Telefon: +36 1 354 3990

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Magazin

Látogasson el az Antarktiszra!

2020. november 23.

Miért érdemes ellátogatni az Antarktiszra?

Néhány embernek határozott elképzelése van arról, hogy mit jelent számára egy antarktiszi utazás. Mások számára ez egy életen át tartó bakancslistás álom volt. Bármi legyen is a motiváció, a hetedik kontinens olyan élményt kínál, amely semmi máshoz nem hasonlítható. Egy ilyen utazás jó hatással van a testi-lelki egészségre, egy jó lehetőség arra, hogy „digitálisan méregtelenítsen”, és élvezhesse a világ egyik utolsó érintetlen vad területének felfedezését. Egy ilyen expedíciós utazás olyan tulajdonságokat hoz a felszínre, amelyeket a hétköznapokon nem mindig élhetünk át, lehetőséget ad arra, hogy túllépjünk a félelmeinke, csökkentsük a stresszt, és csak az élményre összpontosítsunk.
Manapság egy antarktiszi körutazás már nem igényel annyi felkészülést és nem tartogat veszélyt, mint Robert Falcon Scott idejében, viszont a hatása és az érzés megegyező.

cikk_5591_itemeditorimage_5b3d2da92a618.jpg

Csipkés, hófödte csúcsok vetik hosszú árnyékukat az alatta lévő fagyos partra. A jéghegyek elképzelhetetlenül fehérek, az ég szinte lehetetlen kék színben pompázik. Eláll az ember lélegzete! Ráadásul ez az első pillantás csak a kezdete egy nagy kalandnak. Az expedíció során olyan állatok figyelhetők meg, amelyeket az állatkerteken kívül nem lehet látni. Ráadásul ezek a pingvinek, fókák és bálnák nem ismerik az emberi találkozástól való félelmet. Hevesebben verhet a szívünk az izgalmas kirándulásoktól, a lakatlan területeken való túrázásoktól, és azon izgatottság miatt, hogy mindezt a fényképezőgép lencséjén keresztül is megmutathassuk.

Melyek a legérdekesebb helyek az Antarktiszon?

Egy expedíción soha semmi nem biztos. Minden kirándulásnak van egy vázlata, amely alapján az expedíció vezetője és a hajó kapitánya közösen készíti el a legbiztonságosabb és legérdekesebb útvonalat, figyelembe véve az időjárási-, tengeri- és jégviszonyokat. A tapasztalt személyzet a hosszú évtizedek alatt megtanulta, hogy mely kikötési helyek, öblök és partok kínálják a legjobb lehetőséget az Antarktisz lenyűgöző és egyedülálló vadvilágának felfedezéséhez. Íme néhány legkedveltebb célpont az Antarktiszon:
Dél-Shetland és a Dél-Orkney-szigetek
A gleccserekkel és hegyvidéki tájjal tarkított Dél-Shetland-szigetek egy festői átkelőhely a Drake-átjáró és az Antarktisz-félsziget között. Sok szigete, mint például a Barrientos-sziget, pingvin telepeknek ad otthont, amelyeket gumicsónakból (zodiac-ból) láthatnak. A Dél-Orkney-szigetek északabbra találhatók; a négy fő szigetből álló szigetcsoporton átlagosan évente 280 nap esik a hó, ami áthatja a hely hangulatát.

cikk_5597_itemeditorimage_5953c3fb755f1.jpg

Falkland-szigetek
A biológiailag sokrétű Falkland-szigetek egy 778 szigetből álló, hatalmas szigetcsoport, amely Argentína partjaitól 483 km-re található. Madármegfigyelésre itt kiváló alkalom nyílik, ugyanis 63-féle állandó és 23-féle költöző madár él a szigeteken. Fel lehet keresni Port Stanley történelmi városát vagy a West Point-szigeten lévő „madár körzetet” vagy a Saunders-sziget látványos, fehér homokos partjait.
Dél-Georgia
Dél-Georgia szigete egykor fontos fóka- és bálnavadász előőrs volt, valamint Sir Ernest Shackleton utolsó pihenőhelye. Grytviken templom temetőjében leróhatja tiszteletét a híres antarktiszi felfedező sírjánál. Manapság a szigetet sokan az „Antarktisz Galapagosaként” ismerik, a szárazföldön és vízben egyaránt élő vadállománya, többek között a déli elefántfókák és a pingvinek hatalmas telepei miatt.
Port Lockroy
A port lockroy-i múzeum bepillantást nyújt abba, hogy milyen volt az Antarktiszon állomásozó kutatók élete a korai években. A hely másik érdekessége, hogy a Penguin Post Office-ból képeslapot lehet hazapostázni! Járja be a múzeumot és fedezze fel az ajándékboltot.

cikk_5596_itemeditorimage_5953bed306a3f.jpg

Cuverville-sziget
Az Errera-csatorna szívében fekszik a Cuverville-sziget, ahol a szamárpingvinek nagy populációja él. Megfigyelhetők, ahogy a sziklás partokon fészkelnek, és ide-oda vándorolnak a tenger felől és felé.
Lemaire-csatorna
A látványos Lemaire-csatorna áthajózása a szárazföld és a Booth-sziget között kivételes élmény, mivel a vastag jégtakaró gyakran megakadályozza az átjutást. A csatorna déli végén fekszik a Pleneau-sziget, egy olyan területen, amelyet Jéghegy-sikátornak neveznek elképesztő jéghegy képződményei miatt.

Mik láthatók az Antarktiszon?

Soha nem tudható, hogy éppen milyen izgalmas látnivaló kerül az ember szeme elé, mivel minden szinte az egyik percről a másikra változik! Az ott járt utasok sokféleképpen írják le az Antarktiszt, egyesek számára olyan, mint egy időutazás, míg mások számára egy idegen bolygónak tűnik. Egy antarktiszi körutazás mindenki számára személyes élmény.
Ha vadvilágot szeretne látni:
A Falkland-szigeteknek és Dél-Georgia-nak feltétlenül szerepelnie kell a listáján. Ezen túrák során prémfókákat, déli elefántfókákat, leopárdfókákat, különféle pingvinfajokat, albatroszt és más tengeri madarakat figyelhet meg. A vadállatokat nem csak a gumicsónakból vagy a szárazföldön fogja látni, mivel minden expedíciós hajó nyitott fedélzettel rendelkezik, amely folyamatos vadmegfigyelési lehetőségeket nyújt az utazás során. Lehet, hogy a tengeri madarak órákig követik a hajót, vagy bármikor észrevehetnek bálnákat a vízben.

cikk_5590_highres_119.jpg

Ha jéghegyeket akar látni:
Jéghegyeket biztosan látni fog. Az expedíció vezetője és a kapitány folyamatosan azon dolgozik, hogy minél közelebb kerüljenek ezekhez a természeti csodákhoz, úgy, hogy közben az utasok maximális biztonságban vannak. Ahol a körülmények megengedik, ott a tapasztalt expedíciós csapat tagjai gumicsónakban körülviszik az utasokat a jéghegyek körül.
Ha látványos tájakat szeretne látni:
A Falkland-szigetek, Dél-Georgia és az Antarktisz-félsziget látványos tájai kiváló alkalmat adnak különleges fotók elkészítéséhez. A vezetett túrák, a hótalpas túrák és a kajakozás, mind-mind segítenek az Antarktisz más nézőpontból történő megtapasztalásában.

Milyen élményeket élhetek át az Antarktiszon?

1. Gumicsónakos túrák. A vezetett séták és különböző nehézségi fokú túrák minden antarktiszi expedíció részei. Amint az időjárási és tengeri viszonyok lehetővé teszik, gumicsónakkal közelítik meg a partot. A szárazföldön állatok és madarak figyelhetők meg.
2. Túrázás. A legjobb módja a táj közvetlen felfedezésének, ha gyalogos túrán vesz részt. A gyorsabb ütemű túrákon való részvétel nem kötelező.
3. Hótalpas túrák. A hó tetején való gyaloglás egy újszerű módja a sarki táj megtapasztalásának, hótalpakkal olyan helyeket is elérhet, amelyeket gyalogosan nem lehet megközelíteni.
4. Csobbanás a jeges vízbe. A hajó fedélzetéről ellenőrzött és biztonságos körülmények között a jeges vízbe lehet ugrani. Élete egyik meghatározó élménye lesz!
5. Előadások. A hajó fedélzetén idegenvezetők, botanikusok, ornitológusok, zoológusok vagy geológusok tartanak érdekes előadásokat az utazás során tapasztaltakról.
6. Tengeri kajak. A tengeri kajak program résztvevőjeként lehetősége nyílik arra, hogy a környezetét a fókák és pingvinek szemszögéből, a tiszta víz felszínéről tekintse meg.
7. Kétszemélyes kajak. Ha soha nem kajakozott még, és egy biztonságosabb csónakos túrán szeretne részt venni, akkor a stabilabb, kétszemélyes, fent ülős kajakból ugyanazokat az élményeket élheti át, amit a tengeri kajakosok is megtapasztalnak.

cikk_5593_itemeditorimage_5b105deb7c266.jpg

8. Kempingezés. El tud képzelni csodálatosabbat, mint a hetedik kontinensen ébredni? Töltsön el egy éjszakát egy kényelmes hálózsákba bújva a szabadban, de időben, előre regisztráljon erre a programra, mivel a helyek gyorsan elfogynak.
9. Sífutás. A sífutás egy kalandlehetőség azok számára, akik egyedi kilátóhelyeket keresnek. A síelő társak kis csoportjával lehetősége nyílik pingvin kolóniák meglátogatására vagy olyan csúcsok elérésére, amelyek túrázók számára nem elérhetők.
10. Hegymászás. Az antarktiszi hegymászó túrákhoz minden eszközt biztosítanak (pl.: csizma, jégcsákány, hám, sisak). Szakértők vezetik a csoportot, hogy a kalandorok a magasból is láthassák a tájat.
11. SUP evezés
Váljék eggyé a látványos antarktiszi tájjal! A SUP deszkán történő, álló evezés az egyik legizgalmasabb módja ennek, de javasoljuk, hogy előzetesen ezen típusú sportban már szerezzenek gyakorlatot.

A 7. kontinens: Antarktisz

Az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék a Föld legszélsőségesebb területe. Neve a görög antarktikosz szóból ered, melynek jelentése: „az Arktisszal szemben”. A terület magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). A tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva lakatlan terület. Gyakran nevezik a világ legnagyobb sivatagának, ugyanis az éghajlata rendkívül száraz. Az Antarktisz szárazföldi jégtakarója az üledékminták lenyomatai alapján megközelítőleg 33,6 millió éves. Kétszintes kontinens, mivel a kőzetből álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységből emelkedik ki, míg a második szint az efelett elhelyezkedő, helyenként akár 4000 méteres jégréteg.

cikk_5592_itemeditorimage_5b3d2e21624b8.jpg

A terület alig 300 éve játszik szerepet az emberi történelemben, mivel ekkor kezdődött a felfedezése, melynek során a kutatók évről évre egyre közelebb jutottak a kontinenshez. A középkori emberek leginkább legendákból és homályos elképzelésekből indultak ki, amikor térképeiken ábrázolták a földrészt. A 18. században kezdődött meg a tényleges kutatása és felfedezése, melynek során 1773-ban James Cook először lépte át a déli sarkkört. Tudományos vizsgálata a 20. század elején kezdődött, amikor Robert Falcon Scott, Shackleton és más neves felfedezők komolyabb expedícióikat indították ide. A második világháború után kezdtek kiépülni a modern kutatóállomások, 1959-ben pedig aláírták az Antarktisz-egyezményt, mely szerint a kontinensen csak békés kutatómunkát lehet végezni, katonai tevékenység, valamint a terület gazdasági kiaknázása tilos. Az Antarktiszon 7 ország (Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország, Norvégia, Egyesült Királyság, Chile, Argentína) rendelkezik jelenleg el nem ismert területi igénnyel.
Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között mozog, míg nyáron –15 °C és –35 °C között alakul, vagyis szélsőségesen hideg. Partjai mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, míg nyáron –5 °C és +5 °C közötti.
A rendkívüli hideg ellenére is sok állat él a kontinensen, ezek közül a jelentősebbek a pingvinek, az összes világtengerben előforduló fókák, illetve a bálnák száma szintén említésre méltó. A tápláléklánc csúcsán a kardszárnyú delfinek (más néven: gyilkos bálnák) és a leopárdfókák állnak.

cikk_5594_itemeditorimage_5b1061e887fdb.jpg

Miben különbözik az Antarktisz az Arktisztól?

Bár a sarkvidékek hőmérséklet tekintetében azonosak, ennek ellenére mégis nagyon eltérők egymástól. Az Északi-sark körüli területek (Arktisz) legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de szárazföldi részek is tartoznak hozzá (Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről). Viszont az Antarktisz egy önálló kontinens. Az Antarktisz-félsziget egy több szigetből álló szigetcsoport, amelyet vastag jégtakaró fed be és tart egyben. Valójában az Antarktiszt borító jégtakaró a legnagyobb a földön, amely évszaktól függően 3–19 millió négyzetkilométer.

Magyar vonatkozású érdekességek a földrésszel kapcsolatban.

A kontinensre 1957-ben elsőként 2 magyar meteorológus jutott el, Fazekas István és Bolza Alfonz. 1968-ban Rockenbauer Pál, világutazó, televíziós szerkesztő a Magyar Televízió megbízásából szovjet kutatóállomásokon filmet forgatott.

Mikor utazzon az Antarktiszra?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet egy antarktiszi expedíció tervezésével kapcsolatban feltesznek: mikor látogassak el oda?
Novembertől december közepéig az alábbi élményeket élheti át:
- Az Antarktisz újjáéled a tél után, a táj érintetlen, a jég olvadni kezd.
- Antarktiszi kempingezés, SUP evezés és kajakozás.
- A pingvinek és tengeri madarak párzása, az udvarlási rituálék megfigyelése.
- A bálnák táplálkozni jönnek az Antarktisz-félsziget közvetlen közelében lévő vizekbe.
- A fókák a partra térnek szülni.
- A jéghegyek ekkor a legnagyobbak, a színük hófehér vagy mély akvamarin színű, köszönhetően a bent rekedt levegőnek.

cikk_5595_itemeditorimage_5b10696d6f8fc.jpg

December közepén vagy januárban az alábbi élményeket élheti át:
- Kissé melegebb a hőmérséklet és naponta akár 20 óra világosság van.
- A vadon élő állatok számára ez a legaktívabb időszak, a pingvinek ekkor kezdenek költeni és gondozni a fiókáikat.
- A jéghegyek formáját a nap melege és a sós víz koptatja, formálja, természetes műalkotássá varázsolva őket.
- Bálnales a Wilhelmina-öbölben.
Február és március folyamán az alábbi élményeket élheti át:
- A napok ismét rövidülni kezdenek, gyönyörködhetünk a naplementében.
- Jobb kikötési lehetőség a szárazföldre, mivel a jégréteg továbbra is csökken.
- A jéghegyet borjadzó gleccserek látványának és hangjainak megtapasztalása.
- Bálnales.
- A felnövekvő pingvin fiókák elveszítik a pihéiket, megtanulnak úszni, vadászni és kavicsokat lopni más fészkekből.

Bartos Szilvia

 

Már ma kezdje el megtervezni a saját antarktiszi expedícióját! Járjon Rockenbauer Pál nyomában! Készen áll a kezdésre?

Honlapunkon ITT láthatja csoportos körutazásunkat az Antarktiszra.

11 nap / 10 éj
2022.11.19. - 11.29.
Összesen 16 időpontban

3.290.000 Ft/főtől

12 nap / 9 éj
2022.11.11. - 11.22.


1.065.000 Ft/főtől

24 nap / 22 éj
2022.10.14. - 11.06.


2.255.000 Ft/főtől

Cikkek szűrése