Telefon: +36 1 354 3990

Email: info@1000ut.hu

Iroda: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.

Franciaország
 
 
 

Franciaország ma Európa nyugati felére rátelepedő, hatalmas, hatszög alakú ország. Tengertől-tengerig érve megkerülhetetlen, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. Itt díszlenek Európa legmagasabb, hófödte alpesi csúcsai (Mont Blanc 4807 m), melyek között földrészünk legmagasabb színvonalú, több száz kilométeres, egymással összeköttetésben lévő síterepei épültek ki. Lotharingia hegyeitől az óceánig az a Párizsi-félmedence terpeszkedik el, amely lágyan hullámzó alföldi formáival a hátán hordja Reims világhírű pezsgő kultúráját, Párizst, vagyis magát a fővárost, illetve a Loire és a Cher folyók völgyének megannyi vadregényes és pompázatos kastélyát. Ebben az országban ostromolják telente a partokat az Atlanti-óceán óriás hullámai, impozáns, több méteres apály-dagály jelenség teszi különlegessé a nagyvárosokat (St. Malo és az árapály erőműve), az apró kis halász kikötőket (Honfleur) vagy az óceán parti nagyvilági fürdőhelyeket (Dieppe). A neolitikum óta ezeket a partokat őrzik a hallgatag és titokzatos breton menhírek ezrei. De meleg kontrasztént ott a napfényben és levendula illatban fürdő Provence, aprólékosan tagolt tájakkal, festői középkort idéző várkastélyaival (Tarascon, Avignon, Les-Baux-de Provence), arisztokratikus hangulatú városaival (Aix), nagyvonalú, máig az egykori birodalom eleganciáját sugárzú római műemlékeivel (Pont du Gard, Nimes). Ezernyi íz, szín és fény országa ez: csak sajtból több, mint 300 félét készítenek a sós-zamatos, nehéz Roquefort-tól a habkönnyű normann brie-ig, a rusztikus korzikai kecske és birka sajtoktól a kifinomult fondue sajtokig. Persze mindehhez van finoman illeszkedő “nagy bor” is, meg ezen túl is vagy ezer féle. A chef-eket előrébb rangsorolják, mint a tábornokokat, a szombat esti vacsorához a legszebb fej káposzta vagy legjobb szelet marha hús kiválasztása még mindig előrébb való, mint bármilyen szellemes megoldás a munkahelyen, vagy a világpolitika egy-egy rezdülése. Itt alkottak az impresszionisták, itt éltek a hugenották, ez a nép, ez a nyelv uralta az európai diplomáciát és kultúrát évszázadokon át, de Louis de Funes és Belmondo országa is ez, meg André Citroené és a Napkirályé (XIV. Lajos), Zinedine Zidane-é (foci) és Abalo-é (kézilabda) is. És persze a miénk is lehet. Csak el kell ide látogatni... 


Korzika

Alig egyharmad dunántúlnyi területű ez a sziget, mely közel háromezer méterig emelkedő hegyóriásaival szinte égbe szökken a három tenger (Tirrén, Ligur, Földközi) határvidékén. Nevezik líraian az “Alpok tengerbe szakadt leányának”, de becézik a “szépség szigetének” is. Szenvedélyes hely ez, melynek tavaszi illatát már vagy negyven kilométerről szembe sodorja a szél az érkező komphajókkal. Szenvedélyes, mert szélsőséges. Szélsőségesen gyönyörű, szegény és gazdag egyszerre. A tintakék tengerből egy minden ízében élő, dús és változatos vegetációval rendelkező mérgzöld szigetként emelkedik ki Korzika, ahol a dinamikus szintkülönbségek élesen rajzolják meg a növények övezeteinek határait: a meleg, mediterrán pálmaerdők és bugenvillia ligetektől kezdve, a macchia bozótosoktól a lágyan hullámzó mediterrán paratölgy erdőkig, majd a zárt tömbben terpeszkedő mérsékelt övi lombhullató zónáig (szelídgesztenye erdők), a hatalmas fenyvesekig és még azokon is túl a törpefenyő és sziklahavas zónáig. Hatalmas kincse és látnivalója a szigetnek ez a pazar növényzet tömege, mely ezernyi kézműves méz, lekvár, likőr, pálinka és liszt alapanyaga. Itt őshonosak azok a muflonok is, melyek közül több tucat példánnyal a mi Mátránkat telepítették be a két világháború között, ezekben a fenyvesekben és gesztenyésekben szaladgálnak szabadon azok a jellegzetes, félvad disznók, amelyekből az utolérhetetlen házi kolbászok, pástétomok és szalámik tömege készül, és melyekhez a több száz féle helyi, házi sajt bármelyikének elfogyasztása egyedülálló rusztikus gasztronómiai élményt nyújt. Francia is meg nem is ez a sziget: ugyan hivatalosan Franciaország része, de az autóinak más a rendszáma mint a kontinensen, és a francia központi, állami gondolkodásra egyáltalán nem jellemzően részleges autonómiával rendelkezik, melyet hosszan tartó, kőkemény ellenállással és merényletek sorozatával szó szerint kiharcolt a helyi függetlenségi mozgalom (FLNC). Nyelve jellegzetes, valahol az olasz és provanszáli között lehet félúton, inkább az olaszhoz közelebb, de erős dialektussal. Népe kevert mióta a hódítani érkező római légiók a hatodik, sikertelen hadjáratuk után a számukra elérhető parti népességet kiirtották és kicserélték romanizált lakosságra, de a hegyek népe máig őrzi ősi génállományát és erős identitását. Más a szem, a haj és a bőr színe, és másképpen is látják a világot a part menti pápai, pisai, majd genovai, aragón és manapság francia városok forgatagában, mint messze, fenn a hegyekben. Még a sziget egyik nagy szülöttének, Bonaparte Napóleonnak a megítélése is szélsőségesen különbözik. Kicsiny sziget ez, de stratégiai pozícióban: ezért hánykolódott évszázadokon át más és más hódítók hatalmának kénye-kedve szerint. A legkitartóbb, Genova építette a legtöbbet a szigeten: máig áll 67 késő román, kora gót katonai őrtornya körben a sziget partjain, meseszép román stílusú kőhídjaik ívelik át a vadregényes folyókat és európai szemmel szinte hihetetlen méretű citadellái uralják a legendás városaikat (Bonifacio, Calvi, Bastia, Porto-Vecchio). De ugyanezekben a völgyekben fut Gustave Eiffel vasútja is, és ugyanitt, ezeket a partokat szegélyezik azok a hófehér homokos strandok, valószínűtlenül kék vizükkel, melyekhez hasonlót legközelebb csak a Seychelles-szigeteken láthat a turista. A sziget évszázadokon át elnyomott és szegény volt, gyér népessége ma óriási előny: Európa talán egyetlen, utolsó olyan európai infrastruktúrával és turisztikai szolgáltató bázissal, közbiztonsággal, tisztasággal és rendezettséggel megáldott területe, ahol nem kell egymást taposnunk a turista áradattal. A “lakatlan vadregényesség” máig jellemzi ezt a páratlan szépségű és egyedülállú múlttal, növényzettel és épített környezettel rendelkező szigetet.

Franciaország az Európai Unió tagjaként a magyar állampolgárok számára személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel való belépés lehetséges. Az ország a Schengeni Egyezmény tagja, így határellenőrzésre csak a Nagy-Brittaniával, Svájccal és Andorrával közös határon lehet számítani.

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

 

Utazás helyben

Autóval
Franciaország nagyon fejlett úthálózattal rendelkezik. Európában itt található a leghosszabb úthálózat, amely egyben az egyik legsűrűbb is behálózva az ország összes települését. Általában elmondható, ha a domborzati viszonyok azt megengedik, két szomszédos település között vezet jó minőségű burkolt út.
Az autópályák aránya is igen magas, Auvergne régió kivételével nagyon sűrű hálózatot alkotnak. Túlnyomó többségük magán kézben van és fizetősek. Az árak általában a megtett távolság függvényében változnak: az autópályára felhajtáskor egy jegyet kell húzni, amelyet lehajtáskor a fizető kapunál le kell adni, és ez alapján számolják ki az autópályadíjat. Ha a felhajtáskor kapott kártya elveszett (vagy, ha lejárt, azaz 3 napnál régebbi), a legtávolabbi felhajtótól számolják az útdíjat. Az árak európai viszonylatban elég magasak, de nagy különbségeket is mutathatnak.
Fizetni készpénzzel (elsősorban euróval, de egyes helyeken akár valutában is), csekkel vagy bankkártyával lehet. Ez utóbbi az ajánlott, mivel sokkal gyorsabb és kényelmesebb. Egyes helyeken (pl. Nice Cote D Azur ) környéke, a lyoni elkerülő földalatti szakasza, A432-es autópálya) azonban egységdíjat kell fizetni (függetlenül attól, hogy hol hajtottunk fel). Ilyen helyeken általában egy tölcsér alakú autómatába kell a megfelelő összeget (általában 1,5–2€) bedobni. Természetesen csak fémpénzben, ezért autópályára hajtás előtt érdemes meggyőződni, hogy rendelkezünk-e fémpénzzel.
Léteznek nem fizetős autópálya szakaszok is. Ezek Ile-de-France régióban, illetve az egyes nagyobb vidéki városok agglomerációjában találhatók, de a Rajna-menti, illetve az észak-franciaországi autópályák többsége is ilyen. A fizetős szakaszokat felhajtó előtt mindig a PÉAGE felirattal jelzik. Az utolsó nem fizetős lejárót a DERNIÈRE SORTIE AVANT PÉAGE felirat jelzi, ezt követően nem feltétlenül botlunk fizetőkapuba (station de péage), ez lehet, hogy több kilométerrel arrébb van vagy egységdíjas szakaszoknál nem is létezik.
Nagy forgalom esetén (nyári hétvégéken, csúcsidőszakban) fizetős szakaszok végénél, a fizetőkapuknál több kilométeres sorok alakulhatnak ki. Megoldás lehet egy korábbi lehajtón való lehajtás, ám így is számítani lehet torlódásokra, mivel akadnak mások is, akik így próbálnak hamarabb célhoz jutni. Különösen gyakran Lyon környékén szokásosak a hasonló torlódások az A6 és A7 autópályákon. Párizs tág környékén is általánosak a nagyon hosszú dugók, tehát átutazás esetén érdemes minél messzebb elkerülni a fővárost.
Az autópályákon amúgy nagyon fejlett információs rendszer van. Sűrűn találni kijelzőket, amelyek jelzik az aktuális forgalmi viszonyokat, illetve az esetleges veszélyekre is felhívják a figyelmet. Franciaország szinte minden részén (de főleg Bretag-ban, az Alpokban Provence régióban) heves viharok tudnak kialakulni, amelyek során a vezetés egyáltalán nem ajánlott. Esős, havas és csúszósz időben az autópályákon legfeljebb 110 km/h sebességgel lehet menni.
Az autópályákon kívül számos országos főút (route nationale) is található az országban, melyek mindegyike ingyenes. Sok közülük több szakaszon többsávos, akár autóút, sőt autópálya minőségű. Jelzésük egy N és az azt követő egy, kettő vagy három számjegy. Csomópontokban zöld színnel jelölik őket.
A leghíresebb és egyben a legforgalmasabb országút, az N7, amely Párizsból Lyonon és Aix-en-Provence on át megy Menton városáig. Bár lassabb, mint autópályán haladni, sokkal élvezetesebb lehet ezt az utat választani, amely számos érdekes településen megy keresztül, bár sokat el is kerül.
Az országos utak mellett léteznek megyei (départementale, Dxxx), illetve települési (Cxxx) utak is. Ezek általában szintén jól karban vannak tartva, de jóval kisebb forgalmúak, mint az országos utak. A megyei utak nagyjából a magyarországi elsőrendű főútak, a helyi utak a magyarországi mellékutakhoz hasonlíthatók az út szélességét tekintve.
Franciaországban számos körforgalom található. Itt mindig jól jelzik (a Magyarországon szokottól eltérően az út bal oldalán), hogy a kihajtó ágak hova vezetnek. Általabán a TOUTES DIRECTIONS (minden irány) irányt érdemes követni, ha a többi kiágazó nem felel meg. Érdemes odafigyelni, hogy kereszteződéseknél a korlátozó táblák általában (nem mindig) a szokásostól eltérően a bal oldalt találhatóak.

Vonattal
Franciaország kiválló vasúthálózattal rendelkezik, amelyen sok nagy sebességű vonat (TGV) közlekedik. A rendszer óriási hátránya azonban, hogy nagyon erősen Párizs centrikus, így bár a fővárosból Franciaország nagy része, Belgium és London is elérhető három órán belül, egyes vidéki városok között már rosszabb utazási időre lehet számítani.
A vonatokakat alapjában véve két részre lehet osztani, létezik a távolsági közlekedést lebonyolító Grandes Lignes (Fővonalak), illetve a regionális közlekedést végző TER (Transport Express Régional) hálózata.

Távolsági közlekedés
A Grandes Lignes vonalakon alapvetően két szolgáltatás, a nagysebességű TGV és az expressz vonatok (Corail) vehető igénybe. Az előbbire szükséges a helyfoglalás, a másikra legtöbbször csak ajánlott, ám sokszor érdemes a 1,5 €-s díjat befizetni, mivel főleg hétvégék környékén minden ülőhely elfogyhat.
A távolsági közlekedésben két időszakot különböztetnek meg, a normál időszakot (période normale) és a csúcsidőszakot (période de pointe). Az időszakok vonatonként eltérnek, és azt jelzik, hogy az adott napi indulásnál várhatóan mennyire lesznek telítve. A csúcsidőszakban közlekedő vonatokra a jegy ára mindig magasabb valamivel.
Az SNCF egy új, különleges szolgáltatása az iDTGV amely a fapados légitársaságok ellen veszi fel a harcot, és az ott szokásos foglalási rendszert alkalmazza, azaz minél előbbi a foglalás, annál nagyobb valószínűséggel lehet olcsó jegyet szerezni. A jegyárak 19 €-nál indulnak (minden vonatra 50 ilyen hely van), de közvetlen vonat indulás előtt a normál TGV-k áránál is több lehet az ára. Ezekre a vonatokra elsősorban az interneten lehet jegyet vásárolni, de egyes nagyobb pályaudvarokon is akad iDTGV jegyeket árusító hely. A vonaton amúgy kétfajta utazási mód, a csendes (idZen), illetve a hangos (idZap) zóna működik. A csendes zónában a mobiltelefonok használata, és a hangos beszéd tilos. A vonaton számos extraszolgáltatást biztosítanak külön díj ellenében.

Regionális vonatok
A regionális vonatok a TERhez tartoznak. A valóságban azonban minden egyes régió közlekedését külön TER egység végzi a vasúttársaságon belül. Ezeknek mind külön kedvezményes ajánlataik lehetnek. A legtöbb régióban Elzászban nincsenek időszakok) a távolsági vonatokhoz hasonlóan két időszakot különböztetünk meg, a csúcsidőt jelentő „fehér időszakot” (période blanc), illetve az azon kívüli „kék időszakot” (période bleu). Fehér időszakba esnek a péntek vagy vasárnap 15 és 20 óra között, valamint a hétfő 5 és 10 óra között induló járatok. Az ilyen vonatokon általában csak szerényebb kedvezményeket lehet igénybe venni, illetve nagyobb zsúfoltságra kell számítani. Különösen igaz ez a turisták által közkedvelt helyeken (tengerpartok, Alpok ahol sokszor állóhelyhez se lehet jutni.

Jegyek
Franciaországban a jegyvásárlás mikéntje nagyban eltér a Magyarországon szokottaktól. A távolsági járatoknál a jegyet meghatározott vonatra kell kérni, ha mégsem ezzel a vonattal utaznánk, annak indulása előtt bármikor ingyen lehet kérni a jegy kicserélését (kivéve egyes kedvezményes jegyfajták), vonat indulása után egy órával már csak a jegy árának 50 %-ért lehet a jegyet cserélni. Corail esetében, ha 2 hónapon belül egy másik vonattal utazunk, azt megtehetjük ugyanazzal a jeggyel helybiztosítás nélkül, vagy helybiztosítással, újabb 1,5 € kifizetésével. Azokon az állomásokon, ahol TGV is közlekedik, lehet találni olyan készülékeket (Échange minute TGV), amelyekkel rövid idő alatt cserélhetjük ki a lekésett TGV-re szóló jegyünket a következőre szólóra.
Jegy hagyományos módon való vétele nagyobb állomásokon hosszabb időt vehet igénybe, és csak normálárú jegyet lehet így kapni. Valamennyi állomáson, illetve a nagyobb bevásárlóközpontokban működnek olyan autómaták, amelyekkel az interneten is meghirdetett jegyeket is lehet kapni. Ezek azonban csak dombor nyomott bankkártyát fogadnak el fizetőeszközként. Minden állomáson található továbbá regionális autómata is, ahol az aktuális régió TER-jeire lehet jegyet kapni. Itt dombor nyomott bankkártyával és fémpénzzel lehet fizetni. Végül pedig létezik az internetes jegyvásárlás is a www. voyages-sncf.com oldalon. 

Éghajlat 
Franciaországban az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közelsége miatt az időjárás változatosabb és időnként szeszélyesebb, mint az adott évszakban Magyarországon. Utazóinknak az ország nyugati részén alapvetően óceáni, északi és északkeleti felében kontinentális, a Földközi-tengerhez közel eső déli részeiben pedig mediterrán éghajlattal kell számolniuk.
A tenger vízhőmérséklete még viszonylag alacsony (18-20 fok), miközben a levegő felforrósodott (28-30 fok). 

 

Franciaország területe: 547 030 km2
Franciaország fővárosa: Párizs
Franciaország államformája: elnöki köztársaság
Franciaország lakossága: 66 628 000 fő (2016)
Időzóna: UTC+1, UTC+2
Pénznem: euró
Nyelv: francia
Népcsoport: 85% francia, 15% egyéb (észak-afrikai arab, berber, fekete–afrikai, ázsiai)
Vallás: 64% római katolikus, 3% protestáns, 5% egyéb, 28% felekezeten kívüli
Franciaország tengeren túli megyéi: Gaudeloupe, Martinique, Francia Guvana, Réunion
Franciaország tengerentúli területei: Francia Polinézia, Új Kaledonia, Saint Pierre és Miquelon, Mayotte, Wallis és Futune 

Útjaink Franciaország

Utazás szűrő:Rendezés:

10 nap / 7 éj
2019.02.20. - 03.01.

385.000 Ft/főtől

8 nap / 7 éj
2019.06.12. - 06.19.
Összesen 2 időpontban

285.000 Ft/főtől