebb helyeinek felfedezésére.

 

 

052.jpg

 

 

Mire számíthatsz?

Egy sarki utazás kiszámíthatatlanabb, mint egy átlagos hajóút, ezért arra ösztönzünk, hogy nagy kalandvággyal érkezz a fedélzetre. A váratlan dolgokkal való szembesülés az utazás része - és épp ettől olyan izgalmas!

Minden utazás alkalmával történik valami más, valami új. A természet rengeteg meglepetést tartogat, ezért nincs garancia arra, hogy minden felsorolt állomást teljesíteni tudunk. A rugalmasság képessége olyan dolog, amit mindenkinek magával kell hoznia a hajóra. Közel 200 ismert területe van az Antarktiszi-félszigetnek és a Déli-Shetland-szigeteknek, ha a felsorolt állomások közül valamelyiket nem tudjuk megtekinteni, pótoljuk valamelyik másik, hasonlóan izgalmassal.

A szigeteket körülölelő tengert április elejétől december elejéig jég borítja. A havi átlagos középhőmérséklet április és november között 0°C alatt van. A szigetek gleccserállománya az utóbbi években jelentős mértékben csökkent, de mindennek ellenére a felszín több mint 80%-a nyáron is jéggel borított. Az időjárás egész évben felhős és szeles. Mindig erős nyugati szél fúj. A legtöbb napsütés a hideg beköszöntéhez kapcsolódik, délről a tél végén és tavasz elején nagyon hideg levegő áramlik a szigetek fölé. A nyári középhőmérséklet nagyjából 1,5°C, a jellemző téli hőmérséklet -5°C. Az óceán hatására a nyári hőmérséklet alacsony marad, és a nagy víztömeg megakadályozza, hogy télen annyira lehűljön a levegő, mint a belső, szárazföldi területeken.

 

Mikor érdemes az Antarktiszra utazni?

Ez attól függ, hogy Ön az adott helyszínen mit szeretne látni vagy tenni. A sarkvidéki tavaszon és nyáron a nappali világosság 18 és 24 óra közé esik.

Októbertől december elejéig – A kontinens hóval borított. A pingvinek ösvényeket taposnak a hóban, ahogy ugyanazon az útvonalon haladva, a tengerpartról a fészkeikhez totyognak, és vissza.

126.jpg

 

 

Mindennapok a fedélzeten

Napi program

A napi programok, étkezések és prezentációk listáját mindig egy nappal előre kapod meg. Kérlek, vedd figyelembe, hogy előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, hogy amíg Te békésen alszol, nekünk át kell szerveznünk a következő napi programokat. A programok mindig egyfajta irányadók nem pedig kőbe vésett szabályok.

Mialatt hajózunk a kapitány és a legénység folyamatosan ellenőrzi az időjárási feltételeket és a jég állapotát, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy minél több és izgalmasabb programra tudjunk elvinni, mint például a zodiacos túrák vagy esetleges helikopteres repülések.

Épp arra készülsz, hogy csatlakozz egy expedíciós csapathoz, amit gondosan válogattunk a tapasztalatuk, tudásuk és elhivatottságuk alapján.

A formális illusztrált előadások és informális beszélgetések mellett az expedícióvezető és az expedíciós csapat széles skáláját biztosítja a különböző témáknak, mint például ornitológia, tengeri biológia, glaciológia, földrajz, geológia, történelem és a környezetet.

Minden bizonnyal élvezni fogod a lelkesedést amit a csapat érez az expedíció iránt.

 

Napi tájékoztatók

A hajóút során rendszeresen kapsz majd napi tájékoztatókat, amelyekkel naprakész információkat kapsz a vezetőtől és a csapattól a várható változásokkal és a következő napi programokkal, partraszállásokkal kapcsolatban.

 

Általános Biztonsági Előírások

A biztonságod az út során elsődleges a számunkra. Ha követed a következő tippeket akkor segítesz biztosítani, hogy az utazásod a kellemes élmények miatt legyen felejthetetlen!

- A saját biztonságodért vállalj felelősséget

- Figyelj minden biztonsági figyelmeztetésre amit a személyzet közöl

- Figyelj az evakuációs útvonalakra

- Figylej rá hol vannak a villanykapcsolók

- Ügyelj arra, hogy a külső fedélzet jeges/vizes lehet, kapaszkodj a korlátokba és ne viselj csúszós talpú cipőt

- Mindig kapaszkodj a korlátokba, ugyanis a hajó váratlan és hirtelen elmozdulásokat is végezhet

- Az ágyban nem szabad dohányozni

- A hajóról semmit sem szabad a vízbe dobni

- A kabinban (különösen a fürdőszobában) tartsd zárt helyen a dolgaidat, nehogy elguruljanak, ezzel balesetveszélyt okozva

 

Fizetőeszközök

A fedélzeten:

Az US dollár a standard fizetőeszköz a fedélzeten. Természetesen használhatsz Visa, Mastercard, Diners Club vagy american Express kártyákat is.

Miután elindulunk, a Hotel Manager leellenőrzi a kártyádat és az adatait, hogy ha a későbbiekben használod, arra terheljék a fedélzeti költségeidet, mint például kabinköltség, mosoda és kommunikációs díjak.

A hajón „chit” rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy aláírod az általad vásárolt termékeket pl. Alkoholos italok, de csak az utazás végén terhelik a számládat. A fizetés történhet készpénzzel. Utazási csekkel vagy hitelkártyával.

Megjegyzés: Ha megosztod a kabinod és külön számlát szeretnél ezt jelezned kell a Hotel Manager felé.

 

A szárazföldön

Bank automatákat találhatsz Buenos Airesben és Ushuaiában is. Argentína hivatalos pénzneme a peso, de a főbb turistahelyeken elfogadják az US dollárt és a hitelkártyákat is.

Ha szeretnél készpénzt használni azt javasoljuk, hogy még Buenos Airesben válts pénzt és ezt csak bankban vagy hivatalos pénzváltónál tedd!

 

Készpénz

Jó ha van nálad némi készpénz tartalék az esetleges viteldíjakra, reptéri illetékekre stb.

 

Borravaló, adók, kikőtői illetékek

A részvételi díj tartalmazza az összes borravalót és adót, beleértve az étkezéseket, csomagkezelést, sofőrt és guide-okat.

A részvételi díj nem tartalmazza a szokásos borravalót a hajószemélyzetnek ami megoszlik a legénység, az expedíciós csapat és a hospitality team között.

Az ajánlott átlagos napi borravaló 13-15 $/utazó/nap . Azt az összeget amelyet felajánlasz a személyzetnek hozzáadhatod a fedélzeti számládhoz.

 

Hogyan csomagolj?

 

Tekintettel az időjárásra

Az Antarktiszi-félsziget partvidékére készülsz a déli nyár idején, amikor az időjárás enyhe és változékony. Az élvezetes napos időt gyorsan felválthatja egy hideg, szélvihar hózáporral és magas hullámokkal.

Réteges ruházatot pakolj, így majd könnyen tudsz alkalmazkodni az időjárás szeszélyeihez. Az átlagos napi hőmérséklet a középszezonban -4° és +2° között ingadozik bár a széltől néha hidegebbnek is érezheted. Általánosságban sokszor érezheted a napi hőmérsékletet fagyosnak.

 

096.jpg

 

Amiket biztosítunk:

Csizma

A vízálló csizma az expedíció elengedhetetlen kelléke. Hogy helyet takarítsunk meg a bőröndödben ezt mi biztosítjuk számodra.

Parka - Választott utazástól függ!!

Mindenki hazavihet egy ingyenes kabátot, amit különlegesen terveztünk az évek során begyűjtött tapasztalatokra alapozva. Ez a szigetelt, vízálló, zárt varrással készült 3 az 1-ben kapucnis télikabát jó szolgálatot tesz majd és melegen tart az expedíció során.

 

Ez a rövid videó reméljük segít majd! :)

 

 

Alapvető felszerelés:

Nadrág

A vízálló alsónadrág elengedhetetlen a zodiac utazásokhoz vagy a parti tevékenységekhez. Ezeket egy meleg nadrág alá vedd, hogy megfelelően kombináld a meleget és szárazon is maradj.

 

Kesztyűk

Hogy meleg és száraz maradjon a kezed minimum két pár réteges kesztyűt pakolj be. Fotózáshoz szükséged lesz egy pár vékonyabb, polipropilén kesztyűre is, amit akár egy nagyobb, meleg kesztyű alá is viselhetsz. Erősen ajánljuk, hogy mindenképp hozz magaddal tartalékkesztyűt arra az esetre, ha az egyik átnedvesedne vagy eltűnne.

 

Sapka & Sál

Pakolj meleg, gyapjú sapkát, ami betakarja a füleidet, ugyan ilyen sálat is, nyakvédőt vagy valami hasonlót, ami megóv a hideg széltől. A kalap is jó döntés lehet, mert a karimája a naptól is védi a szemed de vigyázz, hogy legyen rajta madzag, ami rajtad tartja ha lefújná a szél a fejedről.

 

Zokni

A maximális meleg kedvéért javasoljuk, hogy több zoknit is viselj a bakancsodban/ csizmádban. Csomagolj magas szárú meleg zoknikat, ami alá felvehetsz vékonyabb selyem vagy polipropilén zoknit.

 

Ahogy az Antarktiszon mondják: zokniból sosem elég!

 

Felsőruházat

Legyen néhány meleg, gyapjúpulóvered vagy felsőd és számos garbód a réteges öltözködéshez.

 

Alapréteg

Gyapjú, selyem vagy polipropilén alsónemű ami szépen és melegen tart J Ezekből találhatsz extra könnyű változatot is ha feláldoznál egy ici-pici meleget a nagyobb pakolási hely érdekében.

 

Hátizsák

Hogy kényelmesebb legyen a csónakos landolás szükség lesz mindkét kezedre, ezért hozz vízálló hátizsákot, hogy a fényképezőgéped, kamerád, és az extra zoknik/kesztyűk szárazon maradjanak.

 

Lábbeli

Szükséged lesz egy csúszásmentes talpú cipőre a fedélzeti közlekedéshez. A papucsok, flip-flopok nem biztonságosak a fedélzeten!

 

Fürdőruha/úszónadrág

Opcionális darab, habár ha részt szeretnél venni az izgalmas „sarki-csobbanás” programunkon, mindenképp pakolj ezt is.

 

Egyik kedves utasunk részletes úti beszámolóját ezen a linken találják.

Antarktisz


Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb földrésze. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet. Területe mintegy 14,2 millió km². A tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva lakatlan terület. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz.

 

Földrajza


Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddell-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddell-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják. Az Antarktisz a legjegesebb kontinens, jelenlegi legnagyobb jégvastagsága 4775 méter. Ez a jégréteg a Föld jégkészletének 90%-át, azon belül az édesvízkészlet 70%-át tartalmazza. A kontinens 98-99%-a jéggel fedett. A kontinens jégmentes területeinek egy része sziklabukkanás, nunatak és magas hegyvonulat, nagy része azonban köves tundrával borított parti vagy partközeli oázis. Az oázisok az antarktiszi élet színterei. Ezeken a területeken, amik igen érzékenyen reagálnak a felmelegedésre, tavak képződnek, a kövek erősen aprózódnak, mállanak és talajképződés indul meg. Az oázisok egy része csak alig néhány évtizede képződött, de sok közülük már a holocén korszak elején létrejött.

 

Éghajlat


Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

 

Felfedezése


1773. január 17-én James Cook átlépte a déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.

1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókákkihalásához vezetett.

1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

 

Felfedezésének története

Az Antarktisz csak alig 300 éve játszik szerepet az emberi civilizáció történetében. Ekkor kezdődött felfedezése, melynek során évről évre közelebb jutottak a kutatók a kontinenshez.

A titokzatos déli kontinens

A Rarotonga-szigeten polinézek élnek. Az ő legendáik szerint őseik egy csónakkal utaztak a tengeren, aminek Te-ivi-o-atea volt a neve. Ezen az úton messze délen "nagy fehér sziklákat" pillantottak meg. A nemzedékváltások alapján visszaszámolva az időt, valószínű, hogy ez az esemény 650 körül történhetett, a nagy fehér sziklák pedig valószínűleg a tengerben úszó jéghegyek lehettek. A titokzatos déli kontinensről - Terra Australis Incognita - szóló mondák a 18. században újabb és újabb felfedezőutakra serkentették a hajósokat. Közülük a francia Jean-Baptiste Bouvet vezette expedíció 1739-ben felfedezte a Körülmetélés-fokát. Nála jóval több eredményt ért el az angol James Cook.

James Cook útjai

James Cook a 18. század legjelentősebb földrajzi felfedezője, nevéhez fűződik Ausztrália és Óceánia felfedezésén túl az Antarktisz első körülhajózása is, melynek során a még mindig titokzatos földrészt tágan behatárolta. Cook 1772 nyarán indult második föld körüli útjára az angliai Plymouthból. Két hajója volt: a Resolutiont maga vezette, míg az Adventure-ön Tobias Fourneaux volt a parancsnok. Először a már felfedezett Körülmetélés-fokát kereste, amiről azt hitték, hogy a déli kontinens egyik kiszögellése, de nem találták meg. A felderítést nem hagyták abba, és a keleti hosszúság 39°-a mentén továbbhajóztak délnek. 1773. január 17-én, a hajózás történetében először - átlépték a déli-sarkkört. Sokkal messzebb már nem jutottak, mert 67°15'-nél tömör jégmező állta útjukat Ezután visszafordultak, és a franciák által felfedezett Kerguelen-szigetek keresésére indultak, azonban a két hajó elvesztette egymást, és legközelebb csak Új-Zélandnál találkoztak. 1773. közepén a hajók a polinéz szigetvilágban jártak, majd ismét szétszakadtak. Emiatt Cook kapitány csak a Resolutionnel vágott neki 1773 novemberében az Antarktisz csendes-óceáni oldalának felderítéséhez. Ezen az úton már kétszer is sikerült átszelnie a déli-sarkkört, sőt a 109° nyugati hosszúsági fokon kb. 200 kilométerre megközelített Antarktisz sziklás partjait, a Thurston-szigetet, bár erről Cook semmit sem tudott, mivel csak az összefüggő jégmezőt látta. Miután véget ért a tél, 1774 végén újabb nagy utat tett meg az antarktikus tengereken. Ezúttal ismét a Körülmetélés-fokát kereste, helyette azonban felfedezte a Déli-Georgia-szigeteket és a Déli-Sandwich-földet. Több mint 3 évnyi bolyongás után tért vissza Angliába. Az Antarktisz körüli útjának tapasztalatait így foglalta össze: „Nem vonom kétségbe, hogy a sark közelében lehet kontinens vagy jelentékeny földrész. Ez azonban természettől örök hidegre kárhoztatott, a napsugarak melegét nélkülöző föld...”

Orosz kutatóutak

Cook semmit sem látott az új kontinens partjaiból. A szárazföldet elsőként egy orosz expedíció tagjai látták meg mintegy 50 évvel később. Az oroszok is két hajót indítottak útnak, a Vosztokot és a Mirnijt. A parancsnok az észt származású Fabian Gottlieb von Bellingshausen lett, aki a Vosztok kapitánya volt. A Mirnij parancsnoka Mihail Petrovics Lazarev lett. 1819 közepén indultak útnak Kronstadtból Ugyanezen év decemberében meglátták a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteket, és feltérképezték a partjaikat. Ezután a Déli-sarkfelkutatására indultak. A sarkkört átlépve 1820. január 28-án elérték a 69°23' déli szélességet, és ezzel délebbre jutottak Cooknál. Az oroszok mintegy 40 kilométerre lehettek ekkor a kontinenstől. A partra később holland bálnavadászok jutottak el, akik Martha hercegnőről nevezték el. Bellingszgauzen további két alkalommal próbált behatolni a jég birodalmába, de az akkori hajók nem tudtak megbirkózni az időjárási viszonyokkal és a jéggel. Az antarktikus nyár igen rövid, így egy hajóúttal nem tudták körbejárni a kontinenst, így hasonlóan Cookhoz, a telet Óceániában töltötték. Az expedíció 1820 novemberében indult második útjára Sydney-ből Kelet felé hajózva folytatták az utat, és négy próbálkozásból háromszor sikerült átlépniük a sarkkörön. Az utolsó kísérlet során felfedeztek egy szigetet, amit I. Péter cárról neveztek el, hat nappal később pedig egy magas hegyláncot pillantottak meg, aminek az I. Sándor-föld nevet adták. Erről sokáig úgy hitték, hogy félsziget, de 1946-ban egy kutatócsoport kimutatta, hogy sziget, csupán vastag jégtakaró kapcsolja a szárazföldhöz. Az utókor az Antarktiszt körülölelő Déli-óceánnak ezt a részét Bellingshausen-tengernek nevezte el (angolos helyesírással). Bellingszgauzen folytatta útját a Drake-átjárón keresztül. Átkutatták a Déli-Shetland-szigeteket, és orosz nevet adott nekik, de ezek a nevek feledésbe merültek, mert a Dél-Amerika felől érkező fóka- és bálnavadászok a saját elnevezéseiket használták.

Vadászok nyomában

James Weddell hajói, a Jane és a Beaufoy Bár Cook és Bellingszgauzen egyre szorosabb gyűrűbe fogták Antarktiszt, egyikük sem tehette lábát a kontinensre. Erre csupán 1895. január 23-án került sor. Az első ember, aki Antarktiszra lépett, a norvég Carsten Egeberg Borchgrevink volt. Ő Kristensen kapitány expedíciójával érkezett a Robertson-öbölbe, ahol a kapitány többedmagával, köztük Borchgrevinkkel együtt csónakba szállt. Amint a csónak partközelbe ért, Borchgrevink belevetette magát a jeges vízbe, hogy először mindenképpen ő léphessen Antarktisz földjére 4 évvel később, 1899-ben ő vezette azt a 10 tagú csoportot, ami először telelt át az Antarktiszon, és megfigyeléseikkel az első hiteles adatokat szolgáltatták. Bellingszgauzen és Borchgrevink kutatásai között eltelt 70 évben is többen jártak ezen a vidéken. Az 1820-as évektől kezdve fóka- és bálnavadászok érkeztek a Tűzföld felől. Az angolok szerint az ő honfitársaik, William Smith és Edward Bransfield pillantotta meg először az Antarktiszi szárazföldet. Smith a Horn-fokot akarta megkerülni egy teherhajóval, de délnek sodródva szárazföldet pillantott meg. Jelentést tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, ami az Andromache nevű hajót küldte ki Valparaiso-ból, felderítésre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield hadnagy, és az úton vele tartott Smith is. A kettejük által felfedezett partot a tengernagyi hivatal első lordjáról nevezték el Graham-földnek Az amerikaiak azonban kétségbe vonták, hogy Bransfield és Smith földet láttak volna, szerintük csupán egy szigetet fedeztek fel, így ők a szintén amerikai Nathaniel Palmernek hittek, aki Hero nevű hajójával fókavadászat közben "hitelt érdemlően" pillantotta meg a kontinenst a Deception-sziget közelében. Ennek alapján az angolok Graham-földnek, az amerikaiak Palmer-földnek nevezték el ugyanazt a félszigetet. Később, a viták elkerülése érdekében a semleges Antarktiszi-félsziget nevet adták a helynek, ami ma is ezen a néven szerepel a térképeken. 1823-ban egy James Weddell nevű angol bálnavadász Jane nevű hajójával járta az antarktiszi vizeket, amikor hatalmas tengert fedezett fel, amit róla neveztek el Weddell-tengernek Az Enderby-fivérek ösztönzésére, akik egy brit bálnavadász-társaság vezetői voltak, egyre több hajó végzett a vadászaton kívül földrajzi megfigyeléseket, felfedezéseket is. Ennek eredményeképpen 1831-ben felfedezték az Enderby-földet, a felfedező John Bisco volt Tula nevű hajóján. 1833-ban Peter Kemp a Kemp-partot fedezte fel az Indiai-óceán felőli oldalon. 1839-ben bukkant rá a Balleny-szigetekere John Balleny, Sabrina és Eliza Scott nevű hajóin, és a szigetektől nyugatra felfedezett egy partszakaszt, amit Sabrina-partnak nevezett el.

Kormányexpedíciók

Az 1840-es években a bálnavadászok helyett már kormányok támogatásával indított tudományos expedíciók indultak Antarktisz felé. A francia Dumont d'Urville által vezetett expedíció két hajóval, az Astrolabe és Zeléenevűekkel indult útnak. 1838-ban Dél-Amerika felől jövet bejárta a Weddell-tengert és az Antarktiszi-félsziget partjait. Két év trópusi vizeken való hajózás után 1840-ben Tasmania felől tért vissza és felfedezett egy új partot, amit felesége után Adélie-földnek nevezett el Az amerikaiak is indítottak expedíciót, Charles Wilkes vezetésével 1839-42-ben. Az általa feltérképezett, a 150° és 100° keleti hosszúságok között fekvő területeket Wilkes-földnek nevezik. 1840-43-ban az angol James Clark Ross két speciális hajóval, a jég közötti hajózásra alkalmas Erebussal és Terrorral hajózott. Sikerült áttörnie az úszó jéghegyek között, és egy hatalmas jégmentes tengert fedezett fel. Ez a tenger, amit róla Ross-tengernek hívnak, a szárazföldbe legmélyebben benyúló tenger. Ross ugyanezen az úton fedezte fel az Antarktisz egyetlen aktív vulkánját, a majdnem 4000 méter magas Erebust. Az expedíciót végül egy 60 méter magas jégfal állította meg. Ez a Ross-selfjég.

Expedíciók a szárazföldön

Scott hajója, a Discovery Az 1840-es évek után mintegy 50 évig tartó szünet következett. A terület további felfedezése helyett inkább az Antarktiszt közelebb-távolabb körülvevő szigetek kiaknázására tevődött át a hangsúly A századfordulóra azonban ismét előtérbe került a tudományos kutatás. 1897-99-ben az Adrien de Gerlache vezette Belgica fedélzetén nemzetközi személyzetű belga expedíció végzett egy évig tartó tudományos megfigyelést. A Belgica befagyott a Bellingshausen-tengeren a 72° déli szélességen. Ez volt az első eset, hogy egy csoport áttelelt az Antarktiszon. A rendkívül rossz körülmények ellenére folytatták a megfigyeléseket, és sok értékes adattal valamint gazdag biológiai gyűjteménnyel tértek haza. A svéd Otto Nordenskjöld 1901-03-ban vezetett expedíciót Antarctic nevű hajóján, de az Antarktiszi-félszigettől keletre, a 65°-nál hajótörést szenvedett. Az Uruguaynevű argentin hadihajó mentette ki a csapatot. Szintén 1901-ben hajózott Antarktisz felé Erich von Drygalski Gaussnevű hajóján. Ő fedezte fel a II. Vilmos császár partot a 90° keleti hosszúságnál. Ezután a Gauss befagyott, és csak egy év múlva szabadult ki 1902-ben a skót William Bruce felfedezte a Coats-földet, ami a Weddell-tengerben fekszik. 1903-ban a Françaishajó, Jean-Baptiste Charcot vezetésével Nordensjöldék megmentésére indult, de mivel a svéd expedíciót az Uruguay már megmentette, a Francais folytatta a Belgica programját. Charcot, miután hazatért, újabb expedíciót szervezett, és 1908-ban útnak indult a Pourquoi pas? fedélzetén. Mindkét útján fontos megfigyeléseket tett, és értékes térképészeti munkát végzett Ezek az expedíciók mind előfutárai voltak a Déli-sark legyőzéséért indított harcnak. Átteleléseikkel és szárazföldi behatolásaikkal bebizonyították, hogy át lehet vészelni a telet az Antarktiszon, és közlekedni is lehet sítalpakon és szánkón. A következő expedíciók az ő tapasztalataikat felhasználva jutottak el egyre távolabbi pontokra. Robert Falcon Scott első expedícióját 1901-1904-ben hajtotta végre a Discovery nevű hajóval, fedélzetén olyan tudósokkal, akik később szerepet játszottak a kontinens megismerésében (Shackleton, Wilson, Wild). Két telet is átvészeltek a Ross-selfjégnél a McMurdo-szorosban.    Scott, Shackleton és Wilson a 82°17'-ig jutottak el 1902-ben egy nyári behatolás során 1908-ban Ernest Shackleton visszatért a Ross-tengerhez Nimrod nevű hajóján, és újra megpróbálta elérni a Déli-sarkot. A 88°23'-ig jutott, de mintegy 180 kilométerre a saroktól vissza kellett fordulnia. Ugyanekkor egy ausztrál csoport Douglas Mawson vezetésével felfedezte a Déli mágneses-sarkot a 72°25' déli szélesség és a 155°16' keleti hosszúság metszéspontjában.

A Déli-sark meghódítása

Miután Robert Peary 1909. április 6-án elérte az Északi-sarkot, valóságos versenyfutás indult a Déli-sark meghódításáért. Több nemzet, angolok, amerikaiak, németek, japánok és skandinávok egyaránt elsőként szerették volna elérni ezt a nevezetes pontot. Végül két csoport, a Roald Amundsen vezette norvég, és a Robert F. Scott vezette angol felfedezőcsapat indult útnak, szinte egyszerre. Amundsen 1909-ben az Északi-sark meghódítására indult útnak, de útközben érte a hír, miszerint Peary megelőzte. Ekkor délnek fordítottaFridtjof Nansen-től kölcsönkért híres hajóját, a Fram-et, és 1910. nyarán kikötött Buenos Airesben. Ugyanekkor indult útnak Angliából Scott is Terra Nova nevű hajóján, ő az ausztrál Melbourne-ben kötött ki Scott 1911. januárjában már az Erebus vulkán lábánál kötött ki, de korábbi, ugyanezen a helyen vert táborhelyét használhatatlan állapotban találta, ezért 30 kilométerrel odébb, az Evans-foknál alakította ki a bázisukat. Amundsen tőlük 700 kilométerre keletre vert tábort, a Bálna-öbölben. A norvégok raktáraikat a jégbe vájták, maguk kunyhókban éltek, táborukat pedig Framheimnek nevezték el. Mindkét csapat a rövid nyarat arra használta fel, hogy a sarkhoz vezető úton élelemraktárakat helyezzenek el minden szélességi foknál. 1911. szeptemberében a norvégok nekivágtak az útnak, de a rossz időjárás miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Végül október 19-én indultak el. A norvégoknak légvonalban mintegy 1500 kilométert kellett megtenniük a sarkig. Az utat alaposan megtervezték: négy szánkóval mentek, amiknek a teherbírása egyenként 360 kg volt. A szánokat egyenként 13 grönlandi kutya húzta, így 4 hónapra elég élelmet és fűtőanyagot tudtak magukkal vinni. A Scott-expedíció szibériai pónilovakat és kutyákat vittek, és két héttel később indultak, mint Amundsenék, ráadásul az ő táborhelyük mintegy 100 kilométerrel messzebb volt a sarktól Amundsenék jó időt fogtak ki, sütött a nap, de a Ross-selfjégen átkelve, a Transz-Antarktikus-hegység gleccserei, amik tele vannak szakadékokkal, már jóval nehezebb terepnek bizonyult. Többször jéglabirintusba keveredtek, amiből vissza kellett fordulniuk. Scottéknak annyi előnyük volt, hogy Scott ismerte az út egy részét, a Beardmore-gleccseren pedig a Shackleton-expedíció nyomait követték. Azonban az állatokkal meggyűlt a bajuk, mivel a jéghez nem szokott kutyák és pónik egymás után hullottak el. Innen már az embereknek maguknak kellett húzniuk a szánokat. Amundsenék érték el előbb a sarkot, 1911. december 14-én tűzték ki a norvég zászlót, a helyet pedig VII. Haakon király fennsíkjának nevezték el. Scott és csapata 1912. január 16-án, azaz egy hónappal később érte el a Déli-sarkot. A visszaút nagyon nehéz volt számukra, hiszen a szánokat maguknak kellett húzniuk, az élelmük fogytán volt, és az időjárás is egyre rosszabbra fordult. Naponta csak 8-10 kilométert tudtak megtenni Amundsenén már rég visszaértek a bázisukra, amikor a Scott-expedíció tagjai feladták a küzdelmet. Először Evans halt meg, majd Oates lábai fagytak el. Őt még tovább cipelték, de egy nagy vihar során, hogy ne legyen társai terhére, Oates elhagyta a sátrat, a testét nem találták meg. Három ember maradt, Wilson, Bowers és Scott. Az ő hálózsákba fagyott tetemüket és az útinaplójukat 8 hónappal később találták meg. Habár Scott expedíciója tragédiával végződött, de hősies helytállásuk története rendkívül népszerű lett, főleg az Egyesült Királyság területén.

 

Forrás: Wikipédia

8705ae9f46327a201ef67bf4632a91a1.jpg


Utazás Szentpétervárra Utazás Moszkvába Utazás Üzbegisztánba Utazás Azerbajdzsánba Utazás Grúziába Utazás Mongoliába Utazás Örményországba Utazás Iránba Utazás Peruba Utazás Vietnámba Utazás Kambodzsába Utazás Sri Lankára Utazás Argentínába Utazás Madagaszkárba

Oroszország utazás, utazás Oroszország, Orosz utazások, Orosz utazási iroda, Orosz vízum, Orosz vízum ára, utazás Szentpétervár, Szentpétervár utazás, Szentpétervár szállás, utazás Moszkva, Moszkva utazás, Moszkva szállás, Moszkva vízum, utazás Üzbegisztán, Üzbegisztán utazás, Üzbegisztán, Grúzia, Grúzia utazás, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán utazás, Mongólia utazás, Irán utazás, Alaszka utazás, Peru utazás, Vietnám utazás, Kambodzsa utazás, Sri Lanka utazás, Madagaszkár utazás.
1000 Út Utazási Iroda: Utazások világszerte