Telefon: +36 1 354 3990

Email: info@1000ut.hu

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Magazin

Az a jó kóser bor!

2018. december 5.

A zsidó családoknál a hétköznapi étkezést mindig kenyérrel kezdik, az ünnepeken és szombaton a kalács felszelését pedig megelőzi a boráldás, hiszen a szőlő és a bor Izrael országának évezredes jelképei.

A zsidó hagyomány szerint a péntek esti gyertyagyújtás után az első szertartás  a kiddus, vagyis a bor megszentelése. A ház ura magasba emeli borral telt serlegét és hálát adva Istennek, köszönti az ünnepet. Nemcsak a szombat beköszöntését, de a távozását is borral üdvözlik. A szombatbúcsúztató szertartás hagyományos neve havdalá, vagyis szétválasztás. Esküvőkor a hét áldást, a sevá brachot borral végzik az ifjú pár egészségére. A jegyesek esküvőjükön kétszer isznak a felszentelt borból, mivel a rabbik egybevonták az eljegyzést és a házasságkötést, nehogy a vőlegény menet közben meggondolja magát, és az eljegyzett menyasszony pártában maradjon. Hajdan még a gyászházban is szokás volt inni. Tíz pohár bort engedélyeztek a gyászolók számára. Hármat közvetlenül az étkezés előtt - a temetés utánig ugyanis tilos volt enni, étkezés közben három pohárral lehetett inni, néggyel utána a vendégek kedvéért...

Egyetlen olyan zsidó ünnep található csupán, amikor nemcsak hogy kötelező a borfogyasztás, de a kelleténél többet is illik inni: ez a purim, a zsidó farsang. Az ünnepet a perzsiai zsidók csodálatos szabadulásának emlékére tartják, s mindmáig ez a legönfeledtebb örömnap a hagyományos zsidóság körében. Ilyenkor a gyerekek álarcot öltenek, a családok pedig megajándékozzák egymást. Izraelben fáklyás felvonulást tartanak és természetesen sok szeszes italt fogyasztanak. Sőt, a hagyomány szerint ezen a napon annyit „kell” inni, hogy az ember ne tudjon különbséget tenni a történet pozitív és negatív főszereplője, a zsidók bírája, Mordecháj és a gonosz miniszter, Hámán között.

cikk_4456_kosher.jpg

A borra áldást kell mondani az ivás előtt és után egyaránt. Az ünnepeknek köszönhetően a hagyományos zsidóságban a bor vagy szőlőlé fogyasztása a vallásos élet fontos kelléke lett. Vallásos zsidó ember azonban nem fogyaszthat akármilyen bort. Vallási szabályok kötelezik a zsidót arra, hogy csakis megfelelő körülmények között tartott szőlőből készülhet a jó bor. Talán ennek köszönhető az a közismert feltevés, miszerint a kóser bor jobb és hitelesebb a többinél.

De hogyan is készül az igazi kóser bor? A bor nem származhat négy évesnél fiatalabb ültetvényről, vagyis az első négy évben a szőlőtőkét nem szabad metszeni, leszüretelni, a szőlőszemeknek a tőkén kell maradniuk, még gyümölcsként sem fogyaszthatók el. Az ültetvényt minden hetedik évben szintén parlagon kell hagyni. Hogy a tiltott keveredést elkerüljék, a szőlőtőkék között nem teremhet más gyümölcs vagy zöldség. Valamennyi eszközt és épületet felügyelet mellett kell megtisztítani, valamennyinek kósernek kell lennie. Szüret idején kizárólag a szombattartó vallásos zsidó férfiaknak megengedett, hogy a termést betakarítsák, az eszközökhöz hozzáérjenek és a borkészítés szükséges műveleteit elvégezzék. A hordókat háromszor kell megtisztítani, és a bort kizárólag csak új palackba szabad tölteni. A törvényt szigorúan betartva elkészült bor azzal válik végleg kóserré, hogy egy százalékát megsemmisítik, ezzel emlékezve a jeruzsálemi Templomnak fizetett tizedre. Ha a bor nem így készül, többé már nem kóser.

Az izraeli borok az utóbbi évtizedben rangos helyezéseket értek el a híres világversenyeken. A legrangosabb helyezést a 2006-os Ella Valley Vineyards Cabernet Sauvignon érte el. Az Ella Valley a júdeai hegyek között megbúvó 25 pincészet egyikének a neve, bár pincével egyik borászat sem rendelkezik. Az Ella-völgy onnan is ismert, hogy itt terítette le parittyakövével Dávid Góliátot. A borászat kertjében meghúzódó olajfák alatt házigazdánk végtelen szeretettel mesélt a jobbnál jobb borairól, melyeket természetesen meg is kóstoltunk.

cikk_4455_ella_valley.jpg

Izraelben jártunk, évezredes borkultúrát találtunk.

 

Mison Andrea

Cikkek szűrése