A három Balti Állam középső tagja, Lettország csaknem pontosan kétharmad mai Magyarország területű, de a régió népsűrűségéhez igazodóan gyéren lakott, alig Budapest lakosságú. Ez a kétmilliós lakosság igen érdekes összetételű, hiszen picit több, mint a fele beszéli  csak anyanyelveként az egyedül hivatalos államnyelvet, a lettet, és messze a legtöbb (harminc százalék) az oroszok aránya itt, a képet pedig tovább színezi a lengyel, ukrán és belorusz kisebbség is. Az ősi, pogány porosz hagyományok már csak folklór-kuriózumként élnek (dievturi), de a kereszténység is három meghatározó irányzattal  (katolikusok, evangélikusok, ortodox oroszok) van markánsan jelen. Ezt a kis országot, mely a Balti-tengerre és annak a sekély Rigai-öblére támaszkodik több, mint háromezer tó és tizenkétezer kisebb-nagyobb folyó tarkítja, kiterjedt, mezőgazdasági művelésre alkalmas, lágyan hullámzó földjeit szintén egybefüggő, zárt mésrékelt övi erdők szaggatják meg. A hűvös óceáni klíma szolíd nyarakkal és enyhe telekkel, hol permetező, hol szakadó, hol pedig hektikusan változó intenzitású esővel áldja meg a vidéket. Történelme igen mozgalmas volt, hiszen szinte minden skandináv nép megpróbálta megvetni itt a lábát az évszázadok során, de a félelmetes hírű Német Lovagrend és a Kardtestvérek Rendje is uralta a vidéket, olykor pedig a tatárok is megpróbálták érdemben formálni az eseményeket. Az orosz történelem egyik legelső “nagy napja” is itt virradt fel, ugyanazon a tavaszon, mikor mi, magyarok a Batu-féle mongol-tatár invázióval vívtuk életre-halálra harcunkat, itt a Csúd-tavon a “jégmezők lovagjai”, Novgorod harcosai legyőzték a Nyugatról érkező hódítókat. Hogy aztán évszázadokkal később ők maguk térjenek ide viszza hódítóként, Sztálin elvtárs vezetésével. A Szovjetúnió felbomlása óta megcsendesedett ez a vidék, átrendeződtek nyugati irányba a gazdasági-politikai kapcsolatok, leginkább csak a turisták egyre nagyobb tömegben érkező hullámai csapnak zajt. De nem véletlen erősödik ez a trend, hiszen Riga, az ország fővárosa szemet gyönyörködtetően megújult. Erős kettőssége –a német-balti és az orosz karakter- máig rányomja a bélyegét a városképre, de e kettősség komoly érték, ezt a középkori gyökerű épületállományt színezi meg a “boldog békeidők” szecessziója a könnyed, játékosan futó franciás növényi indáival és a geometrikus osztrák-német  vonalaival. Ez a város, és a lett vidék nyugodt, kultúrált környezetével, tisztaságával, északi strandjaival, épített örökségével és konyhájával több napi tartalmas, maradandó élményekkel teli kikapcsolódást, európai életérzést ígér.

Lettország területe: 64 589 km²
Lettország fővárosa: Riga
Lettország államformája: köztársaság
Lettország lakossága: 1 953 000 fő
Időeltolódás: +1 óra
Pénznem: euró
Nyelv: lett
Népcsoport: 62,1% lett, 26,9% orosz, 2,2% ukrán, 2,2% lengyel, 3,3% fehérorosz, 1,2% litván
Vallás: 49% evangélikus, 28% ortodox, 20% római katolikus, 3% egyéb