Montenegro

A legkisebb teljes mértékben elismert balkáni ország és Európa egyik legkisebb országa címet viselő Montenegró az elmúlt években az egyik kedvenc úti cél lett.

Montenegró a hetedik ország a világon, ahol a legtöbb UNESCO által védett terület található négyzetméterenként. Azaz kivételes tájaival, impozáns hegyeivel, varázslatos Adriai-tengerével, idilli falvaival, csúcsminőségű gasztronómiájával, valamint hihetetlenül gazdag történelmével és kultúrájával Montenegró olyan varázslatos kontrasztokkal büszkélkedhet, amelyek még a legigényesebb világutazók és felfedezők igényeit is kielégítik.

Még mindig nincs meggyőzve? Íme néhány ok, amiért érdemes ellátogatni.

Az ország fővárosa, Podgorica, kiváló kiindulópont a felfedezéshez. A városban található a középkori romok, múzeumok és a Millennium híd, amely Montenegró egyik ikonikus épülete.

A 475 km²-es Skadar Lake Nemzeti Park egy tó, amely több helyen a tengerszint alá is süllyed, és egyedülálló növény- és állatvilágáról, valamint madárleső paradicsomáról ismert. Sőt, ezen a helyen lehet látni a dalmát pelikánokat – az egyetlen túlélő pelikánfajt Európában.

A hihetetlen vízbőség ellenére Montenegró több mint 40%-át erdei szőnyegek borítják, és Montenegró ad otthont a három fennmaradó európai esőerdő egyikének, amelyek a Biogradska Gora Nemzeti Parkban találhatók.

Ha szeretne kikapcsolódni a természetben, látogasson el a Durmitor Nemzeti Parkba, ahol a hegyek, a folyók és a tavak egyszerűen lélegzetelállítóak. Az országban sok lehetőség van túrázásra, hegymászásra és más szabadtéri tevékenységekre is.

Másrészt, ha már a parkról beszélünk, a Durmitor Nemzeti Parkban található Tara folyó kanyonja 1300 méter mély, és Európa leghosszabb kanyonja, a Grand Canyon után a második a világon.

A tengerparti városok közül az egyik legismertebb Budva, ahol a középkori óváros és a tengerparti sétány ad otthont rengeteg étteremnek és bárnak. Az egész félszigetet monumentális erődítmények veszik körül, amelyek a 14. századból származnak és a fellegvárral együtt az óváros védelmére épültek.

Közvetlenül Budvával szemben, az öböl túlsó oldalán fekszik a lenyűgözően szép Sveti Stefan sziget. A 15. században alapított települést tizenkét család halászfaluként hozta létre. Minden családnak volt egy megerősített falakkal körülvett kis kőháza, amely búvóhelyként szolgált az oszmán időszak veszélyes időszakaiban.

A Kotori-öböl a világ egyik legszebb öble, és méltán „a montenegrói korona ékköveként” ismert. Elsősorban igazi szépségéről és a tengerparti városok családias hangulatáról ismert. Ez a város egykor a régió fő kulturális, közigazgatási és kereskedelmi központja volt. Lenyűgöző falak és zord sáncok egy olyan város drámai hátterét képezik, amelyet a tenger és két folyó „ölel”. Számos palotának és templomnak ad otthont, amelyek közül a Szent Lukács-templom két oltárával – katolikus és ortodox – emelkedik ki. A 16. századi, tengerre néző városkapu az óváros főbejárata, megőrizte a reneszánsz és a barokk jegyeit.

Európa legrégebbi katedrálisa – a Szent Trifona-székesegyház is Kotor óvárosában található, amelyet a város fő vonzerejének tartanak. Ugyanakkor ez a templomépület 69 évvel idősebb, mint a világhírű Notre Dame de Paris székesegyház. Kotor óvárosában található még a világ egyik legszűkebb utcája, a „Let me pass”. Annyira szűk, hogy két embernek is nehéz átmennie rajta.

Perast festői városa az Adria egyik legjobban őrzött titka hírében áll. Nem véletlen tehát, hogy szerepel az UNESCO kulturális világörökség listáján, mivel egy kivételes természeti szépségű területen található. A város építészete azt az időszakot sugározza, amikor ez a város gazdag és hatalmas volt. Megjelenésében erősen hasonlít Velencére, vagy legalábbis egy kis részére.

Végezetül, ha sikerült meggyőznünk a montenegrói utazás kapcsán, mindenképp érdemes lesz kipróbálnia a hagyományos konyhát is, ahol az ízekben és az alapanyagokban a mediterrán és a balkáni kultúrák keverednek. A helyi specialitások közé tartozik a húsgombóc (ćevapi) és a túrófánk (priganice).

Az országban jelenleg nincs érvényben a beutazást korlátozó COVID intézkedés. Részletesebb információ IDE kattintva található.

A beutazás az országba érvényes útlevéllel vagy személyigazolvánnyal lehetséges.

Ha Montenegróba tervez utazást, érdemes előre felkészülni a helyi szokásokra és az utazás részleteire. Az országban hivatalos pénzneme az euró, és az országban az angol nyelv is széles körben beszélt.

A legjobb időzítés Montenegró látogatásához az április és október közötti időszak, amikor a hőmérséklet melegebb, és a turisták is kevesebben vannak. Nyáron azonban a tengerparti városok és üdülőhelyek sokkal forgalmasabbak, ezért érdemes előre lefoglalni a szállásokat.

Az országban az autóvezetés jobb oldali forgalmi rendszer szerint zajlik, és a nemzetközi jogosítvány is érvényes. A közlekedési hálózat azonban nem mindig teljesen fejlett, és a hegyvidéki területeken a keskeny utak és a meredek lejtők miatt az autózás lehet kihívásokkal teli.

Montenegróban az ételek és az italok árai általában alacsonyabbak, mint más európai országokban. Az éttermekben a borravaló általában 10% körül van, de a szolgáltatás árát már bele szokták kalkulálni a számlába.

Az országban kulturális sokszínűség mutatkozik meg, ahol a helyiek tiszteletben tartják a hagyományaikat és a vallásukat. Amikor meglátogatják a helyi vallási helyszíneket, érdemes megfelelő ruházatot viselni és tiszteletteljesen viselkedni.

A közegészségügyi helyzet jónak mondható. Az idelátogató turistáknak nem javasoljuk a csapvíz fogyasztását, különösen a nyári kánikula idején, csak és kizárólag palackos vizet fogyasszanak.

A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, és Stari Barban található. A legjobb minőségű és legegészségesebb olaj, amit hideg sajtolással készítenek. Ezek közül is a legfinomabb az extra szűz, amely az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte az eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival. A különlegességekhez tartoznak a raštan (szárított kecskehúsos kelkáposzta), és a čevap (darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá). A pljeskavica hasonló, mint a čevap csak a hús lapos, és ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal. A rostélyosok igen népszerűek a vidéken, bátran kóstoljuk meg mindegyiket, nem fogunk csalódni bennük.

Magyar Külképviselet

Podgoricában - Konzuli Hivatal

Cím: 81000 Podgorica, Kralja Nikole 104
Előhívó: 00-382-20
Telefon: +382-20 602-880
Fax: 625-243
Ügyelet: +382-67-234-745
Mail: mission.pdg@mfa.gov.hu
Honlap: podgorica.mfa.gov.hu