Telefon: +36 1 354 3990

Email: info@1000ut.hu

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Franciaország
 
 
 

terület:547 030 km2
főváros: Párizs
államforma: elnöki köztársaság
lakosság: 66 628 000 fő (2016)
időzóna: UTC+1, UTC+2
éghajlat: Franciaországban az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közelsége miatt az időjárás változatosabb és időnként szeszélyesebb, mint az adott évszakban Magyarországon. Utazóinknak az ország nyugati részén alapvetően óceáni, északi és északkeleti felében kontinentális, a Földközi-tengerhez közel eső déli részeiben pedig mediterrán éghajlattal kell számolniuk.
A tenger vízhőmérséklete még viszonylag alacsony (18-20 fok), miközben a levegő felforrósodott (28-30 fok). 
pénznem: euró
nyelv: francia
népcsoport: 85% francia, 15% egyéb (észak-afrikai arab, berber, fekete–afrikai, ázsiai)
vallás: 64% római katolikus, 3% protestáns, 5% egyéb, 28% felekezeten kívüli
Franciaország tengeren túli megyéi: Gaudeloupe, Martinique, Francia Guvana, Réunion
Franciaország tengerentúli területei:         Francia Polinézia, Új Kaledonia, Saint Pierre és Miquelon, Mayotte, Wallis és Futune

 

 

Franciaország az Európai Unió tagjaként a magyar állampolgárok számára személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel való belépés lehetséges. Az ország a Schengeni Egyezmény tagja, így határellenőrzésre csak a Nagy-Brittaniával, Svájccal és Andorrával közös határon lehet számítani.

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

 

Utazás helyben

Autóval

Franciaország nagyon fejlett úthálózattal rendelkezik. Európában itt található a leghosszabb úthálózat, amely egyben az egyik legsűrűbb is behálózva az ország összes települését. Általában elmondható, ha a domborzati viszonyok azt megengedik, két szomszédos település között vezet jó minőségű burkolt út.

Az autópályák aránya is igen magas, Auvergne régió kivételével nagyon sűrű hálózatot alkotnak. Túlnyomó többségük magán kézben van és fizetősek. Az árak általában a megtett távolság függvényében változnak: az autópályára felhajtáskor egy jegyet kell húzni, amelyet lehajtáskor a fizető kapunál le kell adni, és ez alapján számolják ki az autópályadíjat. Ha a felhajtáskor kapott kártya elveszett (vagy, ha lejárt, azaz 3 napnál régebbi), a legtávolabbi felhajtótól számolják az útdíjat. Az árak európai viszonylatban elég magasak, de nagy különbségeket is mutathatnak.

Fizetni készpénzzel (elsősorban euróval, de egyes helyeken akár valutában is), csekkel vagy bankkártyával lehet. Ez utóbbi az ajánlott, mivel sokkal gyorsabb és kényelmesebb. Egyes helyeken (pl. Nice Cote D Azur ) környéke, a lyoni elkerülő földalatti szakasza, A432-es autópálya) azonban egységdíjat kell fizetni (függetlenül attól, hogy hol hajtottunk fel). Ilyen helyeken általában egy tölcsér alakú autómatába kell a megfelelő összeget (általában 1,5–2€) bedobni. Természetesen csak fémpénzben, ezért autópályára hajtás előtt érdemes meggyőződni, hogy rendelkezünk-e fémpénzzel.

Léteznek nem fizetős autópálya szakaszok is. Ezek Ile-de-France régióban, illetve az egyes nagyobb vidéki városok agglomerációjában találhatók, de a Rajna-menti, illetve az észak-franciaországi autópályák többsége is ilyen. A fizetős szakaszokat felhajtó előtt mindig a PÉAGE felirattal jelzik. Az utolsó nem fizetős lejárót a DERNIÈRE SORTIE AVANT PÉAGE felirat jelzi, ezt követően nem feltétlenül botlunk fizetőkapuba (station de péage), ez lehet, hogy több kilométerrel arrébb van vagy egységdíjas szakaszoknál nem is létezik.

Nagy forgalom esetén (nyári hétvégéken, csúcsidőszakban) fizetős szakaszok végénél, a fizetőkapuknál több kilométeres sorok alakulhatnak ki. Megoldás lehet egy korábbi lehajtón való lehajtás, ám így is számítani lehet torlódásokra, mivel akadnak mások is, akik így próbálnak hamarabb célhoz jutni. Különösen gyakran Lyon környékén szokásosak a hasonló torlódások az A6 és A7 autópályákon. Párizs tág környékén is általánosak a nagyon hosszú dugók, tehát átutazás esetén érdemes minél messzebb elkerülni a fővárost.

Az autópályákon amúgy nagyon fejlett információs rendszer van. Sűrűn találni kijelzőket, amelyek jelzik az aktuális forgalmi viszonyokat, illetve az esetleges veszélyekre is felhívják a figyelmet. Franciaország szinte minden részén (de főleg Bretag-ban, az Alpokban Provence régióban) heves viharok tudnak kialakulni, amelyek során a vezetés egyáltalán nem ajánlott. Esős, havas és csúszósz időben az autópályákon legfeljebb 110 km/h sebességgel lehet menni.

Az autópályákon kívül számos országos főút (route nationale) is található az országban, melyek mindegyike ingyenes. Sok közülük több szakaszon többsávos, akár autóút, sőt autópálya minőségű. Jelzésük egy N és az azt követő egy, kettő vagy három számjegy. Csomópontokban zöld színnel jelölik őket.

A leghíresebb és egyben a legforgalmasabb országút, az N7, amely Párizsból Lyonon és Aix-en-Provence on át megy Menton városáig. Bár lassabb, mint autópályán haladni, sokkal élvezetesebb lehet ezt az utat választani, amely számos érdekes településen megy keresztül, bár sokat el is kerül.

Az országos utak mellett léteznek megyei (départementale, Dxxx), illetve települési (Cxxx) utak is. Ezek általában szintén jól karban vannak tartva, de jóval kisebb forgalmúak, mint az országos utak. A megyei utak nagyjából a magyarországi elsőrendű főútak, a helyi utak a magyarországi mellékutakhoz hasonlíthatók az út szélességét tekintve.

Franciaországban számos körforgalom található. Itt mindig jól jelzik (a Magyarországon szokottól eltérően az út bal oldalán), hogy a kihajtó ágak hova vezetnek. Általabán a TOUTES DIRECTIONS (minden irány) irányt érdemes követni, ha a többi kiágazó nem felel meg. Érdemes odafigyelni, hogy kereszteződéseknél a korlátozó táblák általában (nem mindig) a szokásostól eltérően a bal oldalt találhatóak.

Vonattal

Franciaország kiválló vasúthálózattal rendelkezik, amelyen sok nagy sebességű vonat (TGV) közlekedik. A rendszer óriási hátránya azonban, hogy nagyon erősen Párizs centrikus, így bár a fővárosból Franciaország nagy része, Belgium és London is elérhető három órán belül, egyes vidéki városok között már rosszabb utazási időre lehet számítani.

A vonatokakat alapjában véve két részre lehet osztani, létezik a távolsági közlekedést lebonyolító Grandes Lignes (Fővonalak), illetve a regionális közlekedést végző TER (Transport Express Régional) hálózata.

Távolsági közlekedés

A Grandes Lignes vonalakon alapvetően két szolgáltatás, a nagysebességű TGV és az expressz vonatok (Corail) vehető igénybe. Az előbbire szükséges a helyfoglalás, a másikra legtöbbször csak ajánlott, ám sokszor érdemes a 1,5 €-s díjat befizetni, mivel főleg hétvégék környékén minden ülőhely elfogyhat.

A távolsági közlekedésben két időszakot különböztetnek meg, a normál időszakot (période normale) és a csúcsidőszakot (période de pointe). Az időszakok vonatonként eltérnek, és azt jelzik, hogy az adott napi indulásnál várhatóan mennyire lesznek telítve. A csúcsidőszakban közlekedő vonatokra a jegy ára mindig magasabb valamivel.

Az SNCF egy új, különleges szolgáltatása az iDTGV amely a fapados légitársaságok ellen veszi fel a harcot, és az ott szokásos foglalási rendszert alkalmazza, azaz minél előbbi a foglalás, annál nagyobb valószínűséggel lehet olcsó jegyet szerezni. A jegyárak 19 €-nál indulnak (minden vonatra 50 ilyen hely van), de közvetlen vonat indulás előtt a normál TGV-k áránál is több lehet az ára. Ezekre a vonatokra elsősorban az interneten lehet jegyet vásárolni, de egyes nagyobb pályaudvarokon is akad iDTGV jegyeket árusító hely. A vonaton amúgy kétfajta utazási mód, a csendes (idZen), illetve a hangos (idZap) zóna működik. A csendes zónában a mobiltelefonok használata, és a hangos beszéd tilos. A vonaton számos extraszolgáltatást biztosítanak külön díj ellenében.

Regionális vonatok

A regionális vonatok a TERhez tartoznak. A valóságban azonban minden egyes régió közlekedését külön TER egység végzi a vasúttársaságon belül. Ezeknek mind külön kedvezményes ajánlataik lehetnek. A legtöbb régióban Elzászban nincsenek időszakok) a távolsági vonatokhoz hasonlóan két időszakot különböztetünk meg, a csúcsidőt jelentő „fehér időszakot” (période blanc), illetve az azon kívüli „kék időszakot” (période bleu). Fehér időszakba esnek a péntek vagy vasárnap 15 és 20 óra között, valamint a hétfő 5 és 10 óra között induló járatok. Az ilyen vonatokon általában csak szerényebb kedvezményeket lehet igénybe venni, illetve nagyobb zsúfoltságra kell számítani. Különösen igaz ez a turisták által közkedvelt helyeken (tengerpartok, Alpok ahol sokszor állóhelyhez se lehet jutni.

Jegyek

Franciaországban a jegyvásárlás mikéntje nagyban eltér a Magyarországon szokottaktól. A távolsági járatoknál a jegyet meghatározott vonatra kell kérni, ha mégsem ezzel a vonattal utaznánk, annak indulása előtt bármikor ingyen lehet kérni a jegy kicserélését (kivéve egyes kedvezményes jegyfajták), vonat indulása után egy órával már csak a jegy árának 50 %-ért lehet a jegyet cserélni. Corail esetében, ha 2 hónapon belül egy másik vonattal utazunk, azt megtehetjük ugyanazzal a jeggyel helybiztosítás nélkül, vagy helybiztosítással, újabb 1,5 € kifizetésével. Azokon az állomásokon, ahol TGV is közlekedik, lehet találni olyan készülékeket (Échange minute TGV), amelyekkel rövid idő alatt cserélhetjük ki a lekésett TGV-re szóló jegyünket a következőre szólóra.

Jegy hagyományos módon való vétele nagyobb állomásokon hosszabb időt vehet igénybe, és csak normálárú jegyet lehet így kapni. Valamennyi állomáson, illetve a nagyobb bevásárlóközpontokban működnek olyan autómaták, amelyekkel az interneten is meghirdetett jegyeket is lehet kapni. Ezek azonban csak dombor nyomott bankkártyát fogadnak el fizetőeszközként. Minden állomáson található továbbá regionális autómata is, ahol az aktuális régió TER-jeire lehet jegyet kapni. Itt dombor nyomott bankkártyával és fémpénzzel lehet fizetni. Végül pedig létezik az internetes jegyvásárlás is a www. voyages-sncf.com oldalon. 

Útjaink Franciaország

Utazás szűrő:Rendezés: