Cessna a Vörös téren

2020. június 24.

Egy német fiú, aki a Szovjetunió rémálma lett. Az 1987. május 28-án a Vörös téren Cessna típusú gépével landoló Mathias Rust beírta a nevét a történelem könyvekbe. Ezzel az akcióval azt is bebizonyította, hogy a szovjet légvédelem ekkor már messze nem olyan félelmetes.

Ha feltennénk a kérdést, vajon kire illenek az alábbi jelzők és megállapítások, vélhetően nem sokan találnák ki a célszemélyt. Az illető a sajtó üldözése elől elmenekülve 1995 óta a Karib-tenger térségében él, egy évre rá felvette a hindu vallást, átlagosan havi 10-20 órát szokott repülni, és egy élelmiszert szállító export céget vezet. Azt állítja, hogy „elhíresült tettével 1987-ben csak azt a gorbacsovi kezdeményezést akarta támogatni, amelynek célja a Kelet és a Nyugat meglehetősen elhidegült kapcsolatainak a javítása volt"

Na, kitalálták, hogy kire gondoltunk? A helyes válasz Mathias Rust, aki 1987. május 28-án egy Cessna típusú repülővel landolt a moszkvai Vörös téren. Ez az akkor 19 éves nyugatnémet fiatalember tettével bebizonyította, hogy a peresztrojka korában már messze nem volt olyan félelmetes a szuperhatalom. Ugyanis a sokak által rettegett szovjet légvédelem kijátszásához elég volt egy tinédzserkorú pilóta meggondolatlansága. Vagy inkább tudatos cselekedete...

Azért Rust tettét követően nem volt teljesen megalapozatlan a világ döbbenete. Nagyon sokan tudták, ugyanis, és még többen sejtették, mit is jelentett ebben az időszakban engedély nélkül berepülni a Szovjetunió légterébe.

Hát még egészen a Vörös térig eljutni! Noha a 19 éves fiatal pontosan tudta, mit szándékozik tenni, alig két héttel korábban, amikor kibérelte az extra üzemanyag tartályokkal felturbózott, hosszútávú repülésre átalakított Cessnát, a repülési tervébe egy Feröer-szigetek, Izland, Norvégia, Finnország és Svédország érintésével NSZK útvonalat írt be. Ám amikor május 28-án 12:21-kor felszállt Helsinkiben, a toronnyal közölte, a következő célállomása Stockholm, ám a rádióját kikapcsolva kelet felé vette az irányt. A légi irányítás hiába akarta felvenni vele a kapcsolatot. A Moszkváig tervezett útján egyszer került igazán nagy veszélybe, amikor 14 óra 29 perckor berepült a Balti-tenger felől az Észt SZSZK légterébe.

Ekkor megjelent mellette két elfogó vadászgép, ám a pilótáik hiába kértek engedélyt a beavatkozásra, ezt megtagadták tőlük.

Innentől Rust megközelítőleg 550 kilométert repülhetett Moszkváig teljesen egyedül. Utólag bevallotta, élete legfeszültebb percei voltak azok, amikor a vadászgépek kísérték. Annyira ideges volt, hogy kis híján eltörte a kormányt, miközben teljesen belenyomta magát az ülésbe. Amikor megérkezett Moszkva fölé, első gondolata az volt, hogy a Kreml falain belül száll le, ám végül úgy döntött, inkább a sok bámészkodó szeme láttára teszi le a gépet a Vörös téren.

A legjobb leszállóhelyet kereső Rust úgy tíz méteres magasságban tett egy kört a Vörös tér felett, majd leszállt az térre vezető Bolsoj Moszkvoretszkij-hídon, majd begurult a Vörös térre. Persze mindehhez az kellett, hogy a hídőr a repülőt látva azt hitte, hogy filmet forgatnak, így a forgalom elől hirtelen lezárta a hidat. Vélhetően később megbánta ezt a tettét, hiszen megvádolták azzal, hogy összejátszott az imperialista kémmel.

„Akkoriban tele voltam álmokkal, és azt hittem, minden lehetséges. A repüléssel azt akartam elérni, hogy valamiféle képzeletbeli híd jöjjön létre a Kelet és a Nyugat között" – elevenítette fel a tettét Rust.

Érdekesség, hogy amikor a földet érést követően kiszállt a gépből, azonnal körbevették a kíváncsiskodók. Mikor megtudták, hogy német, természetesen azt hitték, az NDK-ból érkezett. Rust még vagy egy órán keresztül beszélgetett az emberekkel, mire megérkeztek a rendőrök, és újabb egy órás egyeztetést követően letartóztatták. 1987. szeptember 2-án kezdődött meg a pere, melyben a szovjet légtérbe történt engedély nélküli belépés, a légiközlekedési előírások megsértése és garázdaság volt a vád.

A peresztrojka, az enyhülés időszaka azonban a kezére játszott, mert Mihail Gorbacsov aláírta a kegyelmi kérvényét, és 14 hónap után szabadlábra került. 1988. augusztus 3-án lépett ki a börtön kapuján, és még aznap hazatért az NSZK-ba. A frankfurti repülőtéren több száz újságíró, valamint a világhírnév várta. Voltak, akik hírességként tekintettek rá, ám voltak, akik inkább hírhedtnek tartották. Olyannak, aki kizárólag a hírnévért vállalta a kockázatos repülést.

Tény, a fiatalember nem tudta kezelni a helyzetet. Amikor például egy kórházi nővér visszautasította az udvarlását, sértettségében egyszerűen megkéselte. Újabb tárgyalás, ezúttal két és fél éves börtön az ítélet, ám 15 hónapot követően megint kedvezménnyel kiszabadult. Belekeveredett egy pulóverlopási ügybe is, ám ezt „megúszta" 10 ezer márkás büntetéssel, majd árucsalásért is ki kellett fizetnie egy 1500 eurós pénzbüntetést. Mindezek ismeretében feltehetjük a kérdést, vajon Rust, vagy a Szovjetunió akkori védelmi minisztere, Szergej Szokolov és a légierő parancsnoka, Alekszander Koldunov volt az ügy legnagyobb vesztese.

A két katona járt rosszabbul, hiszen mindkettőjüket menesztették és leszerelték. Ez pedig akkoriban a lehető legsúlyosabb következmény volt.

Hogy mi lett a Cessna kisrepülőgép sorsa? Miután Rust hazahozatta Oroszországból, eladta a japánoknak. Ugyanakkor a német állam 2008-ban visszavásárolta, és azóta is megtekinthető a berlini Német Technikai Múzeumban (Deutsches Technikmuseum).

A cikk szerzője: B. Molnár László
Az eredeti teljes cikk a #moszkvater oldalon ITT látható.