2017-es katalógus letöltés

A katalógus letölthető itt.

Csoportos utazás




Szállás ajánlatunk


Туристическая
компания
«1000 Дорог»

Ведущий туроператор по Венгрии

Spitzbergák - A jégvilág

Az északi szélesség 78° felett elterülő Spitzbergák bolygónk legészakibb, állandóan lakott, speciálisan szervezett expedíciók nélkül is megközelíthető területe. A szigetvilág az „Arktisz kutatásának kapuja”.

Utazás: Menetrendszerinti repülőjárattal Oslo-ba, majd onnan Longyearbyen-be
Helyszíni közlekedés: motoros- illetve kutya szánon
Szállás: vwndégházakban, 2 ágyas szobákban
Ellátás: Reggeli és 1 alkalommal expedíciós ebéd

Az északi szélesség 78° felett elterülő Spitzbergák (Svalbard) bolygónk legészakibb, állandóan lakott, speciálisan szervezett expedíciók nélkül is megközelíthető területe. A szigetvilág az „Arktisz kutatásának kapuja” - hiszen innen indult majd minden híres sarkvidéki felfedező életpályája, felfedezőútja – és változatlanul így van ez ma is.  Elég csak Nils Adolf Erik Nordenskiöld (1832 - 1901), Fridjof Nansen (1861 – 1930), vagy Roald Amundsen (1872-1928) neveit megemlítenünk. Ide jutott el 1910-ben Cholnoky Jenő (1870-1950), a magyar földrajz tudomány egyik legnagyobb alakja, hogy 4 évnyi előkészület után megjelentesse A Jégvilág című nagyszerű munkáját. Utazásunk ezen „magyar nyelvű jég enciklopédia” segítségével járja be a Spitzbergák hófehér sarki vadonját.

Elérkezett az idő, hogy elinduljon velünk az Északi sarkvidék végtelennek tűnő jég- és hómezőin.

Kényelmes, fűtött szállásunkról indulva – minden napot felfedezőként élhetünk meg az éjféli nap szikrázó fényénél – Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék birodalmában.

1. nap: Oslo a norvég felfedezők városa

Találkozás a Liszt Ferenc repülőtéren, elrepülés Oslo-ba Megérkezés a norvég fővárosba. Utazás a reptéri gyorsvasúttal belvárosi szállodánkba (…ahol a Fram Expedíció lezárulása után Fridjof Nansen és legénysége is megpihent!). Bejelentkezés után városnézés a belvárosban.

Éj Oslo-ban

 

2. nap: Svalbard – Spitzbergák, A Jégvilág

Reggeli a szállodában, majd utazás helyi busszal a Bygdoy-sziget három felfedező múzeumához.  Látogatás a Viking Hajómúzeumban: Ismerkedés a viking felfedezések korával. Séta a Kon-Tiki Múzeumban: Ismerkedés Thor Heyerdal életművével, fontosabb expedícióival. A világhírű Fram Múzeum közös megtekintése, rövid pihenővel a különböző tárlatok megtekintése között – és könyv mustra / vásárlás lehetőséggel. Ismerkedés az Északi- és Déli pólus meghódításában is kulcsszerepet játszó kutatóhajó történetével, Fridjof Nansen és Roald Amundsen életével. Felkészülés  a 61.000 km2 területű jeges szigetvilág általános természetföldrajzából dr. Cholnoky Jenő A Jégvilág c. és a Spitzbergák földrajzi képe c munkái alapján. Az előttünk álló napok programjának áttekintése. Elrepülés Longyearbyen-be. Megérkezés a Svalbard-ra az esti órákban. Rövid transzfer a szállásunkra, az éjféli nap fényeinél.

Éj Longyearbyen-ben

3. nap: Longyearbyen 78° 15’

Reggeli után utazás kisbusszal a Sysselmann (norvég kormányzó) hivatalához, majd a Global Seed Vault (nemzetközi vetőmag génbank) épületeihez. (Fotózás kívülről).

Az acél jegesmedve szobor fotózása a nyári, ideiglenes kikötőnél, majd elköszönés sofőrünktől a Svalbard Múzeumnál. (Programunkat innen gyalog folytatjuk.)

A múzeum rendkívül gazdag anyagának megtekintése, rövid heverészéssel az óriás ablakú olvasóterem fókabőr párnáin – térkép és könyv-vásárlási lehetőséggel. Látogatás az UNIS (Sarkvidéki Egyetem) épületszárnyaiban, helyi kísérő irányításával. Rövid szabadidő és ebéd lehetőség a város főutcáján. Látogatás a Spitsbergen Airship Múzeumban – az innen az Északi sarkra induló expedíciók anyagának megismerése. (Nils Adolf Erik Nordenskiöld 1858/1861/1864. évi Spitzbergák expedíciói; Fridjof Nansen utazásai a Spitzbergákon;  Roald Amundsen és Umberto Nobile tartózkodásai a Spitzbergákon; A Norge 1926. évi repülése a Spitzbergákról – az Északi sarkon át Alaszkába.) Séta Földünk legészakibb városának középületeinél, fotózással a világ legészakabbi postájánál, iskolájánál, tornaterménél, foci pályájánál, orvosi rendelőjénél, művelődési központjánál és üzleteinél. Bevásárlás – majd az időjárástól és erőnlétünktől függően – visszatérés a szálláshelyünkre.

Éj Longyearbyen-ben

4. nap: A hó- és jégmezők világa

Figyelem! A jégbarlang túrát klausztrofóbiás résztvevőknek nem ajánlják!

Reggeli a szállodában. Ruházatunk, felszereléseink összeállítása, majd helyi vezetőin irányításával hótalpas séta aLarsbreen-re (Lars gleccser), a Nordenskjöld vonulat oldalában.   Erőnktől függően feljutás a 850 m magasságúTrollsteinen-re (Manó szikla).

A lélegzetelállító körpanorámák fényképezése, rácsodálkozás a „porcukorral fedett” megannyi hegycsúcs és jégmezők világára.

Forró expedíciós ebéd, meleg italokkal.

A lefelé vezető séta során aláereszkedés a gleccserek belső jégbirodalmába. A helyenként „négykézláb mászós” jégbarlangtúra során testközeli, abszolút direkt megismerkedés az eljegesedés és a glaciális felszínformák világával.

Késő délutáni visszaérkezés a szálláshelyünkre.

Éj Longyearbyen-ben

 

5. nap: Az Arktisz orosz felfedezői

1./ Egész napos szabadprogram Longyearbyen-ben.

vagy

2./ Egész napos fakultatív motoros-szán kirándulás Barentsburgba, az orosz bányavárosba. (Részvételi díj: 3.300,-NOK/fő.)

Figyelem! A motoros szánokat vezető résztvevőknek érvényes gépjárművezető engedéllyel kell rendelkezniük, ezt maguknál kell tartaniuk.

Reggeli után rövid utazás a szánközpontba. Ruházatunk, felszereléseink összeállítása. (Az öltözetet és felszereléseket helyi kísérőink biztosítják.) A 9 órás, 130 km hosszúságú motoros szántúra útvonalának, körülményeinek ismertetése.

9:00 Indulás Barentsburgba, az 500 lakosú orosz bányavárosba. Útközben ismertető a legfontosabb orosz Arktisz expedíciókról: Styepan Oszipovics Makarov admirális munkássága és az SS Yermak jégtörő 1899. évi útja a Spitzbergák északi vizein; Az Orosz Birodalmi Haditengerészet jégtörői – a Taymir és Vaygacs jégtörők utazásai; Eduard Gustav von Toll 1900-1901. évi északi sarki expedíciója; Georgij Jakovlevics Sedov expedíciója a Novaja Zemlján; Borisz Andrejevics Vilkickij 1913. évi felfedező útja a Szevernaja Zemlján.

Megérkezés után ebéd, majd séta a városban helyi orosz vezetőnk segítségével. Látogatás az Orosz Konzulátus épületénél, majd az Ivana Sztarosztina utca (főutca) fontosabb épületeinél, nyitvatartástól függően a Pomor (Prémvadász) Múzeumben.

Ismertető az utóbbi 10 év orosz Északi-sark expedícióiról.

Esti visszaérkezés szálláshelyünkre.

Éj Longyearbyen-ben

 

6. nap: Eszkimó módon élni…

Reggeli után rövid utazás a kennelekhez. Ruházatunk, felszereléseink összeállítása. (Az öltözetet és felszereléseket helyi kísérőink biztosítják.) A 4 órás, kutyaszán túra útvonalának, körülményeinek ismertetése.

1 órás ismertető a szánhúzó kutyákról és kutyaszán tudnivalókról.

09:00 – 13:00 szántúra a hómezőkön. Ismerkedés az eszkimó életmód alapjaival (Nansen és Amundsen is az eszkimók között készültek fel emberfeletti vállalkozásaikra) – a jég és hómezők néma világának gyakorlati megtapasztalása.

Délutáni szabadprogram és pihenő

Éj Longyearbyen-ben

 

7. nap: Motoros szánnal a keleti partvidékre; A jegesmedvék birodalmában

1./ Egész napos szabadprogram Longyearbyen-ben.

vagy

2./ Egész napos fakultatív motoros-szán kirándulás a Keleti-partvidékre, szerencsés esetben jegesmedve fotózással. (Részvételi díj: 3.600,-NOK/fő.)

Figyelem! A motoros szánokat vezető résztvevőknek érvényes gépjárművezető engedéllyel kell rendelkezniük, ezt maguknál kell tartaniuk.

Reggeli után rövid utazás a szánközpontba. Ruházatunk, felszereléseink összeállítása. (Az öltözetet és felszereléseket helyi kísérőink biztosítják.) A 10 órás, 180 km hosszúságú motoros szántúra útvonalának, körülményeinek ismertetése.

 

A keleti partok vizeit nem melegíti az Észak-atlanti áramlat, így ott vastagabbra hízik a jég. A partvonal a jegesmedvék birodalma. Az egész napos utazás során fotószünetek és rövid pihenők a legszebb pontokon, kutatással a fehér óriásmedvék után. Ismerkedés az 18721874. évi osztrák–magyar északi sarki expedíció, valamint a Ferenc József-föld felfedezésének történetével. A Zichy-föld szigeteinek bemutatása.  Expedíciós ebéd 13:00 óra körül. A Svalbard élővilágának áttekintése. Visszaúton fényképszünetek a legszebb panoráma pontokon. Visszatérés a szállásra – majd közös búcsúvacsora. Rövid éjszakai pihenés, az éjféli nap derengő fényénél.

 

Alternatív, kevéssé megterhelő program lehetőség:

1./ 6-7 órás hajózás a Bore gleccser nyelvéhez, fóka megfigyeléssel, barbecue vacsorával a fedélzeten.

2./ Rövidebb, 8 órás motoros szán utazás a Tempelfjordenhez, Hilmar Nois prémvadász néhai házához.

Éj Longyearbyen mellett

 

8. nap: Hazautazás

Korai reggeli elrepülés Oslo-ba. Átszállással megérkezés a Liszt Ferenc repülőtérre délutáni órákban.

 

Az út idegenvezetője: Gőgös Norbert

Gőgös Norbert, geográfus, utazásszervező, a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának titkára.
Az ELTE TFK-n szerzett diplomájának szakpárja: történelem.
Csoportos körutazásainak elsődleges célterülete Közép- és Belső-Ázsia, Észak-Amerika, valamint a Kárpát-medence.
Publikációs témakörei többek között - a törökségi népek és sztyeppei íjfeszítő birodalmak múltja; a nomád kultúrák néprajza; Észak-Amerika és a sarkkörök     természeti földrajza, élővilága; a magyar földrajzi felfedezések és kutatóutak kultúrtörténete.
Hobbija a munkája és a természetjárás – a Görgényi-havasoktól - Alaszkáig és az Altájig.
Kedvenc városai: A Selyemút nagyvárosai Isztambultól – Szamarkandig.
Kedvenc szállodája: a mongol sztyeppék jurtái.
Kedvenc itala: A jó szívvel adott székely üdvözlőpálinka.
Három kislány boldog édesapja.

gogos_norbert_mh1_01.JPG

 

További Hasonló utazásainkat ide kattintva találja!

2017. április 15 - 22.

Részvételi díj 1 főre:
22.560,-NOK (902.400,-Ft)

Részvételi díj: 668 700,-Ft

 

Repülőjegy illetékkel együtt: kb. 190.000,-Ft

Betegség-, baleset-, poggyászbiztosítás: ajánlott

Útlemondási biztosítás: kötelező

Egyágyas felár: 179.000 Ft

Fakultatív kirándulások:

- Egész napos motoros szán kirándulás Barentsburg-ba: 3.300 NOK/fő

- Egész napos motoros szán kirándulás a Keleti-partra: 3.600 NOK

- Fakultatív 6-7 órás hajózás a Bore gleccser nyelvéhez: 1.850 NOK

 

Árfolyam: 1 NOK = 40 HUF-ig garantált

 

 

Figyelem! Longyearbyen-ben meglepően jó élelmiszer választékú szupermarket működik, sőt néhány étterem is található. (Az élelmiszer árak alacsonyabbak, mint Norvégiában!)

Hőmérséklet és öltözet: Az Észak-atlanti áramlásnak köszönhetően a hőmérséklet 20°C-val magasabb az ezen a szélességen (78°É) vártnál. Az áprilisi éjféli napban (egész napos világosság) a hőmérséklet -15 és -5°C között váltakozik. Öltözködési tanácsokat lásd a Svalbard általános információk mellékletben.

Magyar szakvezetés Budapesttől – Budapestig.

SVALBARD (SPITZBERGÁK) FEHÉR VÁNDORAI

2012. októberében a világsajtó kiemelten kezelt klimatológiai témája az Északi sarkkör (Arctic) jegének soha nem látott nyári zsugorodása és ezzel együtt a jegesmedvék életterének esetleges megszűnése volt. Egyes prognózisok már az északi jégpáncél teljes eltűnését vetítik előre, 3-4 évtizeden belül és fokozatosan gyorsuló ütemben... Írásunk bolygónk legnagyobb szárazföldi ragadozóinak nyomát követi Svalbard-on (Spitzbergák), bemutatva az eurázsiai Barents szub-populáció sajátosságait.

Isbjørn jellemzése

Földünk jegesmedve állományát 20.000 – 25.000 egyedre becsülik. (Minden kutató egyetért abban, hogy ez egy nehezen meghatározható, igen jelentős hibaszázalékot tartalmazó adat). A Norwegian Polar Institute kutatói 20 szub-populációt (alpopuláció) különböztetnek meg az Arktisz területén, amiből 30% él Eurázsia északi végein. Isbjørn (jégmedve norvégul) néven azt a megközelítőleg 3.000 példányt illethetjük, akik „részben norvég fennhatóság alatt élve” a Barents szub-populációhoz tartoznak. A Barents tenger jéggel fedett vizeinek- és egyben a szub-populáció elterjedésének határait a Spitzbergák – Ferenc József-föld – Novaja Zemlja szigetvilágai alkotják. Az Északi-sarkvidék élővilága a ciklikusan változó déli jégperemek mentén koncentrálódik (Arctic ring of life) – ezen az életgyűrűn jutnak át egyes medvék a nyugaton lévő Grönlandi- illetve a keletre elhelyezkedő Kara-tengeri szub-populációk területeire.

Svalbard jegesmedvéinek megfigyelésére, megóvására az elmúlt 2 évtizedben jelentős erőfeszítéseket tett – és tesz Norvégia kormánya: 1990-óta 1.100 egyedet jelöltek meg. (!). Jelenleg is több mint 100 anyamedve visel műholdkövetéses rádió nyakörvet (!), rendszeres a különböző életkorú egyedek befogása, megismételt orvosi vizsgálatok elvégzése érdekében.

A megfigyelések adataiból egyértelműen kiderül, hogy az óriási fehér vándorok igazi nomádokként róják a Barents-tenger jégmezőit. A barnamedvéktől eltérően, egyáltalán nem rendelkeznek saját territóriummal. Napi 50-70 km távolságot sétálnak táplálék után kutatva, nem ritkán évi 5.000 km vándorutat megtéve (!) Svalbardról rendszeresen átjárnak a Ferenc József-földre és vissza, de vannak olyan egyedek is, akik többször megtették a „Novaja Zemlja oda – vissza útvonalat”. Megnyúlt testük, fejformájuk, hosszabb nyakuk, úszásra szakosodott lábaik, vízhatlan bundázatuk – mind, mind a vízi élethez történő tökéletes alkalmazkodás eredményei. 9.7 km/ óra sebességgel úsznak hosszútávon, nem ritkán 250-300 km napi teljesítményeket megtéve. (!) Így Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozói (a Spitzbergákon élő hímek átlagos tömege 480 – 520 kg, a legnagyobb lemért példány 850 kg volt) valójában tengeri életet élnek. A víz alatt úszó medvék 2 perces búvárkodásra merülnek csak alá – vadászati módszereik következtében, nem töltenek hosszú időt a mélyben.

Találkozás

„Medvével találkozni, nagy szerencse – nem találkozni vele, még nagyobb…” mondják ma is sokszor Székelyföldön. Nem volt más a vélekedés Longyearbyen-ben, a Spitzbergák fővárosában sem, egészen az egy évtizeddel ezelőtt történt teljes szemléletváltásig. Veszélyei ellenére (vagy éppen azért) ma a világ minden tájáról érkező látogatók egyik legféltettebb vágya, hogy megpillanthassák, esetleg le is filmezhessék az Arktisz csúcsragadozóit.

„Longyearbyen-be érve nincs olyan külföldi, aki 5 percen belül ne kérdezne rá a medvékre” mondja Emelie Vatvik a városban élő turisztikai szakemberek egyike. „Indokolt is a kíváncsiság, hiszen az utca végén már az ő világuk kezdődik. Ha a birtokukra lépünk, a maximális biztonságra kell törekednünk. Nem lehet elégszer kihangsúlyozni, mennyire fontos a felkészülés és óvatosság” teszi hozzá.

Svalbard 1-1 felnőtt medvéjének évi kalóriaszükséglete 60-80 db gyűrűs- és szakállas fóka elfogyasztásával fedezhető. Ez egy állandó szám, amin csak nagyon lassan változtathat a kiválasztódás. A medvék nyáron koplalnak (sokszor hónapokig nem jutnak élelemhez), így állandóan éhesek. Bármennyire is ismerjük a méretben hasonló, rokon, Kodiak medvék (amerikai barnamedvék) természetét, viselkedését – itt azonnal felejtsük el az eddig tanultakat. Kezdésként két szabályt kell megjegyeznünk: 1./ Fegyveres kíséret nélkül soha ne hagyjuk el Longyearbyen városát, 2./ Mindenben kövessük fegyveres kísérőink utasításait.

A jegesmedve – ember találkozás során, soha nem tudni, mi fog történni. A megpillantott ragadozó szemérmesen elhúzódhat – vagy egyenesen csoportunkra támadhat. A Norwegian Polar Institute statisztikái szerint évi 3-5 medvét kell kilőni önvédelemből, emberekre támadás következtében. Szinte minden évben történnek halálos támadások. Az elkövető medvék fiatal egyedek, sérült idős példányok, vagy bocsaikat védelmező anyák. A jegesmedve támadása soha nem blöff (a rokon Kodiak medvék ember elleni támadásainak 90%-a csak erődemonstráció, s elfordulnak az embertől 1-2 m-re – legalábbis ezt írják a szakkönyvek és kiadványok…)

A megpillantott medvéről ne vegyük le a szemünket, amíg biztos távolra nem kerülünk tőle. Ahol medve nyomok láthatók (partvonalak, gleccserek előtere, átjárók) fokozottan figyeljünk, hiszen rendszeresen használt csapáson járhatunk. A vadonban való táborozásnak külön szabályai vannak. A fegyveres őrök elektromos jelződrótokkal kell, hogy körbekerítsék a tábort (ez törvényileg előírt, kötelező procedúra). A medvéknek rendkívül jó a szaglása (1 m mély hó alól is kiszagolják a rejtőzködő gyűrűs fókát, illetve 100 km távolságból is képesek követni a nőstények nyomát a párzási időszak alatt) így külön szabály az, hogy olyan ruhában ne tartózkodjunk – olyan sátorban ne tartózkodjunk – amelyben korábban főztünk. Bontott élelmiszert az éjszakai táborban sohasem szabad tárolni. Alapszabály, hogy éjszaka a füstbombával kiegészített elektromos vezetékek mellett, szánhúzó kutyák és kísérő személyzet is őrizze a tábort.

„Jegesmedvét látni, fényképezni - sokak számára az emberi élet egyik legkülönlegesebb mozzanata, eseménye” magyarázza E. Vatvik. „Vannak akik többször is visszatérnek és belátták, nem tudják - nem szükséges megmagyarázni, miért.”

Mára a kutatók feltérképezték a szigetek legfontosabb medve zónáit (a nőstények fialási területeit). A N.P.I. adatai alapján a legjelentősebb medve populáció a Károly király földön (Kong Karl’s Land), Hopen,- Edgeøya és Nordaustlandet szigetein található. A piciny Kongsøya szigete valószínűleg bolygónk legsűrűbben belakott jegesmedve övezete: 12 db fialó nőstényt számoltak össze 1 km2-nyi területű hómező alatt.

Globális felmelegedés vs. a Megállapodás védelme

A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait számos különböző tematika irányában követik, mérik a kutatók. Néhány kutatási terület:

  • A felmelegedés okozta új paraziták és baktériumok hatása

  • A felmelegedés okozta rövidebb táplálkozási időszak következményei

  • A rövidebb táplálkozási időszak okozta méret és állomány csökkenés

  • A felmelegedés okozta izoláltság hatásai (a jégpáncél zsugorodásával csökken az átjárási lehetőség Grönland és a Kara-tenger irányába)

Svalbard csúcsragadozóinak szervezete indikátorként jelzi a környezetszennyezési mutatókat is (a medvék testében koncentrálódik minden méreg). A mért adatok és előrejelzések évről - évre riasztóbbak. A jegesmedvék világa a végóráit éli.

Az Arktisz államai (Norvégia, Dánia /Grönland/, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok 1973-ban írták alá a jegesmedvék védelméről szólóThe International Agreement for the Conservation of Polar Bears and Their Habitat törvényt. A norvég környezetvédelemben csak the Agreement / „A Megállapodás”- ként emlegetett törvény kitér a medvék hagyományos kultúrák (eszkimók) általi,- és sport vadászati szabályozására is. A Spitzbergákon nem élnek inuit őslakosok (eszkimók) – így Norvégia, egyetlen országként, teljes vadászati tilalmat vezetett be. A több évtizedes hatékony védelemnek köszönhetően (Norvégiában már 1927 óta léteztek jegesmedve vadászati szabályok) a jeges szigetek fehér vándorainak száma jelentősen emelkedett – sőt az utolsó 5 évben sem csökkent.

Svalbard kormányzója a Sysselmann, ugyanúgy, mint Norvégia kormánya, „hadat üzentek” a globális gazdasági-, és környezeti folyamatoknak: Norvégia már beadta kérelmét a 61.000 km2 területű szigetvilág UNESCO Világörökségi védelmére, s több mint egy évtizede „Földünk egyik legjobban óvott vadonja”-ként pozícionálja és kezeli és Svalbardot.

Az alig 1.500 lakosú Longyearbyen meglepő színvonalú és felszereltségű múzeumában (Svalbard Museum) már ma is meglepően magas a látogatók száma: 15.000 eladott belépő/év. Mindannyian ugyanazért érkeznek ide, bolygónk legészakibb, menetrendszerinti közlekedéssel is megközelíthető pontjára – hogy talán megpillanthatják a hatalmas fehér medvét.

Svalbard fehér vándorai egy globális küzdelem főszereplőivé váltak. Globális felmelegedés versus „a Megállapodás” kereteire épülő természetvédelmi intézkedések az Arktiszon. Az elkövetkező emberöltő klimatikai folyamatainak indikátorai, természetfilmjeinek dokumentarista sztárjai. Egyre többen úgy látják, sorsuk az emberiség sorsa.

* * *

Szöveg: Gőgös Norbert

Forrás: Norwegian Polar Institute: Polar Bears in Svalbard - 2005

 


 

Spitzbergák / Svalbard, Európa legnagyobb vadonja

Az északi szélesség 74°- 81° között elterülő szigetvilág a Nordkapp (Európa legészakibb, közúton megközelíthető pontja) és az Északi-sark (Földrajzi Északi-sark) „félútján fekszik”, mindkettőtől megközelítőleg 1000 – 1000 km távolságra. A Norvégia fennhatósága alá tartozó szigetvilág területe 62.050 km2 (Svájc méretének a másfélszerese), nemzetközileg használt nevét – Spitzbergen – a Jeges-tengerből kicsúcsosodó hegyeiről kapta. A szigetek norvég neve – Svalbard – a múlt század elején jelent meg a köztudatban, s végérvényesen csak 1925 óta tartozik az anyaországhoz, hiszen azóta tartózkodik állandó norvég kormányzó (a Sysselmannen) a tartományi fővárosban, Longyearbyenben. A szigetek felületének 60%-át fedik gleccserek, s a rendkívül tagolt partvonalakat kristálytiszta vizű fjordok övezik, minden irányból. Longyearbyenbe az Isfjorden fjord vizén (jégpáncélján…) lehet bejutni, s aki elér ide, elmondhatja, hogy járt a fények igazi fővárosában, hiszen az április 20 – augusztus 23. időszakban a napkorong egy pillanatra sem bukik a horizont alá. „Az érem sötét oldala”, az október 26 – tól február 15-ig tartó, fogcsikorgató sarki éj is tartogat egy csodát az ekkor idelátogató kevesek számára: az északi fény (aurora borealis) ekkor tart rendszeres néma vetítést a nyílt égbolt végtelen multiplexén.

A tartományi főváros szélső házai mögött már Európa messze legnagyobb vadonja kezdődik: A hét nemzeti park, hat vadrezervátum és tizenöt madárrezervátum együttes területe meghaladja a 40.000 km2-t. Svalbard napjainkra bolygónk legszigorúbban védett arktikus természetvédelmi paradicsomává vált. A norvég kormány 2007. évi 5161. referenciájú előterjesztése alapján a teljes szigetvilág az UNESCO világörökségi védelem várományosa. (!)

 

Jegesmedve birodalomban

A Spitzbergák minden lakosára jut minimum 1 db jegesmedve. Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozójának állományát 20.000 – 25.000 egyedre becsülik, amiből 30% él Eurázsia északi végein. Isbjørn (jégmedve norvégul) néven azt a megközelítőleg 3.000 példányt illethetjük, akik „norvég, vagy részben norvég fennhatóság alatt élnek”. A Barents tenger jéggel fedett vizeinek- és egyben az isbjørn szub-populáció elterjedésének határait a Spitzbergák – Ferenc József-föld – Novaja Zemlja szigetvilágai alkotják. Magyarul: Svalbard jegesmedvéi rendszeresen átjárnak a Ferenc József-földre és vissza, de vannak olyan egyedek is, akik többször megteszik a Novaja Zemlja „retúr útvonalat” is. A szigetek fehér óriásainak megfigyelésére, megóvására Norvégia kormánya az elmúlt 2 évtizedben igen jelentős erőfeszítéseket tett – és tesz: 1990-óta 1.100 egyedet jelöltek meg. (!). Jelenleg is több mint 100 anyamedve visel műholdkövetéses rádió nyakörvet (!), rendszeres a különböző életkorú egyedek befogása, a szabályos időközönként megismételt orvosi vizsgálatok elvégzése érdekében. A kitüntetett figyelem motivációiból ezúttal két aspektust említsünk meg:

1./ Turisztikai: A fehér óriások jelenléte az egyik legfontosabb vonzerő a luxushajó járatok üzemeltetői és a szárazföldi utasokat számára egyaránt. Longyearbyen egyre inkább bővülő turisztikai szolgáltatásai jelentős mértékig a féltonnás, fehér óriásokra épülnek.

2./ Természetvédelmi: Az egyre aggasztóbb felmelegedés ellenére is (2012 nyarán 10%-kal több jég olvadt el az Arktiszon, mint valaha. Változatlan ütemű olvadás esetén, egyes prognózisok szerint 2020-ra, vagyis 8 éven belül /!/ nyáron el fog tűnni az északi tengerek jégtakarója – ami a kipusztulásba sodorja a jegesmedvéket) Norvégia kormánya így üzen hadat a globális gazdasági-, és környezeti folyamatoknak. A medvék megóvása nemzeti üggyé és küldetéssé vált: Egyre több norvég úgy látja, a medvék sorsa – saját jövőjük is. Az Arktisz államai (Norvégia, Dánia /Grönland/, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok) közül Norvégia - egyetlen országként - teljes vadászati tilalmat vezetett be a medvékre.

A Spitzbergák magyar kutatója

Az Arktisz kutatás úttörői között szerepel egy magyar tudós, Cholnoky Jenő (1870 – 1970) neve is. Cholnoky 1910. nyarán látogatott el a Spitzbergákra (103 évvel ezelőtt!), s az itt végzett kutatásokról részletes beszámolót készített a Földrajzi Közlemények számára. A látottak annyira lenyűgözték az ekkor már országosan ismert földrajz tudóst, hogy egy népszerű tudományos könyv megírásába kezdett, egy afféle „sarkvidéki enciklopédia” megszerkesztésébe. 4 év alatt készült el A jégvilág. A sark-kutatások története c. munkája, aminek kiegészített és átdolgozott kiadását 1929-ben is kiadták (az Északi- és Déli-pólus felfedezése után). A könyv Magyarország elsőszámú sarkkutató kézikönyvévé vált, számos ábrával, fotóval és leírással a Spitzbergákról.

Szöveg: Gőgös Norbert

 


 

Spitzbergák – az Arktisz kapuja

Földünk eme, legészakibb, menetrendszerinti járatokkal elérhető pontja, az elmúlt 10 évben az európai közbeszéd részévé vált, sőt felkerült a legegzotikusabb turisztikai célpontok listájára is. Hogyan lehetséges - minek köszönhető ez? Rövidke írásunk a válaszokat kutatja, kutya- és motoros szánon utazva a jegesmedvék birodalmában – Svalbardon.

Longyearbyen - A jégvilág kulturális központja

Grönland és Kanada egyes részein (és az alaszkai kiadványokban – de csakis ott…) él néhány ember ennél északabbra is. A „Spitzbergák fővárosa” Longyearbyen azonban az egyetlen valódi város, napi közlekedési összeköttetéssel a világ más részei felé. Az északi szélesség 78° -án létrehozott kulturális sziget rendkívül fejlett infrastruktúrával (Földünk egyik legfejlettebb infrastruktúrájával!) rendelkezik. Minden lakosra több internet csatlakozás, műholdas és kábel tv, illetve telefonvonal jut. A sziget 2.800 lakosából itt él kb. 2.300 fő, így ide építettek minden üzletet és szupermarketet. Működnek itt óvodák, általános iskola, középiskola, sőt egyetem is. (!) A városnak kórháza, sportcentruma, fedett uszodája, könyvtára, kulturális központja, mozija és több múzeuma is van (!) A város hetilapja a Svalbardposten. Rendszeres városi buszjárat közlekedik, s magas a gépkocsik aránya is. A város „megyei hivatalai” TromsØ-ben találhatók.

„Itt minden a Spitzbergák-áramlatnak köszönhető” magyarázza Emelie Vatvik, az egyik legnagyobb beutaztató iroda munkatársa. „Ez a Golf-áramlat északra tévedt ága… olyan éghajlatot teremtve a szigetek nyugati oldalán, ami valójában nem is lehetséges... Az Északi-sarkkör felett 12° messzeségben máshol a húsbavágó örök fagy uralkodik.” teszi hozzá. Valóban, Longyearbyen kikötője az év nagy részében megközelíthető – ellentétben minden más hasonló szélességen fekvő tengerparti területtel.

A megdöbbentően fejlett infrastruktúra két legszembeötlőbb példája az egyetem (UNIS – University Centre in Svalbard) és a növény génbank (Svalbard Global Seed Vault) működtetése.

Az 1993-ban létrehozott UNIS a nemzetközi sarkkutatás in situ projektjeit szolgálja: A campus küszöbén kilépő diákok és kutatók azonnal az arktikus vadonban találják magukat. 2006-ban fejezték be a Svalbard Science Park építkezéseit, ahol ma 350 egyetemista tanulhat. A képzés angol nyelven zajlik, a hallgatók 50% norvég és 50% nemzetközi diák (25 országból)

A Svalbard Global Seed Vault növényi mag génbankot egy felhagyott bánya tárlóinak mélyén építették. „A minden génbankok anyjaként” létrehozott intézmény 2008-ban nyitotta meg hűvös kapuit, a Föld kevésbé biztonságos helyein üzemeltetett génállomány intézményei számára. Bolygónk legbiztonságosabb növényi génbankjában már most 200.000.000 db magot őriznek. Ez az emberiség élelmezésére felhasználható növények mintáinak 35%-át fedi. Itt raktározzák civilizációnk 2.000 stratégiai fontosságú élelmiszer növényének genetikai készleteit – minden jövőbeni természeti- és társadalmi katasztrófára felkészülve. (Ebben a növényi Noé bárkájában őrzik többek között a legízletesebb 32 féle ír krumpli „genetikai receptjét” is.)

Az éjféli nap vonzása

Az utóbbi 10 évben megindult a tehetős déli látogatók áradata. (itt délinek számítanak a brit, skandináv vagy kanadai látogatók is.)

Március-április-május során érkeznek a legtöbben, hiszen Világos Tél van, vagyis a porcukor hótakaró mellett, a légköri viszonyokból adódóan szinte megállás nélkül süt a szikrázó nap. Ekkor érhető el a hátország, ekkor lehet hosszabb szántúrákat szervezni. A hőmérséklet ritkán csökken -10ºC alá, s az éjféli nap szinte fáradhatatlanná erősíti a turistákat.

Egy rövid beszélgetés Kjserti Ellen Noras-sal, a Svalbard Tourism fiatal munkatársával sokat segít az ide érkező utazók motivációinak feltérképezésében: „Vannak azok, akik már 5-6 alkalommal vettek részt safarikon, valahol Kelet- vagy Dél-Afrikában. Ezek során már annyi tucat oroszlánt láttak, úgy érzik megérett az idő, hogy végre megpillantsák a ragadozók igazi királyát is…” magyarázza. „A legtöbben Skandináviából jönnek. Kíváncsiak Földünk legnagyobb jeges vadonjára, de arra is milyen lehetett országaik északi határvidéke, az ember megérkezése előtt. Félik az Arktisz könnyeit… Tudják, hogy elolvadóban van ez a természeti csoda, s minden egyes vízcsepp a természet segítségkérése is egyben.” folytatja.

A „tehetős déli látogatók áradata” természetesen nem a spanyolországi vagy balatoni turisztikai statisztikák számait jelenti. A magán vendéglátók férőhelyei mellett 2012-ben 7 hotel működött, 700 ágy férőhellyel. (A hotelek között van 4**** kategóriájú is, de a legegyszerűbb hotelek is skandináv színvonalúak – vagyis nagyon jók.) Figyelembe véve, hogy az északi szélesség 78º-án a világon sehol másutt nincs szálloda, vagy akár kiadó szoba sem – ez a férőhelyszám igen jelentős. Keresleti piac lévén, főidényben a szállodák mindig foglaltak. A nyári látogatók döntő többsége óceánjáró hajókon érkezik – ők Longyearbyen boltjainak, kocsmáinak, éttermeinek és múzeumainak forgalmát növelik, de éjszakára visszavonulnak a fedélzet luxusába.

A „sarkkutatás mekkája”

Az UNIS – University Centre in Svalbard új központjának 2006. évi megnyitása egy évszázados kutatómunka szimbolikus betetőzése is volt egyben. A Spitzbergák áramlatnak köszönhető megközelíthetősége révén, a szigetvilág 100 éven át „alaptáborként”, „kapuként” szolgált, majd minden, az Arktiszra és az Északi-sarkra induló expedíció számára. Külön szakirodalom öleli fel a „svalbardi” sarkkutató vállalkozások hosszú történetét. Innen indult többek között Fridjof Nansen (1861 – 1930) pályafutása, Richard E. Byrd (1888-1957) világhírű repülőútja, Roald Amundsen (1872 – 1928) Norge expedíciója és Umberto Nobile (1885 – 1978) több léghajós felfedezőútja is.

Oslo és TromsØ mellett mára Longyearbyen múzeumai is világszínvonalú kiállítási anyaggal szolgálnak, minden a sarkkutatásokkal kapcsolatos témák iránt érdeklődő látogató számára. Az UNIS a legmagasabb szintű kutatási – oktatási intézmények egyike, szakembereit minden nemzetközi projekt meghatározó tagjai közt ott találjuk.

Szöveg: Gőgös Norbert

ÁLTALÁNOS ÖLTÖZKÖDÉSI TANÁCSOK

 

Az utasok által hozandó ruházat kutyaszán, motorosszán és gyalogos túrákhoz

Gyapjú alá-öltözet

Meleg gyapjú vagy thermo kabát

Vékony és vastag gyapjú vagy szintetikus zokni

Szélvédő dzseki

Szélvédő nadrág, meleg sínadrág

Meleg nadrág

Vékony és vastag kesztyű

Meleg, fülre húzható sapka és símaszk

Napszemüveg

Kanadai típusú bakancs

 

A helyi partner biztosítja

Thermo öltözet

Motoros szán bakancs

Motoros szán kesztyű

Motoros szán maszk

Védő sisak

Védő szemüveg

 

Általános tanácsok

1. A zokni viselésénél egy vékonyabb, hosszú szárú alsó – és egy vastagabb felső zokni közös használata javasolt!

2. A kanadai típusú bakancs a 2 zokni viselése következtében inkább kicsit nagyobb legyen. Nem szükséges drága, márkás bakancs megvásárlása. A lényeg, hogy a meleg bakancs gumírozott fejű legyen.

3. Kesztyű viselésénél egy vékonyabb, ötujjas alsó – és egy vastagabb felső kesztyű közös használata javasolt!

4. A napszemüveg mellett testápoló és szőlőzsír (ajakír) hozatala is javasolt!

5. Símaszk vásárlásakor elegendő az olcsóbb, 2-3.000,-Ft-os modellek kiválasztása.

6. Ne felejtsék el magukkal hozni és maguknál tartani jogosítványaikat!

 

FIGYELEM! A Spitzbergákon minden szánprogram esetén a helyi partner biztosítja a teljes külső védőöltözetet! Az alábbi tanácsok a rövidebb, Longyearbyen-ben tett séták, szabadidő alatt viselt öltözetre vonatkoznak.

A megfelelő téli öltözet kiválasztásánál természetesen nem mindegy, hogy az ember milyen szabadtéri tevékenységet végez, milyen fizikai igénybevételnek néz elébe.

Az áprilisi utazáson a résztvevők döntő mértékig motoros- illetve kutyaszánon utaznak, folyamatos, hosszabb gyaloglás 1 napon történik.

Fontos, hogy ruházatunk több rétegből álljon, és az mindig a szituációnak megfelelően variálható legyen.

Vizsgáljuk meg a különböző rétegeket belülről kifelé haladva:

- Első a megfelelő aláöltözet. Legfontosabb tulajdonságai, hogy nagyon jól szellőzik, gyorsan szárad, elvezeti az izzadságot, kényelmes (nyúlik), és természetesen minél melegebb.

Ezeket a funkciókat akkor látja el legjobban, ha testhezálló, de nem túl szűk méretet választunk. Manapság már elég nagy választékban kaphatók, de sarkvidéki körülmények közé mind közül talán az RP OUTDOOR UNDER HEAVY kollekciója a legideálisabb.

Ez egy extra meleg, POLARTEC® 100 alapanyagú thermo aláöltözet. Férfi és női hosszú nadrág, illetve két féle pulóver (cipzáros és környakas) közül választhatunk.

- Második a thermo, azaz hőszigetelő réteg. A sarkvidéki hidegben természetesen kiemelt szerepe van ezeknek a ruhadaraboknak. Verhetetlen hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek a pehelytöltésű dzsekik és overálok, de ezeket csak a valóban rendkívüli hidegben érdemes használni. A külső (csapadék) és a belső (izzadság) nedvességre egyaránt nagyon kényesek, nedvesség hatására drámai mértékben romlanak termodinamikai tulajdonságaik. Mindezek ellenére -30 °C körül már szinte csak ezeket érdemes használni, mert csak a pehely nyújt megfelelő hőérzetet, főleg, ha nem végez aktív testmozgást az ember. A jó minőségű pehelyruházat hátránya a rendkívül magas ár. A termo ruhák közül nagyon jól beválnak még a POLARTEC® anyagú dzsekik, melyek nem olyan melegek, mint a pehely, viszont nedvesen is megtartják előnyös tulajdonságaikat. Különböző vastagságú polár anyagok léteznek, melyek közül a sarkvidékre csakis a legmelegebb (300 g/m² körüli) anyagminőség jöhet szóba. A polár ruházat inkább intenzív testmozgáshoz, túrázáshoz előnyös, amikor kevésbé fontos a hőszigetelés, viszont előtérbe kerül a jó szellőzés és páraáteresztés. Extrém hidegben indokolt lehet több réteg polár egyidejű viselése, mivel csak így nyújt megfelelő hőszigetelést. Hazai kínálatban talán legmelegebb polár dzsekiket az RP Outdoor gyártja. Ezek 300 g/m² tömegű, eredeti, amerikai POLARTEC® Bipolar anyagból készülnek két különböző fazonban: a CLASSIC BIPOLAR és BERGEN BIPOLAR dzsekik.

- Harmadik – és egyben a legkülső ruházati elem a protektív, azaz védő réteg. Ennek feladata, hogy a két alsó réteget megvédje a nedvességtől és széltől, ugyanakkor ne gátolja a belső pára (izzadság) eltávozását. Ebből következik, hogy fontos szerepe főleg szeles, illetve csapadékos körülmények között van. Ma már a korszerű technikai ruhadarabok nagyon vékonyak és

könnyűek, feladatukat így is tökéletesen ellátják. Legismertebb és legjobb ilyen agyag a meglehetősen drága GORE-TEX®, de számos kiváló, ugyanakkor megfizethető alternatíva is elterjedt.

Természetesen nem szükséges mindig mindhárom réteget viselnünk, és gyakran találkozhatunk olyan ruhadarabokkal, melyek több ruházati elem tulajdonságait is ötvözik, de egy sarkvidéki utazás esetében – tekintettel a szélsőséges körülményekre – mindenképpen ajánlott a teljes ruházati rendszer összeállítása.

Kulcsfontosságú továbbá a megfelelő lábbeli, zokni, kamásli (lábszárvédő) kesztyű és sapka.

Az RP Outdoor kínálatában sarkvidéki körülményekhez leginkább megfelelő sapka a RANDO POLARTEC®. 300-as Bipolar anyaga 3 rétegben fedi a homlokot, így hőszigetelése egy szőrmekucsmáéval vetekszik. Ugyanakkor, könnyű, kényelmes, jól szellőzik és gyorsan szárad.

A kamásli egy egyszerű, de igen hasznos kiegészítője a havas terepen való túrázásnak. Az RP Outdoor többféle változatban és méretben készít ilyen lábszárvédőket. Sarkvidékre természetesen csak a hosszú, térdig érő típusokat érdemes magunkkal vinni.

Ajánlott

- lábbelik: Timberland, Fur FSN Winter 80180 (Thermolite); Hanwag téli modelljei

- zoknik: Bridgedale Summit, Lorpen TEPA Extreme Protection, stb…

- kesztyűk: The North Face Triclimate, Vaude Courtes, stb…

Ajánlott (fakultatív) pehelytöltésű dzsekik: The North Face, Helly Hansen, Columbia


Utazás Szentpétervárra Utazás Moszkvába Utazás Üzbegisztánba Utazás Azerbajdzsánba Utazás Grúziába Utazás Mongoliába Utazás Örményországba Utazás Iránba Utazás Peruba Utazás Vietnámba Utazás Kambodzsába Utazás Sri Lankára Utazás Argentínába Utazás Madagaszkárba

Oroszország utazás, utazás Oroszország, Orosz utazások, Orosz utazási iroda, Orosz vízum, Orosz vízum ára, utazás Szentpétervár, Szentpétervár utazás, Szentpétervár szállás, utazás Moszkva, Moszkva utazás, Moszkva szállás, Moszkva vízum, utazás Üzbegisztán, Üzbegisztán utazás, Üzbegisztán, Grúzia, Grúzia utazás, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán utazás, Mongólia utazás, Irán utazás, Alaszka utazás, Peru utazás, Vietnám utazás, Kambodzsa utazás, Sri Lanka utazás, Madagaszkár utazás.
1000 Út Utazási Iroda: Utazások világszerte