2017-es katalógus letöltés

A katalógus letölthető itt.

Csoportos utazás




Szállás ajánlatunk


Туристическая
компания
«1000 Дорог»

Ведущий туроператор по Венгрии

Antarktiszi kalandok

Ez az expedíció tökéletes lehetőséget kínál a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget felfedezésére.

1. nap: Érkezés Argentínába, Ushuaia városba. A behajózást megelőzően érdemes megismerkedni a várossal, amely több, mint 63.000 fős lélekszámával a világ legdélebbi nagyvárosa, Tűzföld tartomány székhelye. A település az utóbbi években nőtte ki magát. A város felett magasodó hatalmas hegyek látványa lenyűgöző. Javaslunk egy kirándulást a közeli Tierra del Fuego nemzeti parkba, mely a világ legdélebbi nemzeti parkja. A területén érdemes egy utazást tenni a „Világ Vége” vasúton; egy kis időutazás a régi gőzmozdony vontatta kocsikon.

2. nap: Hajóra szállás a késő délutáni órákban. Utunkat a Beagle csatornán hajózva kezdjük meg, melynek partján fekszik Ushuaia városa. A csatorna kb. 240 km hosszú és legkeskenyebb pontján 5 km széles, és a Tűzföld szigetei között folyik keresztül.

3-4. nap: Áthajózás a Drake-átjárón. A Drake-átjáró Dél-Amerika legdélebbi pontja, a Horn-fok és az Antarktisz legészakibb pontja közötti átjárót jelöli. Az átjáró köti össze az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal. Az átjáró a 16. századi angol kalóz és felfedező, Sir Francis Drake után kapta a nevét, aki a Magellán-szoroson keresztül próbálta megkerülni Dél-Amerikát, de megmaradt hajóit egy vihar mélyen délre sodorta 1578. szeptemberében és aki a nagy nyílt víztömeg láttán megsejtette a két óceán közötti átjáró létezését. Fél évszázaddal Drake útja előtt egy spanyol felfedező, Francisco de Hoces éppen a Magellán-szorosba akart behajózni, amikor egy vihar szintén délre sodorta és a feljegyzések szerint elérték a "föld végét", vagyis burkoltan utalt egy lehetséges átjáróra. Ezért a spanyol irodalomban és Latin-Amerikában általában a Mar de Hoces névvel utalnak az átjáróra. Az átjárón első alkalommal a holland Eendracht nevű hajó kelt át 1616-ban, amelynek kapitánya a szintén holland Willem Schouten volt és aki szülővárosa után (Hoorn) elnevezte a Horn-fokot.
Az átjárón való hajózás körülményei előre nem jósolhatók meg, várhatóan a tenger erősen hullámzik, de szerencsés esetben akár sima utunk is lehet. Az első napokban ismerkedés az útitársainkkal és a biztonsági szabályokkal.

 

 

cape-horn-2-www.jumpingaroundtheworld.com-krassi-hristova.jpg

 

5-9. nap: Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget. 1588-ban a holland Dirck Gerritsz, vagy 1603-ban a spanyol Gabriel de Castilla utazta először körbe a Déli-Shetland-szigeteket. Mindketten valószínűleg a Drake-szorostól délre, a Déli-Shetland-szigetek területén haladtak. 1818-ban Juan Pedro de Aguirre engedélyt kapott a Buenos Airesi hatóságoktól, hogy egy olyan társaságot alapítson, melynek legfőbb célja fókavadászatok szervezése „néhány, a Déli-sark környékén lévő lakatlan szigeten”. 1819-ben William Smith a chilei Valparaiso felé útközben letért az eredetileg meghatározott útvonaltól. A Horn-foktól délre haladt, miközben megpillantotta a Livingston legészakibb pontját, a Vilmos-csúcsot. Smith visszatért a György király-szigethez, és bejelentette Nagy-Britannia területi igényét. Ez a Livingston-sziget lett az első a 60. déli szélességi fokon túl felfedezett sziget. A Valparaisóba küldött amerikai ügynök, Jeremy Robinson tájékoztatta az amerikai külügyminisztert Smith felfedezéséről. Azt tanácsolta a külügyminiszterek, hogy a kormány küldjön a területre hajókat, hogy felfedezhessék azokat a szigeteket, ahol „feltárulnának a gazdagság, a hatalom és a boldogság új forrásai, ezáltal a tiszta tudomány javára válna.” A szigetek felfedezése mind az amerikai, mind a brit fókavadászok képzeletét megmozgatta. Rövidesen az Új-Dél-Britannia nevet használták, de ezt hamarosan megváltoztatták a Déli-Shetland-szigetek névre. Az elnevezés a Skócia északi partjainál fekvő Shetland-szigetekre utal. Jelenleg nemzetközileg is ez az elfogadott elnevezése a szigeteknek. A XIX. század folyamán és a 20. század elején a szigeteken fókákra és bálnákra vadásztak, de csak 1944-ben kapott állandó lakosságot, mikor egy tudományos mérőállomást helyeztek itt el. Az ausztrál nyár alatt nagyon népszerű turista célpont.
Ahogy közelítünk az úti célunk felé, akkor értjük meg, hogy ez a terület hosszú időn keresztül miért kerülte el a felfedezők figyelmét. Minden alkalommal, mikor felkeressük a Déli-sarkvidéket, valami új és váratlan dologgal szembesülünk. Ezáltal az Ön utazása is egyszeri és megismételhetetlen lesz, különleges, egyedi élmény. Minden nap kirándulásokat teszünk meg a part menti öblökbe, csatornákba és a szárazföldre. Pingvintelepeket, bálnákat és fókákat figyelünk meg. Erre különösen alkalmas az Orne kikötő, ahol egy hegygerincről egy pingvinkolónia mindennapjaiba tekinthetünk be. Az időjárás függvényében két lehetőség közül lehet választani: kirándulás a hegyekbe vagy a kavicsos tengerparton csendben üldögélve megfigyelhetjük a pingvinfiókák esetlen csetlését-botlását. A bátrabbak az Antarktisz öböl jeges vizében is megmártózhatnak! Az Antarktisz békés csendjében felcsendülő hangok mélyen bevésődnek az emlékezetbe - a pingvinek civakodásának hangjai vagy a jégfalról leváló és vízbe csobbanó jégtömb zaja. A hajózás során az expedíciós személyzet előadásokat tart, és szórakoztatja az utasokat.

10-11. nap: Hazautazás a Drake-átjárón. Élvezzék ki az antarktiszi kalandjuk utolsó napjait, töltsenek minél több időt a fedélzeten, megfigyelve a madarakat és bálnákat vagy egyszerűen pihenjék ki az elmúlt napok izgalmait.

12. nap: A reggeli órákban behajózás Ushuaia-ba. Igény szerint a program újabb kirándulási lehetőségekkel meghosszabbítható, vagy hazarepülés.

A 11 napos program az Antarktiszi-félszigetnél 1 nappal kevesebb időt tölt (5-7. nap).

A váratlan dolgokkal való szembesülés az utazás része (és épp ettől izgalmas). Nincs garancia arra, hogy minden felsorolt állomást teljesíteni tudunk. A rugalmasság képessége olyan dolog amit mindenkinek magával kell hoznia a hajóra. Közel 200 ismert területe van az Antarktiszi-félszigetnek és a Déli-Shetland-szigeteknek, ha a felsorolt állomások közül valamelyiket nem tudjuk megtakinteni pótoljuk valamelyik másik, hasonlóan izgalmassal.

 

 

További hasonló utazásainkat ide kattintva érheti el!

Indulás időpontja Időtartam Hajó Részvételi díj kétágyas kabinban/fő




Dec 19–Dec 29, 2015
11 nap Ocean Diamond 6,795 USD
Dec 28–Jan 7, 2016
11 nap Ocean Diamond

6,795 USD

Jan 6–Jan 16, 2016
11 nap Ocean Diamond 6,795 USD
Jan 12–Jan 23, 2016
12 nap Ocean Endeavour 5,995 USD
Jan 26–Feb 6, 2016
12 nap Sea Adventurer 7,995 USD
Jan 27–Feb 6, 2016
11 nap Ocean Diamond 6,795 USD
Feb 3–Feb 13, 2016
11 nap Ocean Endeavour
5,995 USD
Feb 12–Feb 22, 2016
11 nap Ocean Endeavour
5,995 USD
Feb 15–Feb 25, 2016
11 nap Ocean Diamond
6,795 USD
Feb 21–Mar 2, 2016
11 nap Ocean Endeavour
5,995 USD
Feb 24–Mar 5, 2016
11 nap Ocean Diamond
6,795 USD
Nov 6–Nov 16, 2016
12 nap Ocean Endeavour
5,995 USD
Nov 14–Nov 24, 2016
12 nap Ocean Diamond
6,295 USD
Nov 18–Nov 28, 2016
11 nap Sea Adventurer 6,995 USD
Nov 27–Dec 7, 2016
11 nap Sea Adventurer

6,995 USD

Dec 3–Dec 13, 2016 11 nap Ocean Endeavour 5,995 USD
Dec 9–Dec 20, 2016 12 nap Ocean Diamond 6,295 USD
Dec 12–Dec 22, 2016 11 nap Ocean Endeavour 5,995 USD
Dec 21–Dec 31, 2016 11 nap Ocean Endeavour 6,995 USD
Jan 4–Jan 14, 2017 11 nap Sea Adventurer Betelt!
Feb 2–Feb 12, 2017 11 nap Ocean Diamond 6,995 USD

 

*Az árak kezdőárak, 3 ágyas kabinban, kabintársítással azonos nemű utasokkal, tájékoztató jellegűek, a választott dátumon szabad hely függvényében visszaigazolás után tekinthetők véglegesnek!


A részvételi díj tartalmazza:

  • a program indulása előtti 1 éj szállást reggelivel
  • kabinos elhelyezést
  • teljes panziós ellátást (kávé, tea és kakaó egész nap folyamán)
  • a napi partra szállási programokat
  • tapasztalt expedíciós személyzet vezetését és előadásait
  • ajándék fotó dvd az utazásról
  • gumicsizma a partra szállásokhoz (csak az utazás időtartamára)
  • hajszárító és fürdőköpeny a kabinokban
  • indulás előtti tájékoztató anyagok
  • transzfer a hajóról a repülőtérre
  • a hajóút során felmerülő kikötői illetékeket
  • veszélyhelyzet esetén történő kimenekítési biztosítás (100.000 USD/fő összeghatárig)

A részvételi díj nem tartalmazza:

  • repülőjegy és repülőtéri illeték Budapest – Ushuaia – Budapest útvonalon
  • útlemondási biztosítást
  • utasbiztosítást
  • mosodai szolgáltatás
  • bárban történő fogyasztás
  • személyes kiadások (telefonálás, stb.)
  • borravaló

Fizetési és lemondási feltételek

A részvételi díj 20%-a a foglaló, 90 nappal az indulás előtt a teljes részvételi díj fizetendő.

Kötbér:
120 nappal az indulás előtt: 5% kezelési költség térítendő
119 - 91 napon belül: 20% (vagyis a foglaló teljes értéke) kötbér fizetendő
90 napon belül: 100% kötbér és a charter repülőjegy 100%-a fizetendő, mint kötbér

Isten Hozott a Fedélzeten!

Szeretnénk hozzájárulni a felkészüléshez, ezért összeállítottuk a legfontosabb dolgok listáját mielőtt elindulnál. Számunkra az a legfontosabb, hogy élvezd a biztonságos és felejthetetlen utazást.

Számíthatsz rá, hogy változatos egyéni utastársaid lesznek a hajóút során. Mivel egy sarki utazás különböző nemzetiségű embereket gyűjt össze a világ minden tájáról egy biztos közös lesz bennetek az utastársaiddal, mégpedig a komoly érdeklődés a világ legtávolibb, legérdekesebb helyeinek felfedezésére.

 

photo_slide_096.jpg

Mire számíthatsz?

Egy sarki utazás kiszámíthatatlanabb, mint egy átlagos hajóút, ezért arra ösztönzünk, hogy nagy kalandvággyal érkezz a fedélzetre. A váratlan dolgokkal való szembesülés az utazás része - és épp ettől olyan izgalmas!

Minden utazás alkalmával történik valami más, valami új. A természet rengeteg meglepetést tartogat, ezért nincs garancia arra, hogy minden felsorolt állomást teljesíteni tudunk. A rugalmasság képessége olyan dolog, amit mindenkinek magával kell hoznia a hajóra. Közel 200 ismert területe van az Antarktiszi-félszigetnek és a Déli-Shetland-szigeteknek, ha a felsorolt állomások közül valamelyiket nem tudjuk megtekinteni, pótoljuk valamelyik másik, hasonlóan izgalmassal.

A szigeteket körülölelő tengert április elejétől december elejéig jég borítja. A havi átlagos középhőmérséklet április és november között 0°C alatt van. A szigetek gleccserállománya az utóbbi években jelentős mértékben csökkent, de mindennek ellenére a felszín több mint 80%-a nyáron is jéggel borított. Az időjárás egész évben felhős és szeles. Mindig erős nyugati szél fúj. A legtöbb napsütés a hideg beköszöntéhez kapcsolódik, délről a tél végén és tavasz elején nagyon hideg levegő áramlik a szigetek fölé. A nyári középhőmérséklet nagyjából 1,5°C, a jellemző téli hőmérséklet -5°C. Az óceán hatására a nyári hőmérséklet alacsony marad, és a nagy víztömeg megakadályozza, hogy télen annyira lehűljön a levegő, mint a belső, szárazföldi területeken.

 

Mikor érdemes az Antarktiszra utazni?

Ez attól függ, hogy Ön az adott helyszínen mit szeretne látni vagy tenni. A sarkvidéki tavaszon és nyáron a nappali világosság 18 és 24 óra közé esik.

Októbertől december elejéig – A kontinens hóval borított. A pingvinek ösvényeket taposnak a hóban, ahogy ugyanazon az útvonalon haladva, a tengerpartról a fészkeikhez totyognak, és vissza.

 

 

Mindennapok a fedélzeten

Napi program

A napi programok, étkezések és prezentációk listáját mindig egy nappal előre kapod meg. Kérlek, vedd figyelembe, hogy előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, hogy amíg Te békésen alszol, nekünk át kell szerveznünk a következő napi programokat. A programok mindig egyfajta irányadók nem pedig kőbe vésett szabályok.

Mialatt hajózunk a kapitány és a legénység folyamatosan ellenőrzi az időjárási feltételeket és a jég állapotát, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy minél több és izgalmasabb programra tudjunk elvinni, mint például a zodiacos túrák vagy esetleges helikopteres repülések.

Épp arra készülsz, hogy csatlakozz egy expedíciós csapathoz, amit gondosan válogattunk a tapasztalatuk, tudásuk és elhivatottságuk alapján.

A formális illusztrált előadások és informális beszélgetések mellett az expedícióvezető és az expedíciós csapat széles skáláját biztosítja a különböző témáknak, mint például ornitológia, tengeri biológia, glaciológia, földrajz, geológia, történelem és a környezetet.

Minden bizonnyal élvezni fogod a lelkesedést amit a csapat érez az expedíció iránt.

 

bryantduncan.jpg

 

Napi tájékoztatók

A hajóút során rendszeresen kapsz majd napi tájékoztatókat, amelyekkel naprakész információkat kapsz a vezetőtől és a csapattól a várható változásokkal és a következő napi programokkal, partraszállásokkal kapcsolatban.

 

Általános Biztonsági Előírások

A biztonságod az út során elsődleges a számunkra. Ha követed a következő tippeket akkor segítesz biztosítani, hogy az utazásod a kellemes élmények miatt legyen felejthetetlen!

- A saját biztonságodért vállalj felelősséget

- Figyelj minden biztonsági figyelmeztetésre amit a személyzet közöl

- Figyelj az evakuációs útvonalakra

- Figylej rá hol vannak a villanykapcsolók

- Ügyelj arra, hogy a külső fedélzet jeges/vizes lehet, kapaszkodj a korlátokba és ne viselj csúszós talpú cipőt

- Mindig kapaszkodj a korlátokba, ugyanis a hajó váratlan és hirtelen elmozdulásokat is végezhet

- Az ágyban nem szabad dohányozni

- A hajóról semmit sem szabad a vízbe dobni

- A kabinban (különösen a fürdőszobában) tartsd zárt helyen a dolgaidat, nehogy elguruljanak, ezzel balesetveszélyt okozva

 

Fizetőeszközök

A fedélzeten:

Az US dollár a standard fizetőeszköz a fedélzeten. Természetesen használhatsz Visa, Mastercard, Diners Club vagy american Express kártyákat is.

Miután elindulunk, a Hotel Manager leellenőrzi a kártyádat és az adatait, hogy ha a későbbiekben használod, arra terheljék a fedélzeti költségeidet, mint például kabinköltség, mosoda és kommunikációs díjak.

A hajón „chit” rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy aláírod az általad vásárolt termékeket pl. Alkoholos italok, de csak az utazás végén terhelik a számládat. A fizetés történhet készpénzzel. Utazási csekkel vagy hitelkártyával.

Megjegyzés: Ha megosztod a kabinod és külön számlát szeretnél ezt jelezned kell a Hotel Manager felé.

 

A szárazföldön

Bank automatákat találhatsz Buenos Airesben és Ushuaiában is. Argentína hivatalos pénzneme a peso, de a főbb turistahelyeken elfogadják az US dollárt és a hitelkártyákat is.

Ha szeretnél készpénzt használni azt javasoljuk, hogy még Buenos Airesben válts pénzt és ezt csak bankban vagy hivatalos pénzváltónál tedd!

 

Készpénz

Jó ha van nálad némi készpénz tartalék az esetleges viteldíjakra, reptéri illetékekre stb.

 

Borravaló, adók, kikőtői illetékek

A részvételi díj tartalmazza az összes borravalót és adót, beleértve az étkezéseket, csomagkezelést, sofőrt és guide-okat.

A részvételi díj nem tartalmazza a szokásos borravalót a hajószemélyzetnek ami megoszlik a legénység, az expedíciós csapat és a hospitality team között.

Az ajánlott átlagos napi borravaló 13-15 $/utazó/nap . Azt az összeget amelyet felajánlasz a személyzetnek hozzáadhatod a fedélzeti számládhoz.

 

Hogyan csomagolj?

 

Tekintettel az időjárásra

Az Antarktiszi-félsziget partvidékére készülsz a déli nyár idején, amikor az időjárás enyhe és változékony. Az élvezetes napos időt gyorsan felválthatja egy hideg, szélvihar hózáporral és magas hullámokkal.

Réteges ruházatot pakolj, így majd könnyen tudsz alkalmazkodni az időjárás szeszélyeihez. Az átlagos napi hőmérséklet a középszezonban -4° és +2° között ingadozik bár a széltől néha hidegebbnek is érezheted. Általánosságban sokszor érezheted a napi hőmérsékletet fagyosnak.

 

 

 

Amiket biztosítunk:

Csizma

A vízálló csizma az expedíció elengedhetetlen kelléke. Hogy helyet takarítsunk meg a bőröndödben ezt mi biztosítjuk számodra.

Parka

Mindenki hazavihet egy ingyenes kabátot, amit különlegesen terveztünk az évek során begyűjtött tapasztalatokra alapozva. Ez a szigetelt, vízálló, zárt varrással készült 3 az 1-ben kapucnis télikabát jó szolgálatot tesz majd és melegen tart az expedíció során.

 

 

Alapvető felszerelés:

Nadrág

A vízálló alsónadrág elengedhetetlen a zodiac utazásokhoz vagy a parti tevékenységekhez. Ezeket egy meleg nadrág alá vedd, hogy megfelelően kombináld a meleget és szárazon is maradj.

 

Kesztyűk

Hogy meleg és száraz maradjon a kezed minimum két pár réteges kesztyűt pakolj be. Fotózáshoz szükséged lesz egy pár vékonyabb, polipropilén kesztyűre is, amit akár egy nagyobb, meleg kesztyű alá is viselhetsz. Erősen ajánljuk, hogy mindenképp hozz magaddal tartalékkesztyűt arra az esetre, ha az egyik átnedvesedne vagy eltűnne.

 

Sapka & Sál

Pakolj meleg, gyapjú sapkát, ami betakarja a füleidet, ugyan ilyen sálat is, nyakvédőt vagy valami hasonlót, ami megóv a hideg széltől. A kalap is jó döntés lehet, mert a karimája a naptól is védi a szemed de vigyázz, hogy legyen rajta madzag, ami rajtad tartja ha lefújná a szél a fejedről.

 

Zokni

A maximális meleg kedvéért javasoljuk, hogy több zoknit is viselj a bakancsodban/ csizmádban. Csomagolj magas szárú meleg zoknikat, ami alá felvehetsz vékonyabb selyem vagy polipropilén zoknit.

 

Ahogy a Quarkosok mondják: zokniból sosem elég!

 

Felsőruházat

Legyen néhány meleg, gyapjúpulóvered vagy felsőd és számos garbód a réteges öltözködéshez.

 

Alapréteg

Gyapjú, selyem vagy polipropilén alsónemű ami szépen és melegen tart J Ezekből találhatsz extra könnyű változatot is ha feláldoznál egy ici-pici meleget a nagyobb pakolási hely érdekében.

 

Hátizsák

Hogy kényelmesebb legyen a csónakos landolás szükség lesz mindkét kezedre, ezért hozz vízálló hátizsákot, hogy a fényképezőgéped, kamerád, és az extra zoknik/kesztyűk szárazon maradjanak.

 

Lábbeli

Szükséged lesz egy csúszásmentes talpú cipőre a fedélzeti közlekedéshez. A papucsok, flip-flopok nem biztonságosak a fedélzeten!

 

Fürdőruha/úszónadrág

Opcionális darab, habár ha részt szeretnél venni az izgalmas „sarki-csobbanás” programunkon, mindenképp pakolj ezt is.

 

 

Antarktisz


Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb földrésze. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet. Területe mintegy 14,2 millió km². A tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva lakatlan terület. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz.

 

Földrajza


Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddell-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddell-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják. Az Antarktisz a legjegesebb kontinens, jelenlegi legnagyobb jégvastagsága 4775 méter. Ez a jégréteg a Föld jégkészletének 90%-át, azon belül az édesvízkészlet 70%-át tartalmazza. A kontinens 98-99%-a jéggel fedett. A kontinens jégmentes területeinek egy része sziklabukkanás, nunatak és magas hegyvonulat, nagy része azonban köves tundrával borított parti vagy partközeli oázis. Az oázisok az antarktiszi élet színterei. Ezeken a területeken, amik igen érzékenyen reagálnak a felmelegedésre, tavak képződnek, a kövek erősen aprózódnak, mállanak és talajképződés indul meg. Az oázisok egy része csak alig néhány évtizede képződött, de sok közülük már a holocén korszak elején létrejött.

 

Éghajlat


Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

 

Felfedezése


1773. január 17-én James Cook átlépte a déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.

1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókákkihalásához vezetett.

1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

 

Felfedezésének története

Az Antarktisz csak alig 300 éve játszik szerepet az emberi civilizáció történetében. Ekkor kezdődött felfedezése, melynek során évről évre közelebb jutottak a kutatók a kontinenshez.

A titokzatos déli kontinens

A Rarotonga-szigeten polinézek élnek. Az ő legendáik szerint őseik egy csónakkal utaztak a tengeren, aminek Te-ivi-o-atea volt a neve. Ezen az úton messze délen "nagy fehér sziklákat" pillantottak meg. A nemzedékváltások alapján visszaszámolva az időt, valószínű, hogy ez az esemény 650 körül történhetett, a nagy fehér sziklák pedig valószínűleg a tengerben úszó jéghegyek lehettek. A titokzatos déli kontinensről - Terra Australis Incognita - szóló mondák a 18. században újabb és újabb felfedezőutakra serkentették a hajósokat. Közülük a francia Jean-Baptiste Bouvet vezette expedíció 1739-ben felfedezte a Körülmetélés-fokát. Nála jóval több eredményt ért el az angol James Cook.

James Cook útjai

James Cook a 18. század legjelentősebb földrajzi felfedezője, nevéhez fűződik Ausztrália és Óceánia felfedezésén túl az Antarktisz első körülhajózása is, melynek során a még mindig titokzatos földrészt tágan behatárolta. Cook 1772 nyarán indult második föld körüli útjára az angliai Plymouthból. Két hajója volt: a Resolutiont maga vezette, míg az Adventure-ön Tobias Fourneaux volt a parancsnok. Először a már felfedezett Körülmetélés-fokát kereste, amiről azt hitték, hogy a déli kontinens egyik kiszögellése, de nem találták meg. A felderítést nem hagyták abba, és a keleti hosszúság 39°-a mentén továbbhajóztak délnek. 1773. január 17-én, a hajózás történetében először - átlépték a déli-sarkkört. Sokkal messzebb már nem jutottak, mert 67°15'-nél tömör jégmező állta útjukat Ezután visszafordultak, és a franciák által felfedezett Kerguelen-szigetek keresésére indultak, azonban a két hajó elvesztette egymást, és legközelebb csak Új-Zélandnál találkoztak. 1773. közepén a hajók a polinéz szigetvilágban jártak, majd ismét szétszakadtak. Emiatt Cook kapitány csak a Resolutionnel vágott neki 1773 novemberében az Antarktisz csendes-óceáni oldalának felderítéséhez. Ezen az úton már kétszer is sikerült átszelnie a déli-sarkkört, sőt a 109° nyugati hosszúsági fokon kb. 200 kilométerre megközelített Antarktisz sziklás partjait, a Thurston-szigetet, bár erről Cook semmit sem tudott, mivel csak az összefüggő jégmezőt látta. Miután véget ért a tél, 1774 végén újabb nagy utat tett meg az antarktikus tengereken. Ezúttal ismét a Körülmetélés-fokát kereste, helyette azonban felfedezte a Déli-Georgia-szigeteket és a Déli-Sandwich-földet. Több mint 3 évnyi bolyongás után tért vissza Angliába. Az Antarktisz körüli útjának tapasztalatait így foglalta össze: „Nem vonom kétségbe, hogy a sark közelében lehet kontinens vagy jelentékeny földrész. Ez azonban természettől örök hidegre kárhoztatott, a napsugarak melegét nélkülöző föld...”

Orosz kutatóutak

Cook semmit sem látott az új kontinens partjaiból. A szárazföldet elsőként egy orosz expedíció tagjai látták meg mintegy 50 évvel később. Az oroszok is két hajót indítottak útnak, a Vosztokot és a Mirnijt. A parancsnok az észt származású Fabian Gottlieb von Bellingshausen lett, aki a Vosztok kapitánya volt. A Mirnij parancsnoka Mihail Petrovics Lazarev lett. 1819 közepén indultak útnak Kronstadtból Ugyanezen év decemberében meglátták a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteket, és feltérképezték a partjaikat. Ezután a Déli-sarkfelkutatására indultak. A sarkkört átlépve 1820. január 28-án elérték a 69°23' déli szélességet, és ezzel délebbre jutottak Cooknál. Az oroszok mintegy 40 kilométerre lehettek ekkor a kontinenstől. A partra később holland bálnavadászok jutottak el, akik Martha hercegnőről nevezték el. Bellingszgauzen további két alkalommal próbált behatolni a jég birodalmába, de az akkori hajók nem tudtak megbirkózni az időjárási viszonyokkal és a jéggel. Az antarktikus nyár igen rövid, így egy hajóúttal nem tudták körbejárni a kontinenst, így hasonlóan Cookhoz, a telet Óceániában töltötték. Az expedíció 1820 novemberében indult második útjára Sydney-ből Kelet felé hajózva folytatták az utat, és négy próbálkozásból háromszor sikerült átlépniük a sarkkörön. Az utolsó kísérlet során felfedeztek egy szigetet, amit I. Péter cárról neveztek el, hat nappal később pedig egy magas hegyláncot pillantottak meg, aminek az I. Sándor-föld nevet adták. Erről sokáig úgy hitték, hogy félsziget, de 1946-ban egy kutatócsoport kimutatta, hogy sziget, csupán vastag jégtakaró kapcsolja a szárazföldhöz. Az utókor az Antarktiszt körülölelő Déli-óceánnak ezt a részét Bellingshausen-tengernek nevezte el (angolos helyesírással). Bellingszgauzen folytatta útját a Drake-átjárón keresztül. Átkutatták a Déli-Shetland-szigeteket, és orosz nevet adott nekik, de ezek a nevek feledésbe merültek, mert a Dél-Amerika felől érkező fóka- és bálnavadászok a saját elnevezéseiket használták.

Vadászok nyomában

James Weddell hajói, a Jane és a Beaufoy Bár Cook és Bellingszgauzen egyre szorosabb gyűrűbe fogták Antarktiszt, egyikük sem tehette lábát a kontinensre. Erre csupán 1895. január 23-án került sor. Az első ember, aki Antarktiszra lépett, a norvég Carsten Egeberg Borchgrevink volt. Ő Kristensen kapitány expedíciójával érkezett a Robertson-öbölbe, ahol a kapitány többedmagával, köztük Borchgrevinkkel együtt csónakba szállt. Amint a csónak partközelbe ért, Borchgrevink belevetette magát a jeges vízbe, hogy először mindenképpen ő léphessen Antarktisz földjére 4 évvel később, 1899-ben ő vezette azt a 10 tagú csoportot, ami először telelt át az Antarktiszon, és megfigyeléseikkel az első hiteles adatokat szolgáltatták. Bellingszgauzen és Borchgrevink kutatásai között eltelt 70 évben is többen jártak ezen a vidéken. Az 1820-as évektől kezdve fóka- és bálnavadászok érkeztek a Tűzföld felől. Az angolok szerint az ő honfitársaik, William Smith és Edward Bransfield pillantotta meg először az Antarktiszi szárazföldet. Smith a Horn-fokot akarta megkerülni egy teherhajóval, de délnek sodródva szárazföldet pillantott meg. Jelentést tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, ami az Andromache nevű hajót küldte ki Valparaiso-ból, felderítésre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield hadnagy, és az úton vele tartott Smith is. A kettejük által felfedezett partot a tengernagyi hivatal első lordjáról nevezték el Graham-földnek Az amerikaiak azonban kétségbe vonták, hogy Bransfield és Smith földet láttak volna, szerintük csupán egy szigetet fedeztek fel, így ők a szintén amerikai Nathaniel Palmernek hittek, aki Hero nevű hajójával fókavadászat közben "hitelt érdemlően" pillantotta meg a kontinenst a Deception-sziget közelében. Ennek alapján az angolok Graham-földnek, az amerikaiak Palmer-földnek nevezték el ugyanazt a félszigetet. Később, a viták elkerülése érdekében a semleges Antarktiszi-félsziget nevet adták a helynek, ami ma is ezen a néven szerepel a térképeken. 1823-ban egy James Weddell nevű angol bálnavadász Jane nevű hajójával járta az antarktiszi vizeket, amikor hatalmas tengert fedezett fel, amit róla neveztek el Weddell-tengernek Az Enderby-fivérek ösztönzésére, akik egy brit bálnavadász-társaság vezetői voltak, egyre több hajó végzett a vadászaton kívül földrajzi megfigyeléseket, felfedezéseket is. Ennek eredményeképpen 1831-ben felfedezték az Enderby-földet, a felfedező John Bisco volt Tula nevű hajóján. 1833-ban Peter Kemp a Kemp-partot fedezte fel az Indiai-óceán felőli oldalon. 1839-ben bukkant rá a Balleny-szigetekere John Balleny, Sabrina és Eliza Scott nevű hajóin, és a szigetektől nyugatra felfedezett egy partszakaszt, amit Sabrina-partnak nevezett el.

Kormányexpedíciók

Az 1840-es években a bálnavadászok helyett már kormányok támogatásával indított tudományos expedíciók indultak Antarktisz felé. A francia Dumont d'Urville által vezetett expedíció két hajóval, az Astrolabe és Zeléenevűekkel indult útnak. 1838-ban Dél-Amerika felől jövet bejárta a Weddell-tengert és az Antarktiszi-félsziget partjait. Két év trópusi vizeken való hajózás után 1840-ben Tasmania felől tért vissza és felfedezett egy új partot, amit felesége után Adélie-földnek nevezett el Az amerikaiak is indítottak expedíciót, Charles Wilkes vezetésével 1839-42-ben. Az általa feltérképezett, a 150° és 100° keleti hosszúságok között fekvő területeket Wilkes-földnek nevezik. 1840-43-ban az angol James Clark Ross két speciális hajóval, a jég közötti hajózásra alkalmas Erebussal és Terrorral hajózott. Sikerült áttörnie az úszó jéghegyek között, és egy hatalmas jégmentes tengert fedezett fel. Ez a tenger, amit róla Ross-tengernek hívnak, a szárazföldbe legmélyebben benyúló tenger. Ross ugyanezen az úton fedezte fel az Antarktisz egyetlen aktív vulkánját, a majdnem 4000 méter magas Erebust. Az expedíciót végül egy 60 méter magas jégfal állította meg. Ez a Ross-selfjég.

Expedíciók a szárazföldön

Scott hajója, a Discovery Az 1840-es évek után mintegy 50 évig tartó szünet következett. A terület további felfedezése helyett inkább az Antarktiszt közelebb-távolabb körülvevő szigetek kiaknázására tevődött át a hangsúly A századfordulóra azonban ismét előtérbe került a tudományos kutatás. 1897-99-ben az Adrien de Gerlache vezette Belgica fedélzetén nemzetközi személyzetű belga expedíció végzett egy évig tartó tudományos megfigyelést. A Belgica befagyott a Bellingshausen-tengeren a 72° déli szélességen. Ez volt az első eset, hogy egy csoport áttelelt az Antarktiszon. A rendkívül rossz körülmények ellenére folytatták a megfigyeléseket, és sok értékes adattal valamint gazdag biológiai gyűjteménnyel tértek haza. A svéd Otto Nordenskjöld 1901-03-ban vezetett expedíciót Antarctic nevű hajóján, de az Antarktiszi-félszigettől keletre, a 65°-nál hajótörést szenvedett. Az Uruguaynevű argentin hadihajó mentette ki a csapatot. Szintén 1901-ben hajózott Antarktisz felé Erich von Drygalski Gaussnevű hajóján. Ő fedezte fel a II. Vilmos császár partot a 90° keleti hosszúságnál. Ezután a Gauss befagyott, és csak egy év múlva szabadult ki 1902-ben a skót William Bruce felfedezte a Coats-földet, ami a Weddell-tengerben fekszik. 1903-ban a Françaishajó, Jean-Baptiste Charcot vezetésével Nordensjöldék megmentésére indult, de mivel a svéd expedíciót az Uruguay már megmentette, a Francais folytatta a Belgica programját. Charcot, miután hazatért, újabb expedíciót szervezett, és 1908-ban útnak indult a Pourquoi pas? fedélzetén. Mindkét útján fontos megfigyeléseket tett, és értékes térképészeti munkát végzett Ezek az expedíciók mind előfutárai voltak a Déli-sark legyőzéséért indított harcnak. Átteleléseikkel és szárazföldi behatolásaikkal bebizonyították, hogy át lehet vészelni a telet az Antarktiszon, és közlekedni is lehet sítalpakon és szánkón. A következő expedíciók az ő tapasztalataikat felhasználva jutottak el egyre távolabbi pontokra. Robert Falcon Scott első expedícióját 1901-1904-ben hajtotta végre a Discovery nevű hajóval, fedélzetén olyan tudósokkal, akik később szerepet játszottak a kontinens megismerésében (Shackleton, Wilson, Wild). Két telet is átvészeltek a Ross-selfjégnél a McMurdo-szorosban.    Scott, Shackleton és Wilson a 82°17'-ig jutottak el 1902-ben egy nyári behatolás során 1908-ban Ernest Shackleton visszatért a Ross-tengerhez Nimrod nevű hajóján, és újra megpróbálta elérni a Déli-sarkot. A 88°23'-ig jutott, de mintegy 180 kilométerre a saroktól vissza kellett fordulnia. Ugyanekkor egy ausztrál csoport Douglas Mawson vezetésével felfedezte a Déli mágneses-sarkot a 72°25' déli szélesség és a 155°16' keleti hosszúság metszéspontjában.

A Déli-sark meghódítása

Miután Robert Peary 1909. április 6-án elérte az Északi-sarkot, valóságos versenyfutás indult a Déli-sark meghódításáért. Több nemzet, angolok, amerikaiak, németek, japánok és skandinávok egyaránt elsőként szerették volna elérni ezt a nevezetes pontot. Végül két csoport, a Roald Amundsen vezette norvég, és a Robert F. Scott vezette angol felfedezőcsapat indult útnak, szinte egyszerre. Amundsen 1909-ben az Északi-sark meghódítására indult útnak, de útközben érte a hír, miszerint Peary megelőzte. Ekkor délnek fordítottaFridtjof Nansen-től kölcsönkért híres hajóját, a Fram-et, és 1910. nyarán kikötött Buenos Airesben. Ugyanekkor indult útnak Angliából Scott is Terra Nova nevű hajóján, ő az ausztrál Melbourne-ben kötött ki Scott 1911. januárjában már az Erebus vulkán lábánál kötött ki, de korábbi, ugyanezen a helyen vert táborhelyét használhatatlan állapotban találta, ezért 30 kilométerrel odébb, az Evans-foknál alakította ki a bázisukat. Amundsen tőlük 700 kilométerre keletre vert tábort, a Bálna-öbölben. A norvégok raktáraikat a jégbe vájták, maguk kunyhókban éltek, táborukat pedig Framheimnek nevezték el. Mindkét csapat a rövid nyarat arra használta fel, hogy a sarkhoz vezető úton élelemraktárakat helyezzenek el minden szélességi foknál. 1911. szeptemberében a norvégok nekivágtak az útnak, de a rossz időjárás miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Végül október 19-én indultak el. A norvégoknak légvonalban mintegy 1500 kilométert kellett megtenniük a sarkig. Az utat alaposan megtervezték: négy szánkóval mentek, amiknek a teherbírása egyenként 360 kg volt. A szánokat egyenként 13 grönlandi kutya húzta, így 4 hónapra elég élelmet és fűtőanyagot tudtak magukkal vinni. A Scott-expedíció szibériai pónilovakat és kutyákat vittek, és két héttel később indultak, mint Amundsenék, ráadásul az ő táborhelyük mintegy 100 kilométerrel messzebb volt a sarktól Amundsenék jó időt fogtak ki, sütött a nap, de a Ross-selfjégen átkelve, a Transz-Antarktikus-hegység gleccserei, amik tele vannak szakadékokkal, már jóval nehezebb terepnek bizonyult. Többször jéglabirintusba keveredtek, amiből vissza kellett fordulniuk. Scottéknak annyi előnyük volt, hogy Scott ismerte az út egy részét, a Beardmore-gleccseren pedig a Shackleton-expedíció nyomait követték. Azonban az állatokkal meggyűlt a bajuk, mivel a jéghez nem szokott kutyák és pónik egymás után hullottak el. Innen már az embereknek maguknak kellett húzniuk a szánokat. Amundsenék érték el előbb a sarkot, 1911. december 14-én tűzték ki a norvég zászlót, a helyet pedig VII. Haakon király fennsíkjának nevezték el. Scott és csapata 1912. január 16-án, azaz egy hónappal később érte el a Déli-sarkot. A visszaút nagyon nehéz volt számukra, hiszen a szánokat maguknak kellett húzniuk, az élelmük fogytán volt, és az időjárás is egyre rosszabbra fordult. Naponta csak 8-10 kilométert tudtak megtenni Amundsenén már rég visszaértek a bázisukra, amikor a Scott-expedíció tagjai feladták a küzdelmet. Először Evans halt meg, majd Oates lábai fagytak el. Őt még tovább cipelték, de egy nagy vihar során, hogy ne legyen társai terhére, Oates elhagyta a sátrat, a testét nem találták meg. Három ember maradt, Wilson, Bowers és Scott. Az ő hálózsákba fagyott tetemüket és az útinaplójukat 8 hónappal később találták meg. Habár Scott expedíciója tragédiával végződött, de hősies helytállásuk története rendkívül népszerű lett, főleg az Egyesült Királyság területén.

 

Forrás: Wikipédia

 

Fakultativ Kalandprogramok

Számos kaland közül válogathatsz a kiválasztott sarki uatzásod mellé, de ezek a programok létszámukban korlátozottak, ezért győződj meg róla, hogy idejében lefoglaltad a neked tetszőt illetve, hogy melyik elérhető az általad választott hajón!

 

 

Camping

Készülj fel egy kempinges éjszakázásra ahol majdnem 24 órában süt a nap!

Mi gondoskodunk a teljes felszerelésről neked csak annyi a dolgod, hogy hátradőlj, pihenj és élvezd az Antarktisz csöndjét messze a hajótól. A fotósoknak ez egy kitűnő lehetőség, hogy kicsit lelassítsák az időt és nagyszerűképeket készítsenek.

A kempingezők általában kétszemélyes sátrakban helyezzük el párosítva, de ha solo utazó vagy szabad hely esetén kaphatsz egy külön sátrat is. A sátrak vízálló kis menedékek amelyek alkalmasak az éjszakázásra.

Öltözz melegen és egyél bőségesen mielőtt elindulsz a hajóról. Mielőtt partra szállunk, ki kell töltened egy lemondó nyilatkozatot.

 

 

 

Kajakozás

Képzeld el, ahogy a csónakod siklik a nyugodt óceán vízén, mialatt a jéghegyek és gleccserek körülvesznek. A kajak-kaland opciónk a legmegfelelőbb arra, hogy eggyé válhass a tengerrel. Láthatod, ahogy a kíváncsi vadvilág elúszik a kajakod alatt és csodálkozva fürkészik majd, hogy kik ezek a furcsa látogatók. Egy tapasztalt vezető kísér majd az út során, aki elnavigál a gyönyörű, tiszta vízen.

10-16 fős kis csoportban indulunk útnak, csakis nyugodt időjárási körülmények között. Habár kell némi kajakos tapasztalattal rendelkezned a túrához, mégis még a legtapasztaltabbakkal is előfordulhat, hogy „vizesek lesznek”. A speciális kesztyűk, sapkák és zoknik kifejezetten ajánlottak a kajakozóknak.

 

 

 

Fotózás

Az Antarktisz az egyik legfotogénebb desztináció a világon. Baktató pingvinek a kavicsos partokon, lopva előbukó bálnák a kristály kék tenger és a jéghegyek között a hófehér parttal szegélyezve – dramatikus látvány. Gyorsan elsajátítod majd a fények, élesség, beállítások technikáját és megérted a kompozíció részleteit.

Ezen a programon egy tapasztalt, profi mondja majd el hogyan kezeld a magas kontrasztú képeket az Antarktiszon. Olyan képekkel térsz majd haza, amelyek időtlenek lesznek, akár csak az a hely ahol készítetted őket!

f-30.jpg

 

 

Sífutás

Fenséges, tiszta és intenzív. Tapasztald meg úgy az Antarktiszt, ahogy Amunden, Shackleton és a többi nagy öreg felfedező. Nincs jobb módja ennek a pompás vidék felfedezésének át a tiszta érintetlen hómezőkön.

Jó kondíció és tapasztalat szükséges!

 

Hegymászás

Gondoskodunk a kalandvágyóbb, jó kondiban lévő utasainkról is: hegyet mászunk a Fehér Kontinensen és feszegetjük a határainkat, hogy egy igazán emlékezetes élménnyel térhess haza.

Jégcsákányokat és hágóvasakat fel! A csapatot tapasztalt hegymászó vezeti majd és minden túra több órás is lehet!

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Fedezd fel a környéket is!

Ha már ilyen messzire ellátogattál, szeretnénk a figyelmedbe ajánlani néhány helyet, programot amit még felkereshetsz mielőtt útnak indulsz a Déli-sarkra, vagy ha épp visszeérkeztél onnan és még nincs kedved hazamenni! :)

 

Buenos Aires csomag

Kóstoljon meg egy ízletes argentin steaket egy pohár Malbec kíséretében, fedezze fel a San-Telmo utca színes forgatagát vagy shoppingoljon a világmárkák során az Avenida Floridán. Élje át Buenos Aires elegáns szépségét, amely ötvözi Európa báját a pergő, lüktető latin élettel. Ez a csomag tartalmaz egy idegenvezetős városnézést, a macskaköves utcáktól egészen a legkifinomultabb negyedekig. Este egy látványos vacsorát fogyasztunk el tangó és élőzene kíséretében. Árakkal kapcsolatban kérjen ajánlatot ügyintézőnktől!

free-cities-buenos-aires_23572_600x450.jpg

 

Utazás a világ legtávolibb lakott szigetére – Húsvét-szigetek

Egy öt órás repülő út után Santiagoból megérkezünk a Húsvét-szigetekre, a világ egyik legtávolabbi lakott szigetére. Egy hatalmas (kihalt) vulkán emelkedik ki 10 000 láb magasan az óceán fenekétől. A Húsvét-szigetek faragott kőszobrairól híresek, melyek a Rano Raraku, azaz a sziget vulkánának kemény köveiből készültek. A csomag tartalmaz egy túrát a szoborcsoporthoz valamint a sziget sírjaihoz és a vulkánokhoz. Ez a luxuscsomag három éjszakát kínál utasainknak teljes ellátással és szállással az Explora Rapa Nuiban. Árakkal kapcsolatban kérjen ajánlatot ügyintézőnktől!

easter-island-heads.jpg

 

 

 

 

 

Iguazu Falls

Egyike a világ legnagyobb természeti csodáinak, a hatalmas Iguazu vízesés 274 zuhatagot foglal magába mintegy 3 kilométer hosszúságon az Iguazu folyón. Ez a csomag tartalmaz egy túrát a vízesés argentin oldalán, választható opcióként a brazil oldal is felfedezhető. Tartalmaz továbbá egy napot Buenos Airesben  ahol egyszerűen lenyűgözi majd  a város európai ihletésű varázsa.

iguazu-falls.jpg

 

Montevideo csomag

Rövid kompozás után Buenos Airesből megérkezünk Uruguay fővárosába, Montevideóba, ahol sok a látni- és tennivaló. Felfedezzük a város szikrázó, vibráló és gazdag kulturális életét, akárcsak a tereket és parkokat. Győződj meg róla, hogy elég időt szántál Montevideo érdekes és változatos építészetének megcsodálására a gyarmati stílustól a deco-ig. Válaszd az extra napot, hogy megnézhesd a történenlmi negyedet, a Coloniát, ami az Unesco világörökség része.

1600x1200xmontevideo-uruguay-4c.jpg.pagespeed.ic.-UI2ypcXFr.jpg


Santiago

A fővárosban történő egynapos túránk után ellátogatunk Chile kertvárosába a tengerpartra Viña del Marba egy kellemes ebédre és közben gyönyörködünk a Csendes óceán látványában. Ezután a sofőrünk áthajt a Casablanca-völgyön Valparaisoba, Chile legismertebb tengerparti üdülőjébe, megglátogatjuk az óvárost, ami része az UNESCO világörökségnek.

santiago.jpg

2014.11.29.

Kedves Lívia,

Szerencsésen hazaérkeztem.

Az úton minden rendben volt, legalábbis úgy ahogy az előzetesen be lett harangozva.

A visszaútnál nem lett volna szükség a plusz napra, de így steakeztem legalább még egyet Argentínában.

 

Maga az expedíció fantasztikus. Mind a hajó legénysége, mind az expedíciós csapat nagyon felkészült és segítőkész volt.

Ennek tetejében igen kiváló volt az időjárás, a félsziget környékén töltött öt napból négyben megfelelő volt az idő

kikötésekre és tevékenységek lebonyolítására, egyen pedig megismerkedhettünk az anktartiszi hurrikánnal J

Ilyen közelségbe kerülni a Föld utolsó érintetlen kontinensével nagyon izgalmas!

Mind a táj csodája, mind az élet, az állatok megfigyelése kihagyhatatlan élmény!

Fókákra lesni, bálnákra –főleg ha sikeres; pingvinkolóniák életét követni rengeteg élményt nyújt!

Mi pont a migráció alatt voltunk ott, azaz akkor érkeztek az állatok a térségbe, keresték a pingvinek a párjukat és alakították ki a fészkeket: ez is nagyon érdekes dolog J

Az egész nagyszerű volt, bár csak fanatikus természetszeretőknek ajánlanám elsősorban, nem skalpvadászoknak J

10841949_766285313427388_8616482320636994765_o.jpg10838269_766285310094055_7479256746446645588_o.jpg10633458_766285320094054_8766687723403390655_o.jpg

K. Péter

Budapest

xantarctic-explorer-itinerary-map.jpg,qitok=6kMg1viX.pagespe.jpg


Utazás Szentpétervárra Utazás Moszkvába Utazás Üzbegisztánba Utazás Azerbajdzsánba Utazás Grúziába Utazás Mongoliába Utazás Örményországba Utazás Iránba Utazás Peruba Utazás Vietnámba Utazás Kambodzsába Utazás Sri Lankára Utazás Argentínába Utazás Madagaszkárba

Oroszország utazás, utazás Oroszország, Orosz utazások, Orosz utazási iroda, Orosz vízum, Orosz vízum ára, utazás Szentpétervár, Szentpétervár utazás, Szentpétervár szállás, utazás Moszkva, Moszkva utazás, Moszkva szállás, Moszkva vízum, utazás Üzbegisztán, Üzbegisztán utazás, Üzbegisztán, Grúzia, Grúzia utazás, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán utazás, Mongólia utazás, Irán utazás, Alaszka utazás, Peru utazás, Vietnám utazás, Kambodzsa utazás, Sri Lanka utazás, Madagaszkár utazás.
1000 Út Utazási Iroda: Utazások világszerte