Hírek az Oroszország Hangjáról


A selyemút nyomán Üzbegisztánban

Út típusa:VároslátogatásOrszág:Üzbegisztán
Régió:ÜzbegisztánHelység:Taskent-Kiva-Buhara-Nurata-Szamarkand
Utazás:RepülövelEllátás:Félpanzió

Üzbegisztáni utazás: TASKENT – KIVA - BUHARA – NURATA - SZAMARKAND

Üzbegisztán, üzbegisztáni utazás: A nagy középkori lovas-birodalmak pusztáin, sivatagjain és városain áthaladó karavánutak mélyen bevésték titkaikat Bukhara, Szamarkand és Khiva misztikus világába. Timur Lenk és Dzsingisz Kán az Ezeregyéjszaka meséit hagyta hátra a gyönyörű épületek és a máig élő hagyományok megtapintható valóságában. A képzeletet felülmúló kék szín a kupolákon, a terítők, ruhák, díszítőelemek és szőnyegek színorgiája tükrözi e nép belső világát. Induljunk el a 19. századi felfedező, hazánk fia, Vámbéry Ármin „dervisruhában” megtett közép-ázsiai útján….

Üzbegisztáni utazás: Budapest – Taskent (Üzbegisztán fővárosa) – Budapest útvonalon átszállással menetrend szerinti repülőjárattal, Taskent-Urgencs útvonalon belföldi repülőjárattal, Szamarkand – Taskent útvonalon expresszvonattal, illetve az országon belül légkondicionált autóbusszal

Elhelyezés: európai színvonalú 3* - 4*-os összkomfortos szállodákban, 1 éjszaka jurtában

Ellátás: félpanzió, plusz egy ebéd a 6. napon

1. nap: Budapest-Tashkent
Utazás Budapestről Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe repülővel, átszállással.

2. nap: Tashkent
Üzbegisztán
i utazás. Hajnali érkezés az üzbég főváros, Taskent repülőterére, utazás a szállodába, pihenő. Kései reggeli után városnézés Üzbegisztán fővárosában, Taskentben, az óvárosban. Az első írásos emlék a városról a 3. században jelent meg, a kínai, török eredetű elnevezés már utal széles kapcsolataira és a Selyemúton betöltött évszázadokra visszanyúló szerepére. Korabeli források a 11. századtól már Taskentként említik a nagyjelentőségű várost, melyet előbb Dzsingisz kán hódított meg, majd a 14. században Timur Lenk foglalta vissza és emelte birodalma központjává. Az óváros látnivalói: Barak kán medresze (16. sz.), Kaffal Shashi mauzóleum (15. sz.), Kukeldash medresze (16. sz.), a fenséges Djuma mecset a 9. századból. Délután a modern Tashkent látnivalóit csodáljuk meg: Függetlenség tere, Navoi Színház tér, a Tashkent Nemzeti Művészeti Múzeum, Amir Timur tér, a helyi „Broadway” sétáló utcákkal, szökőkutakkal. Vacsora egy helyi étteremben, szállás Taskentben.

3. nap: Taskent-Khiva
Korai reggeli után transzfer Üzbegisztán fővárosának, Taskentnek a repülőtérre, repülés Urgencsbe. Transzfer a repülőtérről Khiva-ba (30 km). Városnézés az Ichan-Kala műemlék-városrész építészeti együttesében (UNESCO védelem alatt) a 12-19. század gyönyörű alkotásai között. Az óvárosban paloták, mecsetek, mauzóleumok kápráztatják el a látogatót: az utolsó kán rezidenciája, Ismail Khodja mauzóleum, Mohammed Amin Khan medresze, Kalta Minor torony, Tas-Hovli palotája, Pahlavan Mahmud mauzóleuma, Juma mecset. Szállás és vacsora Khivában.

4. nap:Khiva-Bukhara
Utazás autóbusszal Bukharába (480 km) a Kyzyl Kum sivatagon át. Kétszáz éve Kőrösi Csoma Sándor, száz éve pedig Vámbéry Ármin járt erre őseink kutatásának útján. A változatos sivatagi táj ma is őrzi a nomád állattartó népek nyomát. Érkezés Bukharába, ismerkedés a várossal. Vacsora és szállás Bukharában.

5. nap: Bukhara
Bukhara, a 2500 éves város, belső negyedei a Világörökség védelme alatt állnak. Hallják már a selyem suhogását a színes kaftános kereskedők visszafojtott alkudozásának zsongása közben? A Selyemút legtipikusabb városában vagyunk. Valami különös atmoszféra lengi körül a helyet: tudósok, filozófusok, költők és vallásalapítók sorjáznak a történelmi időkből. Városnézés: Arc Citadel erőd, Samanides mauzóleum, Bolo-Hauz mecset, Coumpol bazár, Nodir-Divan-Beghí medresze, Lyabi-Khauz komplexum, Kalon minaret, Kalyan mecset, Miri Arab medresze. Látogatás egy selyemkészítő műhelyben. Vacsora, autentikus divatbemutató és folklór est Nadir Divan Begi medreszében. Szállás Bukharában.

6. nap: Bukhara-Nurata
Tovább a Selyemúton: Nurata, egy kis város távol a rohanástól, a szent források misztériumában. Reggeli után elindulunk a sivatagba és vetünk egy pillantást Nagy Sándor több mint kétezer éves palotájának maradványaira. A Nurata hegység lábainál fekvő Nurata város legendákkal teli nyugodt hely, a Nagy Sándor alapította Nur erőd „védelmében”, a mintegy 25 ezres város szinte minden lakója ismeri és köszönti egymást, egyszerű és vendégszerető nép. A város különlegessége a föld alatt futó vízvezeték, mely a legendás eredetű forrásokból látja el a lakosokat és túlélte a történelem viharait. Híres épületegyüttese a Chashma, benne a Djum mecsettel, fürdőházzal és a szent forrással. Évente számtalan zarándok keresi fel ezt a jelentős iszlám központot. Utunkat megszakítjuk Sarmysh völgyében, ahol lenyűgöző őskori sziklarajzok találhatók. Továbbutazunk Yangigazgan falun át a jurta táborba. Este tábortűz mellett vacsora, melyet egy kazah énekes kísér. Éjszaka a jurtában. A jurtákban vastag fekvőbetétek vannak elhelyezve (ágyneművel) és külön vizesblokk is van.

7. nap: Nurata-Szamarkand
A mesék világa: Szamarkand. Egy ősi város, Timur Lenk városa. Reggeli után rövid tevegelési lehetőség, majd ebéd egy falusi étteremben. Innen irány Szamarkand. A megérkezés után engedjük, hogy meghódítson ez a város. Eddig nem szóltunk a kék csempékről, az árnyalatokról, a színek tobzódásáról és a mesébe illő épületek büszke tartásáról - ez is Szamarkand! Városnézés: Registan tér a három medreszével (Ulughbek, Shirdor, Tilla-Kori) és a méltán híres Ulughbek (Timur Lenk unokája) obszervatórium. Közép-Ázsia csillagászai híresek voltak fejlett tudományukról, a számításaik pontosak és tudományosan megalapozottak voltak. Nem hagyhatjuk el Szamarkandot a bazár élménye nélkül. Gyümölcsök végtelen sora, illatok, ízek, zamatok, péksütemény-alkotások, fűszerek és csábítások. Vacsora és szállás Szamarkandban.

Az április 7-én induló turnus esetében a 6. és 7. nap az alábbiak szerint alakul:

6. nap: Bukhara-Szamarkand
Reggeli után indulás Szamarkandba. A megérkezés után engedjük, hogy meghódítsa ez a város. Eddig nem szóltunk a kék csempékről, az árnyalatokról, a színek tobzódásáról és a mesébe illő épületek büszke tartásáról - ez is Szamarkand! Vacsora és szállás Szamarkandban.

7. nap: Shahrisabz
Reggeli után indulás délre, Timúr szülővárosába, Shahrisabz-ba. Felkapaszkodás a Zeravsan-hegység szerpentinjein 1.788 m magasságig, ismertetővel a Tien-san rendszerének legnyugatibb vonulatairól. (Zeravsan-hegység; Husszar-hegység). Timúr törzse, a Barlaszok történetének felelevenítése, fotószünetekkel a legszebb havasi legelőknél, fakultatív kóstolási lehetőséggel a legelők szélén felállított báránysütő kemencéknél. Üzbegisztán teteje, a távoli Kházret Szultán (4.643 m), illetve a tádzsikisztáni magashegységek természetföldrajzának vázlatos bemutatása a buszon. Shahrisabz-ba érkezés után látogatás az Ak-Saray (Fehér Palota), Timúr legkedvesebb nyári palotája romjainál. A világhódító gigászi szobrának fotózása, majd feljutás a 40 m (!) magasságú főkapu tetejére. Látogatás az Ulugbek által épített Kök-Gumbaz Nagymecset udvarán. (A mecset építése 1437-ben fejeződött be, Timúr fia Shah Rukh tiszteletére épült.) Séta a Dorut Tilyovat területén, Timúr apjának feltételezett sírjánál, majd fotózás a Khazrat-Imam negyed legszebb épületeinél: Jehangír sírja, Timúr kriptája. Rövid szabadidő és ajándékvásárlási lehetőség – majd visszautazás Szamarkandba.

8. nap: Szamarkand-Tashkent.
Reggeli után folytatjuk a városnézést Szamarkandban. Az ősi Afrosiab városának ásatásait és múzeumát keressük fel először, majd a Shaki Zindeh komplexumot (11-15. század), Gür Emír mauzóleumát, Bibi-Khonum mecsetet. A délutáni órákban utazás Szamarkandból Tashkentbe az Afrosiab expresszvonattal. Este búcsúvacsora egy helyi étteremben. Éjszaka Tashkentben.

9. nap: Tashkent - Budapest
Korai reggeli a hotelben, majd transzfer a repülőtérre, hazarepülés átszállással. Érkezés Budapestre.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

UNESCO Világörökségek:
- Khiva-Ichan-Kala
- Buhara óvárosa
- Shakhrisabz óvárosa
- Szamarkand

Az út idegenvezetője: Gőgös Norbert

Gőgös Norbert, geográfus, utazásszervező, a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának titkára.
Az ELTE TFK-n szerzett diplomájának szakpárja: történelem.
Csoportos körutazásainak elsődleges célterülete Közép- és Belső-Ázsia, Észak-Amerika, valamint a Kárpát-medence.
Publikációs témakörei többek között - a törökségi népek és sztyeppei íjfeszítő birodalmak múltja; a nomád kultúrák néprajza; Észak-Amerika és a sarkkörök     természeti földrajza, élővilága; a magyar földrajzi felfedezések és kutatóutak kultúrtörténete.
Hobbija a munkája és a természetjárás – a Görgényi-havasoktól - Alaszkáig és az Altájig.
Kedvenc városai: A Selyemút nagyvárosai Isztambultól – Szamarkandig.
Kedvenc szállodája: a mongol sztyeppék jurtái.
Kedvenc itala: A jó szívvel adott székely üdvözlőpálinka.
Három kislány boldog édesapja.

gogos_norbert_mh1_01.JPG

Kedves Szilvia!

A selyemút nyomán Üzbegisztánban, 2014. szeptember 23.

Nagyon jól éreztem magam, remek döntésem volt, hogy jelentkeztem, és elutaztam. Gőgös Norbertet rendkívül felkészült, figyelemre méltó idegenvezetőnek találtam, ha módom lesz utazom még vele, ajánlom az ismeretségi körömben is. A program, az ellátás, a partner iroda, mind-mind remek volt és már most kacérkodom a jövő évi lehetőségeimről!!! Várom az új információkat!

Jó egészséget! Eredményes munkát, sikeres jövőt kívánok Önöknek!

Üdvözlettel: M. Szilvia

Kedves Szilvia!

Köszönettel az érdeklődésért ! Az út programja jól szervezett, rendkívül sok látnivaló került a 9 napra! Az idegenvezető: Gőgös Norbert rendkívül felkészült, tapasztalt, nagy tudású idegenvezető. Minden csoporthoz ilyen kollegát kívánok! Az úti élmények még nagyszerűbbé tételében rendkívüli szerepe volt, ezúton is köszönet érte! Meg kell említeni a 2 helyi idegenvezetőt, akik mindent megtettek a kényelmünkért, az információ éhségünk csillapításáért és hogy minél több élménnyel térjünk haza. Elismerés a munkájukért! Az étkezéseknél, nekem már időnként túl európai volt, de a csoport tagjait hallgatva, jó döntés volt. Továbbra is várom hírleveleiket ill. ebbe a térségbe szervezet útjaikról a tájékoztatót!

Üdvözlettel:
O. L.

A Selyemút nyomán - Üzbegisztán, 2014.

Tisztelt Iroda!

Üzbegisztáni utazásunkon (2014.ápr.29-máj.7.) remek élményekkel gazdagodtunk. Több véleménnyel egyezően az volt a tapasztalatunk, hogy a kedves helyi emberek és a csodás látnivalók szerencsés ötvözete ez az ország. Külön szeretnénk megemlíteni, hogy az idegenvezetők (Gőgös Norbert és a helyi Bakhram) rendkívül felkészültek voltak, a magas színvonal az elsőtől az utolsó percig mindenben megmutatkozott.

Végül megköszönjük az Önök irodájának munkáját, amelyből két lényeges elemet emelnénk ki: egyfelől érzékelhető volt a gondos előkészítés, valamint az, hogy a lehetőségeket jól mérték föl és optimálisan állították össze a programokat, másként fogalmazva maximalista, de teljesíthető terv szerint utaztunk, másrészt már az utazás előtt és mindvégig hallatlan korrektséget éreztünk az Önök részéről. Mindezért ezt az útjukat, illetve általában Önöket bárkinek bátran ajánljuk.

Üdvözlettel
Dr. V. T.

Üzbegisztáni utazás:

Vélemény az üzbegisztáni utazásról:

Tisztelt Simity Úr!

Szept 26-án, már 4 napja itthonról írok, épségben megérkeztünk az üzbég körutunkról.

Minden olajozottan ment, a helyi vezető fiatalember (Sardor Sadikov) és mások is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, az út nagy élmény volt, csak ajánlani tudom és fogom is mindenkinek, akinek lehetősége van elmenni. Nagyon emlékszem az önnel szemközti asztalnál ülő kollégája szavaira, hogy ezek az emberek (az üzbégek) még nincsenek elrontva. Valóban, főleg vidéken nekünk már teljesen ismeretlen barátságosságban volt részünk, egy példa: Szamarkandban találkoztunk egy helyi, Fergana völgyből származó turistacsoporttal, akikkel egy csomó képet készítettünk együtt és a végén egyikük elszaladt a buszukhoz, és egy csomó nekünk szánt szőlővel tért vissza. Vajon meddig tudják ezt a romlatlan jóindulatot megőrizni?

Köszönöm az egyéni utunk bonyolításában végzett hosszú munkájukat, főleg Önnek de az irodának egyaránt.

Üdvözlettel
T. L.

Üzbegisztáni utazás:

Vélemény az üzbegisztáni utazásról:

Kedves Szilvia!

Nem véletlenül vártam oly sokáig az üzbég útra. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy egy sikeres útról tértünk haza. Különös élményekben vettük részt és tovább segített bennünket eligazítani az állandó idegenvezetőnk. Akiről röviden csak annyit tudok elmondani szuperül és felkészülten kezelte a csoportot.

Természetesen a kinti csatlakozott idegenvezetőkről szintén el lehet ezeket mondani. Örülök, hogy jelentkeztem és végig jártam ezt az utat. Mindenkinek szívesen és nagy örömmel mesélek róla.

Még egyszer köszönöm és hasonló jó szervezéseket, ilyen típusú idegenvezetőket és csoportot kívánok Önöknek a jövőben.

Nagy tisztelettel: G. L.

Üzbegisztáni utazás:

Vélemény az üzbegisztáni utazásról:

Kedves Jaroszlav, Kedves Oleg, Kedves Laci!

Köszönöm a meghívást a túra minden képzeletemet felülmúlta!

Hihetetlen klassz élményekkel gazdagodtam, dolgozni fogok azon, hogy minél több ember megismerhesse ezt a csodálatos vidéket!

Sok sikert a munkátokhoz!

Balázs, a 2012-es üzbegisztáni tanulmányút résztvevője

Kipihenve az utat, ezúton is szeretném megköszönni a szíves meghívást, a csodát, amit láthattunk! Kiváló szolgáltatásokban volt részünk, vendéglátóink gondoskodásában egy vendégszerető népet ismerhettünk meg. A Selyemút városai pedig csak a világ 10 legnagyobb csodája között említhető, életre szóló élmény ezeket látni!

H. Vilmos

Üzbegisztáni utazás,  Study Tour

Kis csapatunk hajnalban érkezett Moszkvából az ébredező Taskentbe az üzbég légitársaság Boeing 767-s repülőgépével. A reptér nagyon közel van a belvároshoz, így a transzfer mindössze pár percig tartott. Gyors becsekkolás után elfoglaltuk szobáinkat a belvárosi Uzbekistan hotelben, ahol az Európában megszokottaktól eltérően sokkal nagyobbak a szobák. Mivel a repülőn bőséges ellátást kaptunk, így a reggeliről szívesen lemondtunk, hogy egy kicsit többet tudjunk aludni.

Az 1966-os nagy földrengés emlékművénél kezdtük a városnézést. Az épületek közel 70 százaléka elpusztult, így ezt követően gyakorlatilag egy új várost építettek fel. Széles sugárutak, hatalmas gyönyörű parkok. Következett Barak kán medresze és a Khast Imam mecset, melyben a 665-ből származtatott legrégebbi Koránt őrzik. (A túra során ez volt az egyetlen látnivaló, ahol nem lehetett fényképezni.)

A Függetlenség tere szabad szemmel alig belátható nagyságú terület, de kihagyhatatlan program. A szállodánk előtti tér is gazdag látnivalókban, hiszen itt látható Timur Lenk emlékműve, az új Kongresszusi központ, az óratorony és az Amir Timur múzeum is, mely az üzbég fizetőeszköz (szum) legnagyobb címletén is szerepel.

Apropó pénz. Dollárt érdemes vinni, kis címletekben és kizárólag az új fajtából. Váltani minden bankban lehet, az árfolyam elég hasonló: 1 USD kb 1850 szum, 1 EUR kb 2400. Mivel 1000-es a legnagyobb címlet, így ha beváltunk 100 USD-t, akkor közel 200.000 szumot kapunk érte, ami két köteg pénzt jelent. Senki nem tudott választ adni arra, hogy miért nincs nagyobb címletük…

Másnap hajnalban a belföldi terminálról repültünk Urgencsbe. Az épület gyakorlatilag vadonat új, kényelmes, szép és tiszta. A tisztaság amúgy a nagyvárosokban és a látnivalók környékén szembeötlő, itthon nagyon örülnénk valami hasonlónak.

A repülőút alig 1 óra, és modern, új géppel utazhattunk. A reptértől 30 kilométerre található az igazi látnivaló: Khiva.

Khiva óvárosa az Ichan-Kala műemléki városrész. A bejárat mellet hatalmas térkép jelöli a valamikor selyemút állomásait és itt mindenki számára világossá válik, hogy anno miért is volt kihagyhatatlan ez a terület a kereskedelmi útvonalakból. Már türelmetlenek vagyunk, szívesen belépnénk a fallal körülvett városrészbe. Minden égtáj felé található egy kapu, mi a nyugatin lépünk be. WOW…..

A látvány leírhatatlan. A Kalta Minor torony uralja a nyugati kapu környékét, bár itt minden sarkon jelen van a történelem. Paloták, medreszek, mecsetek és kereskedők látványos forgataga. Az óvárosban napokat el lehetne tölteni, de idegenvezetőnk fájó szívvel közli velünk, hogy annyi időnk sajnos nincs. Még így is majdnem egy teljes napot barangolunk a kis utcácskákban, és az itt töltött időbe még egy kellemes kávézás, teázás is belefér a vacsora előtt. A tea lehet zöld vagy fekete és mindig jó erős. Török kávét is lehetett kérni, amit máshol csak elvétve.

Másnap hajnalban korai kelés után következett a leghosszabb buszos utazásunk Bukharába. A táv elsőre nem tűnik soknak (480 km), azonban a forró nyár és a nagyon hideg tél sajnos nem tesz jót az itteni utaknak. Épül az új út, mely az átadást követően majdnem a felére csökkenti majd a buszozást. Ám ennek a hosszú utazásnak is van előnye: tovább lehet gyönyörködni és Kizil-Kum sivatag vadságában és szépségében. Ebédre egy út menti kis étteremben állunk meg, ahol frissen sütik nekünk a saslikot. Mennyei ízek!

Délután érkezünk Bukharába, amely más az eddig látottaktól. Az óváros sokkal nagyobb területen fekszik, így többet lehet sétálni a hangulatos utcákon keresztül, mely terület szintén a Világörökség része. Másnap a városnézés a Bolohauz minaretnél kezdődik, melyet utólag építettek a 40 oszlopos mecset elé. 40? De hát csak 20 van. Akkor tessék kicsit hátrébb menni és a vízben megcsillanó tükörképet is beleszámolni. Most mennyi?

A mecsetben az imám nagyon kedvesen fogad bennünket és rögtön felteszi a szokásos kérdést, hogy honnan is jöttünk. Amikor megmondjuk honnan, akkor azonnal elkezdi sorolni azokat a városainkat, ahol anno orosz laktanya működött. Igen, ő még abban az időben járt nálunk, de azóta az egyenruháját lecserélte egy vallási vezető kaftánjára.

Az utca másik oldalán feltűnik az Arc Citadell erőd, mely pompázatos nagyságával és tökéletesen helyreállított állapotával egyszerűen lenyűgözi az embert. Kezdünk fáradni, pedig még „semmit” sem láttunk a városból. Az erőd mellett belekeveredünk a bazár forgatagába, mely sokban különbözik az eddig, más országokban látottaktól. Itt a kereskedők nem „zaklatják” a potenciális vevőket, mint mondjuk Egyiptomban, itt kedvesen invitálják őket és mindenkire barátságosan mosolyognak.

A Kalyan mecset és minaret a következő megálló, mely bőven ad témát a fotózni vágyóknak. Prospektusunkban is ez a kép szerepel a körutazás leírása felett. A túra estébe nyúlóan folytatódik, újabb és újabb csodákat megmutatva a látogatóknak.

A körutazás Szamarkand felé veszi az utat, de közben van egy rövid kitérő Shahrizabz városába, mely Timur Lenk szülővárosa. Az Ak Saray palota és előtte Timur Lenk szobra az első látnivaló a városban. Utána a Kok Gumbaz mecset következik. Az út innen autóbusszal folytatódik Szamarkandba, mely város felkeresése teszi fel az i-re a pontot egy üzbég körutazásnál.

Szamarkand az egyik legrégebbi város a földön és itt található a Registán tér a 3 medresszel. Kiváló fotós hely van a tér egyik oldalán, ahonnan csodálatos kép készülhet az épületekről. Ha bárki meglátja majd a fényképet, rögtön azt mondja: Hát ez itt van?

A tér után Ulugbek obszervatóriumát keressük fel és utána irány a bazár! A kelet minden finomsága megtalálható itt és rögtön meg is kóstolható. Az árusok szívesen kínálgatják a különböző magokat, bogyókat és édességeket, hogy bebizonyítsák nekünk, ezek bizony náluk a legfinomabbak, nem a másik több száz árus valamelyikénél. Kis csapatunk szerint a dióval töltött füge és a pucolt barackmag vitte a prímet…

Szamarkandból még visszamentünk a fővárosba, de csak azért, hogy aludjunk pár órát a hotelben, mert másnap hajnalban indultunk is haza a csodák földjéről.

Mit láttunk és tapasztaltunk ez alatt az alig egy hét alatt? Nehéz lenne felsorolni mindent, álljanak itt a legfontosabbak:

- láttunk rengeteg kiváló állapotú látványosságot,

- találkoztunk rengeteg végtelenül kedves emberrel,

- megkóstoltunk minden finomságot, amivel megkínáltak bennünket,

- sétáltunk több ezer éves, illetve új városrészeken is, ahol ismeretlen a graffiti fogalma,

- megismertük több nemzeti étel készítését,

- újra és újra elképedtünk a szemünk elé táruló csodáktól…


Márk László - 1000 Út Utazási Iroda

Üzbegisztán általános tájékozatató információ

Üzbegisztán közép-Ázsia legnépesebb országa 25 millió lakossal. Üzbegisztán fővárosa 1930 óta Taskent, Közép-Ázsiában egyedülálló módon 30 km metróvonallal is büszkélkedik, lakosainak száma 4 millió (de hogy hol tartózkodik a két budapestnyi embertömeg, nem tudom, az utcákon alig-alig láttunk lakosokat)..

Üzbegisztán vízben szegény ország, bár területén két nagy folyó is folyik, a Szír-Darja és az Amu-Darja, utóbbi vizét a gyapotültetvények öntözéséhez használják, ami az Aral-tó kiszáradásához vezetett. Gazdasága erős, a világ aranytermelésében a negyedik helyen áll, jelentősek földgázkészletei is.

A mai Üzbegisztán területén sokáig iráni eredetű népek éltek, fontos kereskedelmi utak csomópontjában feküdt az akkori Szogdia, a Kínából Rómába vezető Selyemút legjelentősebb állomásai is itt találhatók. A 10. században török nyelvű népek érkeztek a területre, megalapították Karahandia államot, ami végül mongol uralom alá került, majd 1370-ben Timur Lenk (a történelem híres Sánta Timurja, akit errefelé egyszerűen Amir Timur néven említenek) megalapította hódító világbirodalmát, melynek központjául a több ezer éves múlttal büszkélkedő Szamarkandot tette. (Bár Szamarkandban büszkén mutatják be a Timur hatalmas birodalmát ábrázoló térképet, a kán portyázásai során eljutott Kelet-Európáig és Indiáig, de nem hagyott helyőrséget a meghódított területeken, így igazi központilag irányított birodalomról nem beszélhetünk.) A timuridák hatalma a 15. századig tartott, 1500-ban kipcsak-törökök foglalták el Szamarkandot Sejbán kán vezetésével. A csoport üzbégnek hívta magát az Arany Hordában az iszlámot államvallássá tevő kán neve után, Sejbán Buharát tette meg központul, ekkor alakult meg a Buharai Kánság, majd hamarosan a Hívai Kánság is. Egészen a szovjet hódításig kánságok laza szövetsége volt a területen, mígnem létrehozták Türkisztánt, majd oszd meg és uralkodj elven 1924-ben Üzbegisztánt (és a többi közép-ázsiai tagköztársaságot). A mai Üzbegisztán 1936-ban nyerte el végső formáját.

1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett Iszlam Karimov áll az állam élén, az ország 1991 augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Hivatalosan többpárti demokrácia van az országban, az alkotmány kimondja az állam és az egyház függetlenségét. (Iszlám országtól szokatlan módon nem sária a törvénykönyv.)

 

Nyelvei: üzbég (hivatalos), orosz, tadzsik

Vallás: 88 % muzulmán (szunnita), 9 % pravoszláv. A szunnita egyház különleges formája az üzbég nemzeti iszlám.

Lakosság: Üzbegisztán lakossága 28 millió körüli. Népsűrűségét tekintve 52,8 fő/ km2. a lakosság átlagéletkora rendkívül fiatal az európai országokéhoz viszonyítva.

Pénznem: Üzbég szum (UZS), 1 EUR kb. 2400 UZS, 1 Ft = 8,5 UZS

A nemzetközi valutákat a legnagyobb bankokban váltják. Előnyben részesítik az USD és az EUR használatát, főként készpénzformában. A vidéki helyeken előfordulhatnak váltási nehézségek, ezért vagy Taskentben javasolt a valutaváltás vagy kérjük a helyi idegenvezetőnk segítségét. A pénzt számos esetben a helyi idegenvezetők váltják, a banki árfolyamnál kedvezőbben.

Időeltolódás: (GTM 5) Magyarországhoz képest +4

 

Üzbegisztán: Időjárás

Üzbegisztán éghajlata szélsőségesen kontinentális, télen –20, nyáron +50 fok is lehet. A legjobb tavasszal (április, május) és ősszel (szeptember) útra kelni, ilyenkor a legkellemesebb a hőmérséklet, nincs hőség. Áprilisban kivirágzik a sivatag, szeptemberben pedig gyümölcsözön várja az ideérkezőt.

Átlaghőmérséklet (a meglátogatott területeken): január: -3C, július +28C, az éghajlata erősen kontinentális, helyenként sivatagi. A nyugati országrészben nyáron meleg, télen hűvös, esős. Keleten nyáron forróság, télen nagy hideg jellemző. A hőmérsékleti adatok rendkívül nagy eltérést mutathatnak, egészen a nyári +40 C-tól (július, augusztus) a téli -20 C-ig (január, február). A páratartalom alacsony. Májusban a hőmérséklet rendkívül kellemes, nyári. Szeptemberben a nappali hőmérséklet még +27 C fölé emelkedik, de az éjszakák hidegek lehetnek.

Pénzváltás Üzbegisztánban

A szállodák és bankok eurót és dollárt váltanak, de nem érdemes sokat átváltani, szinte minden utcasarkon a hivatalosnál 30-50%-kal jobb árfolyamon tudunk helyi szumhoz jutni. 1000 szum kb. 100 forint. Dollárt vigyünk magunkkal, sokkal jobban váltják, mint az eurót! (A moszkvai tranzitba mindenképpen vigyünk rubelt, a kávé- és üdítőautomaták csak azt fogadják el.)

Bankkártyák használata Üzbegisztánban

Bankkártyával kevés helyen lehet fizetni, és az ATM-ek sem mindig működnek. Az ország vidéki részein előnyben részesítik a készpénzforgalmat.

Elektromosság

220 Volt/50 Hz, európai dugaszolóaljzatokkal

Egészségügyi helyzet

Hivatalosan nem szükséges védőoltás, vizet ajánlatos boltban vásárolni és palackos ásványvizet fogyasztani. Csapvizet ne igyuk.

Öltözködés

Az öltözködésben nyáriasan készüljünk, de a hegyekben, illetve a jurtás éjszakán szükség lehet 1 garnitúra meleg pulóverre és nadrágra.

Étkezés

Az üzbég konyha változatos, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek. A levest zakuszka – kenyérre kenhető zöldségkrém – előzi meg, kedvelik a céklát, az ízletesen feldolgozott sárgarépát. Különösen finomak a leveseik, a borscs és a sütőtökleves. Sok ételhez használnak tököt, rendkívül ízletesen készítik el. Általában marha- és bárányhús a főfogás, de időnként sertés is kerül az asztalra (mint idegenvezetőnk mondta: itt demokrácia van!). Különösen kedvelik a darált hússal és hagymával töltött tésztákat (valamiféle pirog), a legízletesebbek a grillhúsok. Az étkezést süteménnyel vagy gyümölccsel zárják. Török vagy Nescafét kaphatunk, ne számítsunk itáliai élményekre! Egy teljes menüsor kb. 10 dollár, egy sör 2, egy üdítő 1,5, a tea ingyenes. Nagyon finomak a vodkák, sűrűn fogyasztják, ajánlom a Lux fantázianevűt, isteni nedű! A bor sem drága, de nem éppen villányi minőségű. A borravalót az éttermekben nem várják el, de csekély összegnek is örülnek. Ajándékba hozhatunk haza pirított barackmagot, aszalt gyümölcsöket, Duna kavics-szerű mogyorót. Az ivóvíz nem iható (fogmosásra alkalmas), palackozott víz olcsón kapható, a szállodákban is bekészítik (vigyázat: a rózsaszín a buborékos!). Az út során egyikünk gyomrát sem terhelte meg a helyi koszt, hasmenés nélkül tértünk haza.

Szállások

Családi szállások és 4-5 csillagos szállodák is vannak az országban, és a jurtát is érdemes kipróbálni. Taskentben három 5 csillagos szálloda üzemel, a 3-4 csillagosok színvonala is megfelelő, a szobák tágasak, a reggeli bőséges. A legtöbb szállás igényes, de olyan buharai „luxushotelt” is láttam, ahol már hosszú évek óta csak a madarak szállnak meg a legfelső szinten lévő elnöki lakosztályban. Igyekezzünk óvárosi szállást találni, hogy ne kelljen taxit fogadni a városnézéshez, és a gyönyörű naplementét is élvezhessük. Egy átlagos szobaár 60-70 dollár.

Internet

Taskentben és Szamarkandban szinte minden szállodában van vezeték nélküli internet, Buharában egy olcsó internetkávézót találtam. Sok étterem (még a jurták is) kínál ingyenes wifit, kérjünk kódot hozzá. Broadband sebességre ne vágyjunk! Hívában akadt meg a szemem a következő táblán: „Internetkávézó. Ingyenes wifi, nagy sebességű ISDN, 128 kbit”.

Közbiztonság

Kifejezetten biztonságos ország, semmilyen atrocitás nem ért. Nagyobb városokban találkoztunk koldusokkal, akik szinte lerázhatatlannak bizonyultak, de tolakodásuk meg sem közelíti az arab országokban megszokottat. Kisebb városokban az emberek örömmel fotózkodtak velünk, jóleső mosollyal nyugtázták izgatott ténykedésünket. Lopás sem jellemző, nyugodtan vihetünk magunkkal márkás órát, telefont. Úgysem fogunk kilógni a sorból: a helyi státusszimbólum az aranyfog és az iPhone!

 

 

Timur Lenk (1336–1405) sírja (Üzbegisztán, Szamarkand)

Holtteste Szamarkandban, a saját megrendelésére, még életében felépített Gur-e Mír mauzóleumban található, melynek belső udvarába vezető kapuin ez áll: „Boldog az, aki elhagyja a világot, mielőtt a világ elhagyná őt.” Végakarata szerint aki végső nyugalmát megzavarja, nagy háborút indít el. Sírját nem is merészelte háborgatni senki, egészen addig, amíg a szovjet régészek 1941-ben fel nem nyitották azt. A fél oldalára béna, erős csontozatú, vörös szakállú, magas termetű, mongoloid férfi maradványait találták benne. Másnap Németország megtámadta a Szovjetuniót…

A világ legrégebbi Koránja (Üzbegisztán, Taskent)

Taskentben őrzik az iszlám vallás egyik legszentebb könyvét. A szarvasbőrbe bújtatott, 68x53 cm-es Oszmán-Korán a Moyie Mubarek Könyvtármúzeumban található. (Figyelem! Tilos lefotózni.) Oszmán kalifa idejében, a 7. században egységesültek a szövegdarabok, és létrejött az iszlám szent könyve. A Szaúd-Arábiában összeállított könyvet Timur Lenk hozta el Szamarkandba mintegy négy évszázadra, majd az oroszok 1868-ban hadizsákmányként magukkal vitték Szentpétervárra. Az Oszmán-Korán Taskentbe kerülésének szintén érdekes a története. Oszmán halála után Ali kalifa az írást állítólag Kufába vitette, vagyis a mai Irak területére került. Hétszáz évvel később Timur Lenk (Tamerlán) Közép-Ázsiából kiindulva hódította meg ezt a területet, innen ragadta el a szent könyvet, és a fővárosába, Szamarkandba vitette, ahol négy évszázadon át őrizték.

Amikor 1868-ban az oroszok meghódították Szamarkandot, a Koránt Szentpétervárra vitték, a cár könyvtárába. A bolsevik forradalom után Lenin fontosnak tartotta a muszlim népek megnyerését a szovjethatalom számára, ezért Ufába, Baskíriába küldette a szent könyvet.

Végül, a taskenti muzulmánok ismételt kérésére, Közép-Ázsiába került vissza a könyv, pontosabban 1924-ben Taskentbe szállították. Azóta is itt őrzik a különleges vallási és történeti értéket, amely a muzulmán világ egyik legfontosabb relikviája.

 

Rádióriport az üzbegisztáni tanulmányútról

Az Inforádió Világszám c. magazinjának 2012. március 24-i adása


A Selyemút hátasai

A Kr.e. II.sz. kezdetétől a világkereskedelem legnagyobb volumenű forgalma a Selyemúton bonyolódott. A Kínából származó luxus kelmék, illatszerek és fűszerek útvonala rendkívül szélsőséges éghajlatú lokális sivatagokon vezetett keresztül, a Gobitól - a Karakum sivatagig. A tikkasztó nyári hőség és vízhiány, a rendkívüli évi hőingás (+40 °C nyáron / -40 °C télen) és a végtelen homoktengerek akadályai következtében a lovakat nem lehetett felhasználni sem lovaglásra, sem hintók, szekerek vontatására. Közép- és Belső-Ázsia lovasai így átültek a baktriai tevék nyergébe. A sztyeppei lovas népek (török népek, mongolok) szeme fénye továbbra is a ló maradt - de a Selyemút mesés gazdagságát a baktriai tevék teremtették számukra.

A baktriai teve (Camelus bactrianus)

A különlegesen szívós, páros ujjú patások ősei a történelmi idők előtt érkeztek Észak-Amerikából. Háziasításukra a Kr.e. III. évezredben került sor Baktriában (A modern Türkmenisztántól - Afganisztánig húzódó sivatagos hegyvidéki terület). A Camelus bactrianus a vad kétpúpú tevétől (Camelus ferus) és az egypúpú tevétől (Camelus dromedarius) is különálló faj. Keveredéseikből születhetnek ugyan utódok, de a steril második generációt nem követheti harmadik. A háziasított kétpúpú tevék szívóssága, alkalmazkodó készsége egészen egyedülálló. Elviselik az ázsiai sivatagok +40 °C feletti nyári hőségét és -40 °C alatti metsző téli hidegét egyaránt. (Erre a lovak és az egypúpú tevék is képtelenek.) Nyáron csupaszra vedlenek, míg téli bundájuk a szibériai barnamedvékével vetekedik.

A felnőtt példányok átlagos hossza 3 m, marmagasságuk 1,8 m és 2,3 m. Tömegük 450-500 kg, színük a piszkosfehértől a sötétbarnáig váltakozhat. Hatalmas szemeiket, hosszú, dupla szempillasor védi a homokviharok során szállított szemcséktől és a szúrós bozótoktól. Orrlyukuk zárható (!), füljáratukat áthatolhatatlan szőrzet védi. A más fajok számára elviselhetetlen körülmények között is 30 évig élhetnek.

Mindent elviselő hátas

A baktrián zsírral töltött két púpja sokat elárul „gazdája" egészségi állapotáról és általános kondíciójáról. A tele púp a jó egészség és erőnlét jele. A Selyemút hátasa napokig is kibírja ivás nélkül, hőségben és 250 kg nehéz málhával a hátán is. Ha vízhez jut, 10 perc alatt képes 110 liter mennyiséget is magába szívni. Az elfogyasztott víz minősége, milyensége bárilyen lehet. Megissza a sáros, meleg vizet, sőt - a sós mocsarak vizét is. A fiatal borjakat istállózzák, de a szoptatás után (18 hónapos koruktól) kicsapják őket a félsivatagi - sivatagi „legelőkre".

Ahol minden más nagytestű növényevő éhen halna - a baktriai teve nagyszerűen megél. A szakszaul mellett el tudja fogyasztani a legkeményebb levelű, tüskés sivatagi növényeket is. A domináns csődörök vezetése alatt félvadon „bolyongó" állatok önmaguk gondoskodnak élelmezésükről. Növényevő állat, de megeszi a húst, csontot és bőrt is, jobb híján. Számos esetben előfordult, hogy az éhes tevék sátrat, nyergeket, szandálokat és különböző ruhaneműket is megettek. (A cikk szerzője személyesen is látott a jurta falát rágcsáló, illetve papír szatyrokat csemegéző kétpúpút.) Közép- és Belső-Ázsia sivatagai ma is próbára teszik az arra járók állóképességét. Igaz, több helyen már szilárd burkolatú utak kötik össze a nagyvárosokat, de nyáron, egy napközben tett, órás séta alkalmával is majd mindig megfogalmazódik a kérdés a Magyarországról jött látogatók körében: „Akkor most előbb kiszáradunk - vagy inkább megsülünk?"

A baktrián nem csak a vízhiányt és a hőséget bírja sokkal jobban, mint a lovak (és emberek). Teherbíró képessége is jobb, hiszen 250 kg teherrel a hátán napi 45 km teljesítményre képes, akár több héten át is. A Selyemút mentén lévő sivatagok (Kizilkum; Karakum, Takla-Makán, Gobi) mindegyikében találhatóak nagyméretű homoktengerek is. A forró homokon a lovak egyáltalán nem tudnak haladni - így ezeken a területeken valóban a kétpúpú volt az egyetlen számba vehető hátas jószág.

Vámbéry a karavánokról

A baktriánokon való szállítás és utazás az évezredek alatt nem változott semmit. Vámbéry Ármin (1832-1913) 1863. évi utazása során hónapokat utazott karavánokkal. Dervisruhában Közép-Ázsián át című, számos nyelven kiadott munkájában részletesen mutatta be a nyugati világban addig teljesen ismeretlen, ősi sivatagi városokat (Khíva, Bukhara) - illetve a sivatagi utazás emberfeletti megpróbáltatásait. A korabeli török nomádok gondolkodását és érzésvilágát átvéve szembeötlő tisztelettel, szeretettel - no és humorral írt a tevékről. Íme egy részlet a karavánok éjszakai táborozásáról."Éjjel a kervánbasi felügyelete alatt erős tábort szokás ütni. Középen vannak a málhacsomagok, ezek körül feküsznek az emberek, s védfalul a tevéket sűrűn egymás mellé körbe fektetik….e csodálatos állatok parancsszóra elterülnek, egész éjjel mozdulatlanul maradnak a helyükön…csak parancsszóra emelkednek föl, mint a gyermekek. Fejükkel kifelé, hátsó részükkel a karaván belseje felé fektetik őket, mert már messziről megérzik az ellenséget, és tompa horkolás által tudatják a veszélyt, így még pihenési idejük alatt is őrökül szolgálnak. A körön belül alvók közvetlen a tevék mellett -…- nem a legjobban érzik magukat. Sokszor megesik, hogy a sós abrak és víz, melyet az állatok nappal ettek, a lőtávolban fekvőkre kézzel fogható hatást gyakorol. Magam is igen sokszor ébredtem ily freskó-festménnyel ékesítve; hanem itt alig törődik az ember vele, mert ki tudna az állatra haragudni, mely oly utálatos alkatú ugyan, de oly türelmes, oly kevéssel megelégedő, oly szelíd és hasznos. Nem csoda, ha a sivatag utazója a tevét minden állat fölé emeli, és majdnem az imádásig szereti."

Tevegelés és a tevék hasznosítása

A két púp közé kerülő nyeregről, csak madzagból csomózott lábtartó, „kengyel" lóg alá.

A gyeplőt egyetlen kötél helyettesíti, a kötél a baktrián orrába dugott fapöcökben végződik. Így az orruknál rángatva irányítják őket. A borjak nagyon gyorsan tanulnak, már a szoptatás során, anyjuk mellett megtanulják a különböző emberi utasításokat. A sivatagi hátas egy oldalon emeli lábait, „poroszkál", így meglovagolása kényelmes, ringatódzó élmény. Vágta közben 12-15 km/ óra sebességgel halad, természetes tempója az 5 km/ órás ballagás.

Különleges teherbírásuk és igénytelenségük miatt a motorizáció előretörése ellenére is legalább 2 millió egyedet tartanak belőlük Belső-Mongóliától - Üzbegisztánig. Húsuk és tejük fogyasztható, zsírjuk számos étel alapanyaga.

Trágyájuk kiváló fűtőanyag. Szőrükből kiváló textíliák készültek, gyapjújukat épületek szigetelésére is használták. Elsőre hihetetlennek tűnik, de volt időszak, amikor a minőségi teveszőr ára megegyezett az aranyéval. A teveszőr nemez ma is széles körben elterjedt jurta alapanyag.

A kizilkumi kazakok, vagy a Gobiban élő mongol nomádok körében a baktriai teve ma is az a biztonsági tartalék, amihez fordulni lehet, ha a dolgok „rosszabbra fordulnának". Sokszor már csak háztájiként tartják őket - de meg nem válnak tőlük. Erős az emberek kötődése a Selyemút hátasaihoz. Egy európai turista rögtönzött özbegisztáni „tevés képzése" során elhangzottak kifejezően szemléltetik a tevék iránt érzett gondoskodást: A tevére először ülő turista kérdésére „Mi lesz, ha leesünk…?" a jószág gazdája a kétpúpúra nézett, majd tekintetét arról le nem véve válaszolt: „Hát lehet, hogy eszik majd ott a dűnék melletti sásból…és nyugodjon meg, ennél sokkal messzebbről is hazajön egyedül…"

* * *

Gőgös Norbert


Timur és a kőleves

Retró felsőfokon, Üzbegisztánban

Ismerőseim nem értették lelkesedésem, a Francia Antillák helyett miért szemezgetek már évek óta egy közép-ázsiai volt szovjet tagköztársasággal, mi keresnivalóm lenne Üzbegisztánban. Álmom teljesült, de az Air Berlin moszkvai járatán, miközben középiskolai orosztanulmányaim foszlányait próbáltam felidézni, kétségeim támadtak, érdemes-e a tranzitidőt is beleszámítva tíz-egynéhány órát utazni, hogy még egy iszlám országot kipipálhassak.

Hóesés és mínusz két Celsius-fok fogadott a távoli ország fővárosának repülőterén. Márciushoz képest szokatlan idő, idegenvezetőnk is megjegyezte, nem érti, tegnap még plusz húsz volt. Miközben a reptértől pár perces buszútra található belvárosi szállodába tartottunk, a hajnali fényekben már felsejlett: ez a világ többet tartogat, mint amire az egyszeri utazó számít. Tisztaság, rend, orosz mintára épült grandiózus paloták, széles sugárutak fogadják az ideérkezőt. (Mint később kiderült, itt még létezik olyan munkanap, amikor mindenki takarít, de a tisztaság sokkal inkább a helyiek rendszeretetének köszönhető, mintsem az állami szigornak.) Nem véletlen, 1966-ban 7-es erősségű földrengés döntötte romba a világ egyik legősibb városát, romjain modern Taskent, egy igazi szovjet mintaváros épült. Emlékművek, hatalmas parkok, csillogó üvegpaloták. Jó, hogy ezt is láttuk – köszönet az 1000 Út Utazási Irodának – a következő napokban úgyis teljesen más élményben lett részünk.

Híva

Taskentbe a muszlim újév előtt pár nappal érkeztünk, a helyiek már készültek a vigasságra. Egy jurtában kialakított elegáns étterem udvarán kalákába verődött asszonyok helyi kőlevest, szumaleket főztek az újévre (sajátos sárgaborsóleves ez, amit egy napon át kell kevergetve főzni, és hogy a keverő ne legyen rest, az üst aljára köveket szórnak, ami zörög, ha kavarják, így jelzi, ha tüskénkedik a szakács). A gyerekek másnap vadásznak a kavicsokra, a legenda szerint jó osztályzatot hozhat az iskolában. A szumalek sűrű gőze, az asszonyok szórakoztatására balalajkaszerű hangszert pengető férfiak már egy ősi, mítoszokkal teli mesevilág előhírnökei voltak.

És valóban, másfél órás repülőút és egy rövid buszozás után visszarepültünk a múltba: Híva erődítményszerű fallal körülvett városa középkori mivoltában pompázik. Ugyan már nem látunk rabszolga-kereskedőket, a medreszék (Korán-iskolák) egyike-másika szállodaként üzemel, mégis minden érintetlen, olyan, amilyennek Vámbéry Ármin láthatta azt 1863-ban. Vámbéry szamár- és teveháton, álruhában tette meg az óriási utat az akkor még ismeretlen és titokzatos Keletre, célja a muszlim világ eme távoli szegletének feltérképezése volt. Rasid Effendi szerepét magára öltve sikeresen elvegyült a helyiek között, hogy titkos feljegyzéseket készíthessen. Egyedül Szamarkandban keltette fel a helyi emír gyanúját, de a több mint 20 nyelven beszélő utazó sikeresen meggyőzte az uralkodót igazhitű voltáról, és a végén ajándékokkal megpakolva távozott. (Nem úgy, mint az angol királynő indiai követe, aki lóháton lépett be Buhara várába, ráadásul ajándékot sem hozott, és a kiszabadítására érkező társával együtt megnyúzatta a feldühödött helyi emír.)

Az egykori Khoraszán város 2,2 kilométeres falán belépve könnyű elképzelni, hogy a Sanghajtól Rómáig és Alexandriáig tartó Selyemúton a pekingi és bagdadi portékákkal megrakott kereskedők miért is kedvelték annyira ezt az isten háta mögötti települést. Híva lenyűgöző: számtalan medresze, gyönyörű minaret ejti ámulatba a látogatót. És a csodálatos kék csempe a sárgás falakon… No meg a matematikai pontosságú tervezés: nem véletlen, a híres matematikus, al-Hvárizmi is itt született (nevéből ered az algoritmus szó).

A múzeumváros egykor véres helyszíne volt a karavánokat megtámadó és végül fogságba ejtő csapatokon végrehajtott kegyetlen elégtételeknek. Vámbéry saját bevallása szerint itt, a nyílt őszinteségű hívai üzbégek társaságában töltötte legkellemesebben az idejét, élete legszörnyűbb élményét pedig a kán udvarában, a megtorlások szemtanújaként élte át.

Egyébként maguk a kánok nem éltek szent életet, érdemes felkeresni Mohammed Amin palotáját, ahol titkos folyosó vezetett a hárembe, amin keresztül az uralkodó feleségei szeme elől rejtve osont számtalan szeretőjének valamelyikéhez (és fordítva). De nem csak a kánok voltak szemfülesek, amikor a palota épült, az akkori véreskezű uralkodó a legjobb építőmestert hívatta, hogy egy év alatt építsen fel egy hatalmas palotát. Miután a neves szakember ezt nem tudta vállalni, feje porba hullott. Többen is így jártak, mígnem egy lusta mester jó pénzért elvállalta. Tíz hónap alatt csak az alap készült el, közben az építőmester szinte az egész pénzt elherdálta. A kán emberei kérdezték, nem fél-e. A válasz az volt, majd lesz valami, és lett is: a kán egy hirtelen kirobbant háborúban elesett, a palota pedig öt év múlva békésen megépült. Azóta az üzbégek úgy tartják, mondj mindenre igent, majdcsak lesz valahogy…

Ha itt vagyunk, feltétlenül menjünk fel a minaret tetejére (108 lépcső), fél dollárt megér a káprázatos panoráma. Az utcán mini-fotóstúdiók állnak, tigrissel, macival fotózkodhatunk. Bátran beállhatunk közéjük, még a kaftánt és jellegzetes helyi fejfedőt is ránk adják, és az attrakció legtöbbször pénzbe se kerül. Kedvenc esküvői fotós hely is a város. Ottjártunkkor minimum tíz pár vonult az utcákon, megfelelő hátteret keresve. Talán csak az őszinte mosoly hiányzott az arcokról, mint megtudtuk, a házasságok alig harmada köttetik szerelemből.

Buhara

Kamaz motorral szerelt kínai busszal, a helyi Aranysárkánnyal (Golden Dragon), egy sebzett teve sebességével tettünk meg 480 kilométert az embert próbáló Kizil-kum sivatagon át, hogy elérjük Közép-Ázsia legszentebb városát, Buharát. A város számtalan medreszéje és mecsete apró gombatelepekként terpeszkedik, a turista csak kapkodja a fejét. Itt ért az első meglepetés: a 40 oszlop mecsetében (aminek egyébként csak húsz oszlopa van, a másik húsz a szemközti medencében tükröződik) a helyi imám ismerősként köszöntött minket, anno Szombathelyen szolgált a szovjet hadseregben… (Még jó, hogy kétes orosztudásom elég volt a beszélgetéshez.)

A kereskedőváros egyedi építészeti különlegességgel büszkélkedhet, egy saját királyi várossal a városon belül. Ez erődítményként, koronázóhelyként az 5. századtól egészen a múlt század elejéig szolgálta az emírek kényelmét és védelmét, mígnem a Vörös Hadsereg 80 százalékát lebombázta.

A város legszebb része a központban álló Pоi Kаlоn Komplexum a 12. századból, részei a Mir-i Arab medresze, a Kalyan minaret és a szamarkandi Bibi-Khanum mecsethez fogható méretű Kalân mecset. (Különösen csodálatos a komplexum naplementében, ne hagyják ki.)

Ha igazán szép szőnyeget szeretnének látni, keressék fel a szőnyegbazárt, ahol szebbnél szebb kézi csomózású műremek közül válogathatnak. A sok ezer dolláros selyemcsodák között szerényen búvik meg az olcsóbb, csak erre a vidékre jellemző, a teve nyakszőréből készített változat (200-300 dollár egy kisebb méretű darab). Nem lennénk a mesés Keleten, ha nem tartogatna a szőnyeg is meglepetést: mindkét oldalán más a minta, hogy hogyan lehetséges, nem árulta el a kereskedő.

Szerencsénk volt, szállodánk két medresze mellett, egy gyönyörű mesterséges tó partján állt, így teljes pompájában csodálhattuk a zölden megvilágított komplexumokat. A zöld a tavasz, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Az éghajlati adottságok miatt nem csoda, hogy a természet zöldje az iszlám népek számára is a szerencsét, a bőséget, a fiatalságot is jelenti. Míg Európában, a kereszténységben a reményt, a feltámadást szimbolizálja, az iszlámban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal. A Koránban is többször felbukkan a zöld szín, és minden egyes esetben a természet bőkezűségével, a szerencsével, a sikerrel, valamiféle pozitív ígérettel kapcsolódik össze. Több feljegyzés is megemlíti Mohamed prófétát, amint zöld öltözéket viselt, többek között például Kábában.

Szamarkand

Üzbegisztán történelmének kulcsfigurája, a „Sánta” jelzővel illetett Timur (a helyiek Amir Timur néven említik) kegyetlen uralkodó volt. Egy hódító útja során 70 ezer levágott fejből épített piramist. Timur Lenk, Dzsingisz kán birodalmának visszaállítására tette fel életét. Szamarkandot (szamar: termékeny, kand: település) nevezte ki birodalmi fővárosának. Fontos kereskedőutak találkoztak itt, nyüzsgő forgatag hömpölygött az utcákon, a nemes portékák mellett eszmét is cseréltek, Szamarkand a kor kulturális és művészeti központja volt.

A kán a meghódított területekről tudósokat és művészeket is magával hozott, a romba döntött országokban hamarosan hihetetlen szépségű, monumentális építmények nőttek ki, hirdetve az iszlám mindenhatóságát. Legszebb példája a Regisztán tér három medreszéből álló hatalmas épületkomplexuma. Bár a helyi rendőr felajánlja, hogy pár dollárért felmehetünk a minaretbe, felejtsék el! A szűk torony életveszélyes, és a kilátás sem ér egy helyi fabatkát sem!

Apropó fabatka! Már megérkezésünk után megismertük a mobil banking kifejezést, miközben a reptérről a szállodába hajtva dollárunkat kötegekben álló helyi pénzre, szumra váltottuk. Egy hátizsák elkél, miután a legnagyobb címlet az ezres, és bár minden feleannyiba kerül, mint nálunk, bizony egy átmulatott estén egy köteg pénzt hagyunk ott. (A helyi szórakozóhelyek meglátogatása igazi időutazás! Egy lett turistacsoport és pár gazdagabb helybéli társaságában ittuk a helyi nedűt, a mi bikavérünknek megfelelő medvevért, és nem kellett sokat hörpölni a savanykás itókából, hogy a nyolcvanas évek csopaki diszkójában érezzük magunkat.)

A másik gyakran emlegetett kifejezés az open air toalet volt, bizony a sivatagi bokor néha higiénikusabb volt, mint egy-egy pottyantós helyi WC (van még mit fejleszteni…).

A szamarkandi piacon vodkát és kaviárt vásárolva eltöprengtem, megéri-e a fáradságot Üzbegisztán. Egyértelműen igen! Ilyen épen maradt, turisták és tolakodó árusok által meg nem rontott álomvilágot kevés helyen látni. És mindezt a legnagyobb biztonságban.

Üzbegisztán időjárása

Ehhez a körutazáshoz nem tartozik fakultatív program, a részvételi díj minden programot tartalmaz.

A teljes ár kalkulációjához vagy a foglaláshoz kattintson a választott időpontra!

Utazás Indulás Visszaérkezés Utazás hossza Ellátás Ár
Repülövel 2015.04.07 2015.04.15 9 nap / 7 éj Félpanzió 265 000 Ft
Repülövel 2015.05.11 2015.05.19 9 nap / 7 éj Félpanzió 265 000 Ft
Repülövel 2015.09.15 2015.09.23 9 nap / 7 éj Félpanzió 265 000 Ft

Az ár tartalmazza

A megadott szállásokat félpanziós ellátással (plusz egy ebéd Nurata-ban), a belföldi repülőjegy árát Taskent-Urgencs útvonalon, a vonatjegyet Szamarkand-Taskent útvonalon, a szükséges transzfereket légkondicionált autóbusszal, a belépőjegyeket és a magyar nyelvű idegenvezetést.

Külön fizetendő

Repülőjegy Budapest – Taskent – Budapest útvonalon
2015. áprilisban: 89.000 Ft
2015. májusban: 99.000 Ft

Repülőtéri illeték
2015. áprilisban: kb. 65.000 Ft
2015. májusban: kb. 69.000 Ft

vízumdíj (kb. 25 USD, a helyszínen fizetendő), útlemondási biztosítás (1,5%) és betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás

 

Várható menetrendek

Érkezések és indulások helyi idő szerint értendők.

2015. április 7., május 11. Aeroflot
Oda út: Budapest 12.45 - 17.10 Moszkva 22.40 - 03.30 Tashkent (érkezés másnap)
Haza út: Tashkent 04.50 - 07.55 Moszkva 11.20 - 11.55 Budapest

Vízum

A vízumhoz szükséges: a hazaút dátumához képest min. 3 hónapg érvényes útlevél, annak scannelt másolata és a munkaviszonyban álló utasoktól a munkáltatótól egy angol nyelvű munkáltatói igazolás.


Az utazásról további felvilágosítást adnak:

  • Bartos Szilvia: +36 1 354 3997
  • Márk László: +36 1 354 3996

Figyelem! A térképen látható útvonalak tájékoztató jellegűek!


Orosz vízum Utazás Szentpétervárra Utazás Moszkvába Utazás Üzbegisztánba Utazás Azerbajdzsánba Utazás Grúziába Utazás Mongoliába Kínai vízum Utazás Örményországba Utazás Iránba

Oroszország utazás, utazás Oroszország, Orosz utazások, Orosz utazási iroda, Orosz vízum, Orosz vízum ára, utazás Szentpétervár, Szentpétervár utazás, Szentpétervár szállás, utazás Moszkva, Moszkva utazás, Moszkva szállás, Moszkva vízum, utazás Üzbegisztán, Üzbegisztán utazás, Üzbegisztán, Grúzia, Grúzia utazás, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán utazás, Mongólia utazás, Irán utazás, Alaszka utazás. Oroszország szakértõje: 1000 ÚT Utazási Iroda