Telefon: +36 1 354 3990

Email: info@1000ut.hu

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Üzbegisztán
 
 
 

Közép-Ázsia meghatározó geopolitikai pozícióban lévő és kultúrális jelentőségű országa Üzbegisztán, mely közel 5 magyarországnyi méretével és több mint 3 magyarországnyi lakosságával egészen más dimenziót rajzol elénk, mint amit itt, aprólékosan tagolt, sűrűn lakott, miniállamokkal teletömött Európánkban megszokhattunk. Amikor mi, európaiak a csodálattól elhűlve tekintünk fel egy négyezres csúcsra, akkor az üzbég pásztor csak megnógatja öszvérét és arrébb ballag a “kara kül” (fekete felhőcske) juhaival és felnéz a távolban a “Mennyei hegyek” (Tien-San) és a Pamir hófödte ormaira, mert arrafelé az igazi hegyek 7000 méter felett kezdődnek. Mi, magyarok, akik megszoktuk a Hortobágyot és az alföldünk végtelennek tűnő rónáit, mi is a nagyszerűség érzésétől megborzongva szemléljük azt a hatalmas sztyeppét és a Kizil-Kum (vörös homok) sivatagot, melyben az évezredes selyemúton a nappali forróságot pihenéssel átvészelve és az éjszakát átmenetelő ritmusban haladó karavánok közel két hetet vonulva napnyugat felé a homokdűnék között érték el Bukharából kiindulva Khívát, a sivatag oázis-gyöngyszemét. És még csak itt kezdődött a számukra végtelennek tűnő és veszélyekkel terhes Kara-Kum (fekete homok) sivataga és a jellegzetes fekete sapkát hordó nép, a Karakalpakok földje. Különleges szakrális erővel bíró vidék ez. Itt virágzott fel a legendás kultúrájú és műveltségű szogd birodalom, itt vert gyökeret a zoroaszteriánus vallás, mely máig áthatja szimbólumaival, a föld-víz-levegő-tűz jelképeivel valamennyi ezt követő vallás és birodalom építészetét, szimbolikáját, kultúráját. A hódító Dzsingisz kán és unokái uralták e vidéket majd a vasakaratú Timur Lenk (“sánta vas”) birodalmának szíve lett ez a máig tádzsikok (iráni-görög génállományú nép) lakta Szamarkand, ahová a kegyetlen és kíméletlen hódító Bagdadtól Delhiig és Damaszkusztól Ankaráig minden jelentősebb városból hordta a kincseket és a tudós professzorokat, kiváló mesterembereket. Vasakaratával és tízezernyi mesterével felépíttette a világ leghatalmasabb mecsetjeit, palotáit és türkizkék csempébe burkolta őket, muszlim létére szőlőt telepíttetett, borkultúrát fejlesztett, megtiltotta a csador viselését, kínai papír készítőket hívott (eperfa háncs papírt fejlesztettek, ma is működik az üzem) és a selyemszál szövés és szőnyegkészítés tudományát terjesztette el. Halála utáni átkával még Sztálin kommunista birodalmát is csaknem megrengette. De az őt követő Sejbanidák, és a velük ide beözönlő és a népesség zömét a maira cserélő kipcsakok (üzbégek) se kívántak lemaradni a nagy hódító mögött: rafinált mázas csempemozaikra épülő színes, növényi-állat és ember motívumokat is felvonultató, kifinomult saját építészeti stílust fejlesztettek, fél évezreddel a vasbeton szerkezetű építészet előtt szellemes megoldásokkal védekeztek az oly gyakori földrengések ellen, ismerték és nagyvonalú eleganciával kezelték a sivatagban jellemző óriási (nyáron 55 fok, télen -30 fok) hőingásból adódó hőtágulási együttható különbségeket. Ezekre a hagyományokra épít az a fiatal, független Üzbegisztán, mely a nagy Szovjetúnió összeomlása utáni reménytelennek tűnő káoszból építette fel, szervezte meg önmagát, és tette működőképessé ezt az országot. Az igazán finnyás európaiak mondhatnák, hogy “nem szakszerűen” újították fel pazar méretű és tömegű műemlékeit. Igen. Való igaz, hogy nem az EU műemlékvédelmi elveit alkalmazták, de nekünk, turistáknak nem biztos, hogy a kiváló szakmaisággal konzervált 20 centis romok adnak annyit életérzésben, látványban, mint ezek a lenyűgöző méretű és pompájú épületek, melyek körénk varázsolják az igazi “mesés kelet” milliőjét még akkor is, ha az a virágminta a mozaikon ott, 14 méter magasban lehet, hogy a 16. században tényleg nem erre, jobbra görbült mint ma, hanem esetleg balra. De itt, ezen épületek között szinte ki lehet tapintani ahogyan Naszreddin Hodzsa furfangos történetei keringenek, kis Mukk kunkori orrú papucsát és a Dzsinn csodalámpását is lehet kapni minden bazárban, de olyan bukharai varázsszőnyeget is láthatunk-vásárolhatunk, amely ugyan repülni nemigen tud, de ragyogó selyem szálakból csomózták 1000 éves, tradícionális dekorral, és mindkét felén más-más mintával kápráztat el minket. Azt a vékony tésztás pizzát, amiből az olaszok világméretű brand-et építettek, itt is sütik már egy évezrede az asszonyok Khívában, csak khívai kenyérnek hívják és 35 forintnyi szum-ba (helyi pénz) kerül, de megvan ennek a “pizza hut”-os helyi változata is: a vastag tésztás, kalács jellegű híres, Szamarkandi kenyér. Itt minden étkezés keleties pompájú: a bio termékek szerelmeseinek paradicsoma ez, itt egyáltalán nem használnak vegyszereket. A napfény, a sivatag és a “vad folyó” (Amu-Darja) érleli a gyümölcsöket, zöldségeket és a világhírű gyapotot. Saláták tucatjai (zeller, cékla, csicseri borsó, stb...), kiváló levesek, marha és szárnyas alapú húsételek, basmati rizs, mazsola, répa az erre épülő különleges “plov” (helyi specialitás)  ami az étkezések gerincét alkotja, gyümölcs desszertektől roskadozik minden asztal, legyen az ebéd vagy vacsora. Európai színvonalú szállodák, légkondícionált buszok, közel 1800 kilométernyi szuperexpressz, egyre több kiváló minőségű autópálya, képzett helyi idegenvezetők és tökéletes közbiztonság fogadja az ide látogatót. Aki ide látogat, az joggal érzi azt, hogy ideje átértékelni az egykoron “lesajnált “isztánokról” alkotott, erősen idejét múlt véleményünket. 

Csoportos üzbég vízumhoz szükséges: a hazaút dátumához képest min. 3 hónapig érvényes útlevél, annak scannelt másolata, és a munkaviszonyban álló utasoktól a munkáltatótól egy angol nyelvű munkáltatói igazolás.

Üzbegisztán közép-Ázsia legnépesebb országa 25 millió lakossal. Üzbegisztán fővárosa 1930 óta Taskent, Közép-Ázsiában egyedülálló módon 30 km metróvonallal is büszkélkedik, lakosainak száma 4 millió.
Üzbegisztán vízben szegény ország, bár területén két nagy folyó is folyik, a Szír-Darja és az Amu-Darja, utóbbi vizét a gyapotültetvények öntözéséhez használják. Gazdasága erős, a világ aranytermelésében a negyedik helyen áll, jelentősek földgázkészletei is.
A mai Üzbegisztán területén sokáig iráni eredetű népek éltek, fontos kereskedelmi utak csomópontjában feküdt az akkori Szogdia, a Kínából Rómába vezető Selyemút legjelentősebb állomásai is itt találhatók. A 10. században török nyelvű népek érkeztek a területre, megalapították Karahandia államot, ami végül mongol uralom alá került, majd 1370-ben Timur Lenk (a történelem híres Sánta Timurja, akit errefelé egyszerűen Amir Timur néven említenek) megalapította hódító világbirodalmát, melynek központjául a több ezer éves múlttal büszkélkedő Szamarkandot tette. (Bár Szamarkandban büszkén mutatják be a Timur hatalmas birodalmát ábrázoló térképet, a kán portyázásai során eljutott Kelet-Európáig és Indiáig, de nem hagyott helyőrséget a meghódított területeken, így igazi központilag irányított birodalomról nem beszélhetünk.) A timuridák hatalma a 15. századig tartott, 1500-ban kipcsak-törökök foglalták el Szamarkandot Sejbán kán vezetésével. A csoport üzbégnek hívta magát az Arany Hordában az iszlámot államvallássá tevő kán neve után, Sejbán Buharát tette meg központul, ekkor alakult meg a Buharai Kánság, majd hamarosan a Hívai Kánság is. Egészen a szovjet hódításig kánságok laza szövetsége volt a területen, mígnem létrehozták Türkisztánt, majd oszd meg és uralkodj elven 1924-ben Üzbegisztánt (és a többi közép-ázsiai tagköztársaságot). A mai Üzbegisztán 1936-ban nyerte el végső formáját.

Pénznem
Üzbég szum (UZS), 1 EUR = kb. 9,4 UZS, 1 Ft = kb. 30 UZS
Aktuális árfolyam itt látható 
A nemzetközi valutákat a legnagyobb bankokban váltják. Előnyben részesítik az USD és az EUR használatát, főként készpénzformában. A vidéki helyeken előfordulhatnak váltási nehézségek, ezért vagy Taskentben javasolt a valutaváltás vagy kérjük a helyi idegenvezetőnk segítségét. A pénzt számos esetben a helyi idegenvezetők váltják, a banki árfolyamnál kedvezőbben.

Időeltolódás 
Magyarországhoz képest +4 óra

Időjárás: 
Üzbegisztán éghajlata szélsőségesen kontinentális, télen –20, nyáron +50 fok is lehet. A legjobb tavasszal (április, május) és ősszel (szeptember) útra kelni, ilyenkor a legkellemesebb a hőmérséklet, nincs hőség. Áprilisban kivirágzik a sivatag, szeptemberben pedig gyümölcsözön várja az ideérkezőt.
Átlaghőmérséklet (a meglátogatott területeken): január: -3C, július +28C, az éghajlata erősen kontinentális, helyenként sivatagi. A nyugati országrészben nyáron meleg, télen hűvös, esős. Keleten nyáron forróság, télen nagy hideg jellemző. A hőmérsékleti adatok rendkívül nagy eltérést mutathatnak, egészen a nyári +40 C-tól (július, augusztus) a téli -20 C-ig (január, február). A páratartalom alacsony. Májusban a hőmérséklet rendkívül kellemes, nyári. Szeptemberben a nappali hőmérséklet még +27 C fölé emelkedik, de az éjszakák hidegek lehetnek.
Aktuális időjárás itt látható

Pénzváltás
A szállodák és bankok eurót és dollárt váltanak, de nem érdemes sokat átváltani, szinte minden utcasarkon a hivatalosnál 30-50%-kal jobb árfolyamon tudunk helyi szumhoz jutni. Dollárt vigyünk magunkkal, sokkal jobban váltják, mint az eurót! Bankkártyával kevés helyen lehet fizetni, és az ATM-ek sem mindig működnek. Az ország vidéki részein előnyben részesítik a készpénzforgalmat.

Elektromosság
220 Volt/50 Hz, európai dugaszolóaljzatokkal

Egészségügy
Hivatalosan nem szükséges védőoltás, vizet ajánlatos boltban vásárolni és palackos ásványvizet fogyasztani. Csapvizet ne igyuk.

Internet
Taskentben és Szamarkandban szinte minden szállodában van vezeték nélküli internet. Sok étterem (még a jurták is) kínál ingyenes wifit, kérjünk kódot hozzá. Ám nagy sebességű internetet nem lehet találni. 

Közbiztonság
Kifejezetten biztonságos ország, semmilyen atrocitás nem éri az utazót. Nagyobb városokban találkozhatunk koldusokkal, akik szinte lerázhatatlannak bizonyulnak, de tolakodásuk meg sem közelíti az arab országokban megszokottat. Kisebb városokban az emberek örömmel fotózkodnak a turistákkal. A lopás sem jellemző.

Öltözködés
Az öltözködésben nyáriasan készüljünk, de a hegyekben, illetve a jurtás éjszakán szükség lehet 1 garnitúra meleg pulóverre és nadrágra.

Étkezés
Az üzbég konyha változatos, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek. A levest zakuszka – kenyérre kenhető zöldségkrém – előzi meg, kedvelik a céklát, az ízletesen feldolgozott sárgarépát. Különösen finomak a leveseik, a borscs és a sütőtökleves. Sok ételhez használnak tököt, rendkívül ízletesen készítik el. Általában marha- és bárányhús a főfogás, de időnként sertés is kerül az asztalra. Különösen kedvelik a darált hússal és hagymával töltött tésztákat, a legízletesebbek a grillhúsok. Az étkezést süteménnyel vagy gyümölccsel zárják. Egy teljes menüsor kb. 10 dollár, egy sör kb. 2 USD, egy üdítő kb. 1,5 USD, a tea ingyenes. Nagyon finomak a vodkák. A bor sem drága, de nem minőségi. A borravalót az éttermekben nem várják el, de csekély összegnek is örülnek. Ajándékba hozhatunk haza pirított barackmagot, aszalt gyümölcsöket. Az ivóvíz nem iható (fogmosásra alkalmas), palackozott víz olcsón kapható, a szállodákban is bekészítik (vigyázat: a rózsaszín a buborékos!). 

Szállások
Családi szállások és 4-5 csillagos szállodák is vannak az országban, és a jurtát is érdemes kipróbálni. Taskentben három 5 csillagos szálloda üzemel, a 3-4 csillagosok színvonala is megfelelő, a szobák tágasak, a reggeli bőséges. 

Timur Lenk (1336–1405) sírja (Üzbegisztán, Szamarkand)

Holtteste Szamarkandban, a saját megrendelésére, még életében felépített Gur-e Mír mauzóleumban található, melynek belső udvarába vezető kapuin ez áll: „Boldog az, aki elhagyja a világot, mielőtt a világ elhagyná őt.” Végakarata szerint, aki végső nyugalmát megzavarja, nagy háborút indít el. Sírját nem is merészelte háborgatni senki, egészen addig, amíg a szovjet régészek 1941-ben fel nem nyitották azt. A fél oldalára béna, erős csontozatú, vörös szakállú, magas termetű, mongoloid férfi maradványait találták benne. Másnap Németország megtámadta a Szovjetuniót…

A világ legrégebbi Koránja (Üzbegisztán, Taskent)

Taskentben őrzik az iszlám vallás egyik legszentebb könyvét. A szarvasbőrbe bújtatott, 68x53 cm-es Oszmán-Korán a Moyie Mubarek Könyvtármúzeumban található. (Figyelem! Tilos lefotózni.) Oszmán kalifa idejében, a 7. században egységesültek a szövegdarabok, és létrejött az iszlám szent könyve. A Szaúd-Arábiában összeállított könyvet Timur Lenk hozta el Szamarkandba mintegy négy évszázadra, majd az oroszok 1868-ban hadizsákmányként magukkal vitték Szentpétervárra. Az Oszmán-Korán Taskentbe kerülésének szintén érdekes a története. Oszmán halála után Ali kalifa az írást állítólag Kufába vitette, vagyis a mai Irak területére került. Hétszáz évvel később Timur Lenk (Tamerlán) Közép-Ázsiából kiindulva hódította meg ezt a területet, innen ragadta el a szent könyvet, és a fővárosába, Szamarkandba vitette, ahol négy évszázadon át őrizték. Amikor 1868-ban az oroszok meghódították Szamarkandot, a Koránt Szentpétervárra vitték, a cár könyvtárába. A bolsevik forradalom után Lenin fontosnak tartotta a muszlim népek megnyerését a szovjet hatalom számára, ezért Ufába, Baskíriába küldette a szent könyvet. Végül, a taskenti muzulmánok ismételt kérésére, Közép-Ázsiába került vissza a könyv, pontosabban 1924-ben Taskentbe szállították. Azóta is itt őrzik a különleges vallási és történeti értéket, amely a muzulmán világ egyik legfontosabb relikviája. 

Üzbegisztán területe447 400 km²
Üzbegisztán népessége: 
31 570 000 fő
Üzbegisztán fővárosa: Tashkent
Pénznem: üzbég szom (szum)
Nyelv: üzbég (hivatalos), orosz, tadzsik
Vallás: 88 % muzulmán (szunnita), 9 % pravoszláv. A szunnita egyház különleges formája az üzbég nemzeti iszlám.

 

 

Útjaink Üzbegisztán

Utazás szűrő:Rendezés:

12 nap / 10 éj
2018.09.19. - 09.30.

495.000 Ft/főtől

9 nap / 7 éj
2018.10.02. - 10.10.
Összesen 3 időpontban

279.000 Ft/főtől

Kapcsolódó magazin