Telefon: +36 1 354 3990

Email: info@1000ut.hu

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Nyelv: üzbég (hivatalos), orosz, tadzsik

Vallás: 88 % muzulmán (szunnita), 9 % pravoszláv. A szunnita egyház különleges formája az üzbég nemzeti iszlám.

Lakosság: Üzbegisztán lakossága 28 millió körüli. Népsűrűségét tekintve 52,8 fő/ km2. a lakosság átlagéletkora rendkívül fiatal az európai országokéhoz viszonyítva.

Pénznem: Üzbég szum (UZS), 1 EUR kb. 2400 UZS, 1 Ft = 8,5 UZS

A nemzetközi valutákat a legnagyobb bankokban váltják. Előnyben részesítik az USD és az EUR használatát, főként készpénzformában. A vidéki helyeken előfordulhatnak váltási nehézségek, ezért vagy Taskentben javasolt a valutaváltás vagy kérjük a helyi idegenvezetőnk segítségét. A pénzt számos esetben a helyi idegenvezetők váltják, a banki árfolyamnál kedvezőbben.

Időeltolódás: (GTM 5) Magyarországhoz képest +4

Időjárás: Üzbegisztán éghajlata szélsőségesen kontinentális, télen –20, nyáron +50 fok is lehet. A legjobb tavasszal (április, május) és ősszel (szeptember) útra kelni, ilyenkor a legkellemesebb a hőmérséklet, nincs hőség. Áprilisban kivirágzik a sivatag, szeptemberben pedig gyümölcsözön várja az ideérkezőt.

Átlaghőmérséklet (a meglátogatott területeken): január: -3C, július +28C, az éghajlata erősen kontinentális, helyenként sivatagi. A nyugati országrészben nyáron meleg, télen hűvös, esős. Keleten nyáron forróság, télen nagy hideg jellemző. A hőmérsékleti adatok rendkívül nagy eltérést mutathatnak, egészen a nyári +40 C-tól (július, augusztus) a téli -20 C-ig (január, február). A páratartalom alacsony. Májusban a hőmérséklet rendkívül kellemes, nyári. Szeptemberben a nappali hőmérséklet még +27 C fölé emelkedik, de az éjszakák hidegek lehetnek.

Pénzváltás: A szállodák és bankok eurót és dollárt váltanak, de nem érdemes sokat átváltani, szinte minden utcasarkon a hivatalosnál 30-50%-kal jobb árfolyamon tudunk helyi szumhoz jutni. 1000 szum kb. 100 forint. Dollárt vigyünk magunkkal, sokkal jobban váltják, mint az eurót! (A moszkvai tranzitba mindenképpen vigyünk rubelt, a kávé- és üdítőautomaták csak azt fogadják el.)

Bankkártyával kevés helyen lehet fizetni, és az ATM-ek sem mindig működnek. Az ország vidéki részein előnyben részesítik a készpénzforgalmat.

Elektromosság: 220 Volt/50 Hz, európai dugaszolóaljzatokkal

Egészségügy: Hivatalosan nem szükséges védőoltás, vizet ajánlatos boltban vásárolni és palackos ásványvizet fogyasztani. Csapvizet ne igyuk.

Internet: Taskentben és Szamarkandban szinte minden szállodában van vezeték nélküli internet, Buharában egy olcsó internetkávézót találtam. Sok étterem (még a jurták is) kínál ingyenes wifit, kérjünk kódot hozzá. Broadband sebességre ne vágyjunk! Hívában akadt meg a szemem a következő táblán: „Internetkávézó. Ingyenes wifi, nagy sebességű ISDN, 128 kbit”.

Közbiztonság: Kifejezetten biztonságos ország, semmilyen atrocitás nem ért. Nagyobb városokban találkoztunk koldusokkal, akik szinte lerázhatatlannak bizonyultak, de tolakodásuk meg sem közelíti az arab országokban megszokottat. Kisebb városokban az emberek örömmel fotózkodtak velünk, jóleső mosollyal nyugtázták izgatott ténykedésünket. Lopás sem jellemző, nyugodtan vihetünk magunkkal márkás órát, telefont. Úgysem fogunk kilógni a sorból: a helyi státusszimbólum az aranyfog és az iPhone!

 

 

 

Üzbegisztán közép-Ázsia legnépesebb országa 25 millió lakossal. Üzbegisztán fővárosa 1930 óta Taskent, Közép-Ázsiában egyedülálló módon 30 km metróvonallal is büszkélkedik, lakosainak száma 4 millió (de hogy hol tartózkodik a két budapestnyi embertömeg, nem tudom, az utcákon alig-alig láttunk lakosokat)..

Üzbegisztán vízben szegény ország, bár területén két nagy folyó is folyik, a Szír-Darja és az Amu-Darja, utóbbi vizét a gyapotültetvények öntözéséhez használják, ami az Aral-tó kiszáradásához vezetett. Gazdasága erős, a világ aranytermelésében a negyedik helyen áll, jelentősek földgázkészletei is.

A mai Üzbegisztán területén sokáig iráni eredetű népek éltek, fontos kereskedelmi utak csomópontjában feküdt az akkori Szogdia, a Kínából Rómába vezető Selyemút legjelentősebb állomásai is itt találhatók. A 10. században török nyelvű népek érkeztek a területre, megalapították Karahandia államot, ami végül mongol uralom alá került, majd 1370-ben Timur Lenk (a történelem híres Sánta Timurja, akit errefelé egyszerűen Amir Timur néven említenek) megalapította hódító világbirodalmát, melynek központjául a több ezer éves múlttal büszkélkedő Szamarkandot tette. (Bár Szamarkandban büszkén mutatják be a Timur hatalmas birodalmát ábrázoló térképet, a kán portyázásai során eljutott Kelet-Európáig és Indiáig, de nem hagyott helyőrséget a meghódított területeken, így igazi központilag irányított birodalomról nem beszélhetünk.) A timuridák hatalma a 15. századig tartott, 1500-ban kipcsak-törökök foglalták el Szamarkandot Sejbán kán vezetésével. A csoport üzbégnek hívta magát az Arany Hordában az iszlámot államvallássá tevő kán neve után, Sejbán Buharát tette meg központul, ekkor alakult meg a Buharai Kánság, majd hamarosan a Hívai Kánság is. Egészen a szovjet hódításig kánságok laza szövetsége volt a területen, mígnem létrehozták Türkisztánt, majd oszd meg és uralkodj elven 1924-ben Üzbegisztánt (és a többi közép-ázsiai tagköztársaságot). A mai Üzbegisztán 1936-ban nyerte el végső formáját.

1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett Iszlam Karimov áll az állam élén, az ország 1991 augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Hivatalosan többpárti demokrácia van az országban, az alkotmány kimondja az állam és az egyház függetlenségét. (Iszlám országtól szokatlan módon nem sária a törvénykönyv.)

Öltözködés

Az öltözködésben nyáriasan készüljünk, de a hegyekben, illetve a jurtás éjszakán szükség lehet 1 garnitúra meleg pulóverre és nadrágra.

Étkezés 

Az üzbég konyha változatos, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek. A levest zakuszka – kenyérre kenhető zöldségkrém – előzi meg, kedvelik a céklát, az ízletesen feldolgozott sárgarépát. Különösen finomak a leveseik, a borscs és a sütőtökleves. Sok ételhez használnak tököt, rendkívül ízletesen készítik el. Általában marha- és bárányhús a főfogás, de időnként sertés is kerül az asztalra (mint idegenvezetőnk mondta: itt demokrácia van!). Különösen kedvelik a darált hússal és hagymával töltött tésztákat (valamiféle pirog), a legízletesebbek a grillhúsok. Az étkezést süteménnyel vagy gyümölccsel zárják. Török vagy Nescafét kaphatunk, ne számítsunk itáliai élményekre! Egy teljes menüsor kb. 10 dollár, egy sör 2, egy üdítő 1,5, a tea ingyenes. Nagyon finomak a vodkák, sűrűn fogyasztják, ajánlom a Lux fantázianevűt, isteni nedű! A bor sem drága, de nem éppen villányi minőségű. A borravalót az éttermekben nem várják el, de csekély összegnek is örülnek. Ajándékba hozhatunk haza pirított barackmagot, aszalt gyümölcsöket, Duna kavics-szerű mogyorót. Az ivóvíz nem iható (fogmosásra alkalmas), palackozott víz olcsón kapható, a szállodákban is bekészítik (vigyázat: a rózsaszín a buborékos!). Az út során egyikünk gyomrát sem terhelte meg a helyi koszt, hasmenés nélkül tértünk haza.

Szállások 

Családi szállások és 4-5 csillagos szállodák is vannak az országban, és a jurtát is érdemes kipróbálni. Taskentben három 5 csillagos szálloda üzemel, a 3-4 csillagosok színvonala is megfelelő, a szobák tágasak, a reggeli bőséges. A legtöbb szállás igényes, de olyan buharai „luxushotelt” is láttam, ahol már hosszú évek óta csak a madarak szállnak meg a legfelső szinten lévő elnöki lakosztályban. Igyekezzünk óvárosi szállást találni, hogy ne kelljen taxit fogadni a városnézéshez, és a gyönyörű naplementét is élvezhessük. Egy átlagos szobaár 60-70 dollár.

Timur Lenk (1336–1405) sírja (Üzbegisztán, Szamarkand)

Holtteste Szamarkandban, a saját megrendelésére, még életében felépített Gur-e Mír mauzóleumban található, melynek belső udvarába vezető kapuin ez áll: „Boldog az, aki elhagyja a világot, mielőtt a világ elhagyná őt.” Végakarata szerint aki végső nyugalmát megzavarja, nagy háborút indít el. Sírját nem is merészelte háborgatni senki, egészen addig, amíg a szovjet régészek 1941-ben fel nem nyitották azt. A fél oldalára béna, erős csontozatú, vörös szakállú, magas termetű, mongoloid férfi maradványait találták benne. Másnap Németország megtámadta a Szovjetuniót…

A világ legrégebbi Koránja (Üzbegisztán, Taskent)

Taskentben őrzik az iszlám vallás egyik legszentebb könyvét. A szarvasbőrbe bújtatott, 68x53 cm-es Oszmán-Korán a Moyie Mubarek Könyvtármúzeumban található. (Figyelem! Tilos lefotózni.) Oszmán kalifa idejében, a 7. században egységesültek a szövegdarabok, és létrejött az iszlám szent könyve. A Szaúd-Arábiában összeállított könyvet Timur Lenk hozta el Szamarkandba mintegy négy évszázadra, majd az oroszok 1868-ban hadizsákmányként magukkal vitték Szentpétervárra. Az Oszmán-Korán Taskentbe kerülésének szintén érdekes a története. Oszmán halála után Ali kalifa az írást állítólag Kufába vitette, vagyis a mai Irak területére került. Hétszáz évvel később Timur Lenk (Tamerlán) Közép-Ázsiából kiindulva hódította meg ezt a területet, innen ragadta el a szent könyvet, és a fővárosába, Szamarkandba vitette, ahol négy évszázadon át őrizték.

Amikor 1868-ban az oroszok meghódították Szamarkandot, a Koránt Szentpétervárra vitték, a cár könyvtárába. A bolsevik forradalom után Lenin fontosnak tartotta a muszlim népek megnyerését a szovjethatalom számára, ezért Ufába, Baskíriába küldette a szent könyvet.

Végül, a taskenti muzulmánok ismételt kérésére, Közép-Ázsiába került vissza a könyv, pontosabban 1924-ben Taskentbe szállították. Azóta is itt őrzik a különleges vallási és történeti értéket, amely a muzulmán világ egyik legfontosabb relikviája.

 

 

Útjaink Üzbegisztán

Utazás szűrő:Rendezés:

6 nap / 5 éj
2018.02.05. - 02.10.

359.700 Ft/főtől

16 nap / 14 éj
2017.10.15. - 10.30.

399.000 Ft/főtől