Telefon: +36 1 354 3990

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Magazin

A Keresztek hegye, a litván Golgota

2019. szeptember 16.

Az egész világon egyedülálló, a Siauliai városától 12 km-re található Keresztek hegyén kb. 15 000 nagyobb és 40.000 kisebb kereszt található, a lécekből összetákoltaktól a művészi mestermunkákig. A hegy a hit, a szabadságvágy, és a megszállók elleni néma tiltakozás szimbóluma, a litván nemzeti identitás emlékműve. A Keresztek hegyére gyakran látogatnak el a litvánok esküvők, születések és házasságkötések alkalmával. Minden keresztnek megvan a maga története, mesélnek egyéni és tömegszerencsétlenségekről, katasztrófákról, emberi sikerekről és háborús áldozatokról.

cikk_4800_lithuania_682657_960_720.jpg

A Keresztek hegye nem más, mint egy 60 m hosszú, mindössze 10 méter magas domb. Valaha ősi szentély állt itt, ahová zarándokok hoztak magukkal kereszteket, de évszázadokkal később itt emlékeztek meg titokban az önkényuralom áldozatairól is. A pogány hit és a katolicizmus keveredését jelképezi ez a különös hely.

A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai állítólag már a 14. században állítottak fel itt kereszteket. A keresztek elhelyezésének hagyománya ebből az időszakból ered és valószínűleg a litvánoknak az idegen betolakodók elleni szembefordulásának az első jele volt. A középkorban a Keresztek hegye a litván katolicizmus számára békés ellenállást jelentett az elnyomás ellen. Már az 1831-es parasztlázadás áldozatainak hozzátartozói kereszteket helyeztek el itt, mivel a cári kormány nem engedélyezte, hogy a családok a halottaikat illő módon temessék el.

A 20. század elejére a Keresztek hegye széles körben ismert zarándokhellyé vált. Az első világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg elhanyagolták, a keresztek száma alig ötvenre csökkent. Az 1940-es szovjet megszállás után azonban ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a dombon.

cikk_4799_lithuania_682650_960_720.jpg

A szovjetek a kereszteket és a hegyet ellenséges és ártalmas jelképnek tekintették, ezért a fakereszteket összetörték és felgyújtották, a kőkereszteket lerombolták és eltemették. A litvánok a dombot néhány hét alatt mindig visszaépítették, a kereszteket pedig pótolták. Még a KGB is őrizte, mert kifejezetten káros szimbólumnak tekintették. Olykor egyszerűen a rendőrség lezárta az odavezető utat vagy egyszerűen elhíresztelték, hogy különböző járványok terjednek a környéken, így akarva az embereket távol tartani a hegytől.

Ma már a keresztek száma megszámolhatatlan, ugyanis a fából pompásan kifaragott, vagy fémből készült, helyenként 3 m magas keresztekre számtalan apró keresztet függesztettek fel.

Simigh Ágnes

 

 
 


Az egész világon egyedülálló, a Siauliai városától 12 km-re található Keresztek hegyén kb. 15 000 nagyobb és 40.000 kisebb kereszt található, a lécekből összetákoltaktól a művészi mestermunkákig. A hegy a hit, a szabadságvágy, és a megszállók elleni néma tiltakozás szimbóluma, a litván nemzeti identitás emlékműve. A Keresztek hegyére gyakran látogatnak el a litvánok esküvők, születések és házasságkötések alkalmával. Minden keresztnek megvan a maga története, mesélnek egyéni és tömegszerencsétlenségekről, katasztrófákról, emberi sikerekről és háborús áldozatokról.

 

A Keresztek hegye nem más, mint egy 60 m hosszú, mindössze 10 méter magas domb. Valaha ősi szentély állt itt, ahová zarándokok hoztak magukkal kereszteket, de évszázadokkal később itt emlékeztek meg titokban az önkényuralom áldozatairól is. A pogány hit és a katolicizmus keveredését jelképezi ez a különös hely.

A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai állítólag már a 14. században állítottak fel itt kereszteket. A keresztek elhelyezésének hagyománya ebből az időszakból ered és valószínűleg a litvánoknak az idegen betolakodók elleni szembefordulásának az első jele volt. A középkorban a Keresztek hegye a litván katolicizmus számára békés ellenállást jelentett az elnyomás ellen. Már az 1831-es parasztlázadás áldozatainak hozzátartozói kereszteket helyeztek el itt, mivel a cári kormány nem engedélyezte, hogy a családok a halottaikat illő módon temessék el.

A 20. század elejére a Keresztek hegye széles körben ismert zarándokhellyé vált. Az első világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg elhanyagolták, a keresztek száma alig ötvenre csökkent. Az 1940-es szovjet megszállás után azonban ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a dombon.

A szovjetek a kereszteket és a hegyet ellenséges és ártalmas jelképnek tekintették, ezért a fakereszteket összetörték és felgyújtották, a kőkereszteket lerombolták és eltemették. A litvánok a dombot néhány hét alatt mindig visszaépítették, a kereszteket pedig pótolták. Még a KGB is őrizte, mert kifejezetten káros szimbólumnak tekintették. Olykor egyszerűen a rendőrség lezárta az odavezető utat vagy egyszerűen elhíresztelték, hogy különböző járványok terjednek a környéken, így akarva az embereket távol tartani a hegytől.

Ma már a keresztek száma megszámolhatatlan, ugyanis a fából pompásan kifaragott, vagy fémből készült, helyenként 3 m magas keresztekre számtalan apró keresztet függesztettek fel.

Cikkek szűrése